A kormány 100 milliárdot szán a takarékszövetkezetek integrációjára, amellyel kezdetét veszi a bankrendszer "magyarosítása". Kérdés, hogy az új bank működése mennyire lesz átlátható, és távol lehet-e majd tartani a hitelezési döntésektől a nem szakmai szempontokat. Az mindenesetre nem túl jó ómen, hogy a kormányzat mintha a Postabank felállításának stratégiáját elevenítené fel.
Átalakítja a takarékszövetkezeti rendszert a kormány, már be is terjesztette az erről szóló javaslatot a parlamentnek, melyet csütörtökön az Országgyűlés el is fogadott. A törvény indoklása szerint a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. A kormány akkora összeget kíván fordítani a szektor átalakítására, amely egy "piaci befektetőnek is megfelelő ellenérték lenne hasonló helyzetben a Magyar Állam által a szektorban szerzett jogok és pozíció ellenértékeként."
A javaslat értelmében létrehozzák a Szövetkezeti Hitelintézetek Integráció Szervezetét, amelynek minden szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint az MFB is tagja (a tagság kötelező). Ez azt jelenti, hogy megszűnnek az eddigi intézményvédelmi alapok (OTIVA, REPIVA, TAKIVA, HBA) és meglévő, elkülönülő integrációk. A szervezet induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott 1 milliárd forintos hozzájárulás. A Takarékbankban tőkét emelnek, részvényese az eddigi szövetkezeti hitelintézetek és az MFB mellett a Magyar Posta, illetve az MFB és a Posta esetleges jogutódjai lesznek. A Takarékbank alaptőkéje a tőkeemelés alapján legalább 3,390 milliárd forint lesz, a Takarékbankban a Magyar Posta részvényjegyzéssel szerez tulajdont. A takarékszövetkezetek feltőkésítésére, integrációjára összességében 100 milliárdot szán a kormány.
A Postabank példája lebeghet a szemek előtt
Az átszervezéssel ráadásul úgy fest, hogy a kormány tulajdonképpen a korábbi Postabank-alapítás motivációjának enged teret újra, részben a módszer is hasonló. A Postabank és Takarékpénztár Rt. alapításában az 1980-as évek végén részt vett a Magyar Posta Vállalat, ám pénzhiány miatt szintén csak kisebbségi, 27 százalékos tulajdonosként szállt be, a többségi tulajdonos az akkor még állami Hungária Biztosító és a magyar állam lett. A koncepció akkor az volt, hogy a posta hálózatára építve lehetne az OTP hegemóniáját megtörni és versenyt generálni. Az állam a lakossági szektorban akart létrehozni egy második kereskedelmi bankot, amely azon kívül a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezőjévé is válhatott volna. Az OTP-nél innovatívabb betétkonstrukció, előnyösebb kamatszámítás, illetve a reklámkampányok fiatalos lendülete volt az, amely a Postabankot hamar népszerűvé tette. Az külön érdekesség, hogy míg a Posta 1988-ban 600 millió forinttal vált részvényessé a Postabankban – az összeg felét a József nádor téri postahivatal apportja tette ki –, addig most az állami postacég szintén hasonló összeggel, 655 millió forinttal szerez 20 százalék körüli tulajdonrészt a takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbankban (a szintén állami MFB-nek még van 38 százaléka).
Az, hogy aztán Princz Gábor a betétesek pénzét veszélyeztetve működtette a Postabankot, már más kérdés. A betéteseket 1998-ban csak az mentette meg, hogy az állam úgy döntött, nem engedi elsüllyedni a Postabankot, hanem inkább mélyen a(z állampolgárok) zsebébe nyúl. De hogy egy ilyen állami bankot az Orbán-kormány hogyan működtet, arról is kaphattunk ezt követően ízelítőt. 2001-ben az elvben versenypiacon mozgó Postabank megkapta az állami kamattámogatású diákhitel folyósításának monopóliumát. A hiteleket csak olyan diákok kaphatták, akik a Postabanknál nyitottak számlát, ez pedig komoly versenytorzító hatással járt. A takarékszövetkezetek mostani állami bekebelezése és integrációja ugyanakkor sok ponton is eltér a 25 évvel ezelőtti történettől, ráadásul – még ha a kormány motivációja részben meg is egyezik – a stratégia is kiegészül más szempontokkal.
A kormány hosszú távra játszik
Rövid távú célt én nem látok mögötte, drasztikus hatás sem várható – fejtette ki a hvg.hu-nak egy banki szakember a takarékszövetkezetek átalakítására és a tervezett százmilliárdos állami tőkeemelésre reagálva. Hosszabb távon ugyanakkor beleillik abba a stratégiába, melyet Orbán Viktor kormányfő tűzött ki a legalább 50 százalékban magyar tulajdonú bankrendszer elérése érdekében. A tudatos, hosszú távú építkezésben van értelme a kormány lépésének.
