Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Államosítják a takarékszövetkezeteket, két "baráti" magánbankot pedig kistafíroz az Orbán-kormány, mely a magunk mögött héten fogadtatta el gazdasági minisztere második megszorító csomagját. Tippelje meg a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
A szövetkezeti hitelintézetek kötelező beléptetésével egy közös integrátori szervezet alá rendezi a kormány a takarékszövetkezeteket, miután kedden benyújtotta, csütörtökön pedig a parlamenttel elfogadtatta az erről szóló törvényt. Ezzel párhuzamosan az állam tőkét emel a Takarékbankban, melyben a Magyar Postán és a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül többségi tulajdont szerez. A takarékok feltőkésítésére és integrációjára összesen 100 milliárd forintot szán a kormány, a cél, hogy a szektor tőkeellátottságát és szolgáltatásai minőségét javítsa, és ezzel konkurenciát teremtsen a kereskedelmi bankoknak.
A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása mellett az állam beszáll Demján Sándor Gránit Bankjába, illetve Széchenyi Bankba, mely az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetőjének, Töröcskei Istvánnak az érdekeltségébe tartozik. Az állam mindkét bankban 49 százalékos részesedést szerez, amihez a Gránit Bankban 2,585 milliárd forint, a Széchenyi Bankban pedig három milliárd forintos tőkeemelést hajt végre.
Lemondott a kormány az önkormányzatok adósságátvállalásához kapcsolódó 7 százalékos banki sarcról, cserében viszont az elmaradt tranzakciós bevételeket egy egyszeri befizetéssel pótoltatja. A múlt héten beterjesztett és csütörtökön elfogadott második Varga-csomagnak ez a legfőbb változása az eredeti javaslathoz képest.
Nem a Nabucco gázvezetéknek adja el a földgázt az azeri Shah Deniz-i gázmező konzorciuma, így gyakorlatilag befellegzett a nagy európai együttműködésben tervezett Nabucco-projektnek, melynek a MOL mellett az osztrák OMV, a bolgár BEH, a magyar Mol, a török Botas és a román Transgaz volt a tagja, és elsődlegesen Azerbajdzsánból hozott volna be földgázt Európába.
A tavaszi ülésszakban már nem dönt a parlament a tervezett reklámadóról, amely sávos adóval sújtaná a reklám közzétevőjét, amennyiben a közzétételből származó jövedelme meghaladja az egymilliárd forintot. A tervezet az országos kereskedelmi televíziókat „büntetné” leginkább.
Kötelességszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, mert véleménye szerint a devizahitelek korlátozása sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét. Magyarországon 2010 júliusától megtiltották a jelzálog alapú devizahitelezést, amit egy évvel később úgy lazítottak, hogy csak azok vehetnek fel ilyen hitelt, akik az adott devizában a minimálbér tizenötszörösét keresik. Az EB most ezt is kevesli, Orbán szerint akkor „majd megoldjuk másképp.”
A ciprusi megoldás érvényesítéséről döntöttek az EU pénzügyminiszterei a további bankszanálások esetére. Ez azt jelenti, hogy a részvényeseknek, a kötvénytulajdonosoknak és a betéteseknek is - utóbbiaknak a 100 ezer eurót meghaladó betétrészük terhére – is részt kell vállalniuk az esetlegesen csődközeli helyzetbe kerülő bankok helyzetének rendezésében. Az EB döntését még az Európai Parlament felülírhatja.
A kínai állami bankok hitelezési boomjának három évvel ezelőtti visszafogását követően történelmi léptékben is hatalmasra duzzadt az a hitelállomány, melyet vagyonkezelők, biztosítók, zálogkölcsönzők és egyéb, kevésbé szabályozott piacon dolgozó pénzügyi vállalkozások nyújtottak a kínai gazdaságnak. A hét első napjaiban a tőzsdék zuhanása azzal volt összefüggésben, hogy kiszámíthatatlan, az árnyék bankrendszer mekkora mennyiségben hordoz rossz hitelt magában, és mi van, ha ezek elkezdenek bedőlni.
„Nekem az a véleményem, hogy minden eurózónán kívüli országnak kell, hogy legyen saját gazdasági stratégiája. Szerintem a közép-európai országok érdekei sok területen azonosak, ezért nekünk, közép-európaiaknak el kellene gondolkodnunk azon, hogy esetleg legyen egy közös gazdasági stratégiánk.” – mondta Orbán Viktor a horvát közszolgálati televíziónak adott interjújában.
| Aktuális Tündérmese Mutatók (ATM) |
Az idén március-májusban 461 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. A munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH pénteken közölte, hogy idén májusban a belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak áprilishoz hasonlóan ismét 1,2 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest és 1,3 százalékkal voltak alacsonyabbak a 2012. májusi áraknál. Áprilisban az előzetes becsléssel megegyezően 3,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbival összevetve - derült ki KSH honlapján kedden megjelent felülvizsgált részletes adatokból. Az élelmiszervásárlások naptárhatással kiigazított volumene 3,1 százalékkal nőtt az előzetesen közölt 3,3 százalékkal szemben, a nem élelmiszer jellegű áruk vásárlása pedig stagnálás helyett 0,2 százalékkal csökkent, az üzemanyag-forgalom viszont az előzetesen jelzett 6,3 százaléknál is jobban, 6,5 százalékkal nőtt. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