Ennyi minden nem megy egyszerre |
A hvg.hu által megkérdezett egyik banki szakértő szerint ugyanakkor az állam egyszerre "túl sokat akar". A kormány egyszerre akarja a fogyasztást és a megtakarításokat növelni, és ezzel párhuzamosan egyszerre akar magyar többségű bankrendszert, miközben a bankoknak versenyt támaszt a Magyar Államkincstárral (MÁK) formálódó terveivel. A megtakarításoktól ráadásul a lakossági állampapír-vásárlás forrásokat von el, ezzel pedig a bankrendszer, benne a takarékok is, kevesebb pénzzel számolhatnak. "Ha tényleg egy egyensúlyi állapotot szeretnénk elérni, akkor a magyar állampolgároknak 17 ezer milliárd forintnyi megtakarítást kellene félrerakniuk" – emelte ki a szakértő, vagy ekkora megtakarítással le lehetne fedni a kihelyezett hitelmennyiséget. Szerinte lehet gazdaságösztönző programokat létrehozni, ugyanakkor körülbelül 10 évre van szükség ahhoz, hogy – még egy viszonylag nagyobb, 1,5-2 százalékos éves gazdasági növekedéssel is – vissza tudjuk fizetni a felvett hiteleinket. |
A 100 milliárdos tőkeemelésnél ugyanakkor az a kérdés, hogy ez mennyi pluszhitel kihelyezésére teremthet lehetőséget. Egyesek szerint mintegy 800-1000, más banki szakértők szerint akár 1200-1500 milliárd forintnyi hitel kihelyezésére is módot adhat, ám kérdéses, hogy a betétek gyűjtése területén – ez is szükséges lenne a hitelkihelyezéshez – a takarékszövetkezetek fel tudnak-e zárkózni. Jelenleg a takarékszövetkezetek körülbelül 1400 milliárd forintnyi betéttel rendelkeznek, és – mivel a hitel-betét mutató arányuk kedvező, 52 százalékos, a kereskedelmi bankoknál ez 100 százalék felett van –, így még több száz milliárdos hely lenne a hitelezésre. A takarékszövetkezetek tőkéje jelenleg 126 milliárd forint, a 100 milliárdos emeléssel az állam ezt megduplázza, vagyis bővülhet a takarékszövetkezetek által kihelyezett hitel mennyisége, legalábbis elvileg. A bankok tőkeállománya összesen 2500-3000 milliárd forint körül van, ehhez képest a takarékok 230 milliárdra növekvő tőkéje még mindig nem tekinthető igazán meghatározónak.
A hitelkihelyezésnek és a betétek növekedésének ugyanakkor több gátja is van az egyik banki szakember szerint. Egyrészt a bankok sokkal szigorúbb feltételekhez kötik a hitelfelvételt, másfelől pedig maga a hitelkereslet sem magas, vagyis a vállalkozások sem tolonganak a hitelekért. Egy másik szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy több takarékszövetkezeti vezető számolt be arról, hogy nagyon kevés a hitelképes lakossági vagy céges ügyfél. Így, egy ilyen kiterjedt rendszerrel és tőketámogatással a takarékszövetkezetek akár még arra is képesek lehetnének, hogy átvegyék a nagy bankok hitelállományának egy jelentősebb szeletét. A kevés hitelképes ügyféllel és alacsony hitelfelvételi kedvvel azonban a hitelállomány idén is tovább apad – a hvg.hu korábban arról írt, hogy a csökkenés 2013-ban 3-400 milliárd forint lehet.
A takarékszövetkezetek, melyek egyes vélemények szerint kevésbé tapasztaltak a nagyobb hitelek kihelyezése területén, nem valószínű, hogy hamar át tudnák fordítani ezt a trendet, különösen azért sem, mivel az integráció, a hatékonyabb működés elérésére kitűzött határidő 2016. Bár már ezelőtt az időpont előtt is megkezdődhet a források kihelyezése, például a TakarékPontokon keresztül, egy másik banki szakember szerint a 100 milliárd forint nagy részét a takarékszövetkezetek a rendszer egységesítésére használják majd fel, vagyis a hitelkihelyezés is visszafogottabb lenne.
Mindamellett fontos kérdés, hogy honnan érkezik a takarékok feltőkésítésére az erre szánt 100 milliárd forint. A hvg.hu által megkérdezett banki szakemberek szerint több opció is létezhet erre vonatkozólag. Mivel állami vagyon terhére történne a feltőkésítés – a költségvetésben nincs erre elkülönített összeg –, így abban lehet gondolkodni, hogy az állam valamilyen vagyontárgytól válhat meg ennek érdekében. Ez az egyik szakember szerint származhatna például a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban még meglévő források értékesítéséből. Itt bár a március végi adatok szerint még volt 314 milliárd forint, de zömében illikvid, nehezen értékesíthető eszközök találhatóak, vagyis innen nehezen lehetne gyors forrásra számítani. A Mol-részvények, mint nagyobb állami vagyonelem eladása viszont minden bizonnyal nem jön szóba. Egy másik megkérdezett banki szakértő szerint a pénz egy részét a mobilfrekvenciák aukciójából szedhetné össze az állam.
Idegenlégiósok a csapatban
Egy másik banki szakértő a megkeresésünkre az átalakítás átfogó jellegére hívta fel a figyelmet. A takarékszövetkezeti integrációt Vojnits Tamás irányítja kormánybiztosként, aki megbízatásáig az FHB igazgatósági tagja volt, és az átalakításban részt vevő Magyar Posta héttagú igazgatóságába is négyen az FHB Bankból érkezve ültek át, egy további új igazgatósági tag pedig családi alapon kapcsolódik Spéder Zoltánhoz, az FHB elnökéhez. Szakértőnk szerint az MFB, FHB, Posta és az MNB – likviditás biztosításával – vehet részt az átalakításban, mely, ha egy átgondolt, lassú építkezéssel megy végbe, akár még jó is lehet a banki verseny, illetve maguk a takarékszövetkezetek szempontjából is. Mindezek eléréséhez azonban szerinte a jelenlegi 100 milliárdnál több tőke szükséges. És mivel a lassú építkezés egy fontos feltétel, az is kockázat, hogy a mostani kormánynak "nem a türelem a második keresztneve".
A takarékszövetkezeti rendszer átalakításának létezik egy olyan magyarázata is, miszerint a kormánynak van szüksége erősebb gazdasági hátországra, aminek része lenne egy nem is teljesen állami tulajdonú, de "baráti" pénzintézet. Amíg ez a pénzintézet nem politikai alapon dönt vállalatok hitelkérelméről, befektetések támogatásáról, addig ezzel nincs is gond. Ha azonban a politika beleszól ebbe, akkor annak "nem lesz jó vége", Szlovénia esete – ahol a döntően állami tulajdonú bankrendszer rossz hitelei egyelőre még nem tudni, hogy csődbe viszik-e az országot – intő példa lehet számunkra.
Kell ez nekünk?
Arra, hogy szükségünk van-e egy új, nagy hitelintézetre, volt olyan szakértő, aki azt válaszolta, a jelenlegi gyenge hitelkeresletet tekintve jelenleg a magyar gazdaság inkább "túlbankosítottnak" mondható. Az az érv is nehezen tartható, hogy a takarékszövetkezetek megerősítése jelentős mértékben növeli majd a versenyt a szektorban: a jó ügyfelekért most is versenyeznek a pénzintézetek, a nem hitelképes ügyfelek pedig nem kellenek senkinek.
A takarékszövetkezeti szektor |
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2011-es adatai szerint a szövetkezeti kirendeltségek száma az összes hitelintézeti fiók 40 százalékát teszi ki. A települések egyharmadán a szövetkezetek az egyedüli pénzügyi szolgáltatók. 2011. január végén 136 szövetkezeti hitelintézet működött Magyarországon. A tagok száma 2011 végén körülbelül 150 ezer, az ügyfelek száma pedig 1-1,1 millió fő volt.
A legnagyobb tömörüléshez, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez (OTSZ) 108 takarékszövetkezet tartozik. Az OTSZ-nek 2011 végén 1499 fiókja volt (összehasonlításképpen a legnagyobb kereskedelmi bank, az OTP kevesebb mint 400 fiókkal rendelkezik, az összes bank pedig 1600-zal). A második szövetség már jóval kisebb: a Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetségének (TÉSZ) 12 takarékszövetkezet tagja volt. Befektetőkhöz (Buda-Cash) 7 takarékszövetkezetet soroltak. Emellett vannak különutas szövetkezetek is, amelyek nem tartoznak egyik integrációkhoz, befektetőhöz sem, ebből 5 van, emellett van még 4 hitelszövetkezet is. |
Az átszervezéssel még az Európai Bizottságnak (EB) is problémája támadhat, ugyanis a szektorban komoly irányító szerepet szán a kormány az MFB-nek, például a takarékszövetkezetek integrációját végző szervezet első három igazgatóját is az MFB nevezi ki. Ezzel az állami befektetési bank áttéved a kereskedelmi banki területre, ami az EU szabályai szerint tilos.
A kormánybiztos visszahívást ígért
A hvg.hu megkereste Vojnits Tamást, a takarékszövetkezetek átalakításáért felelős kormánybiztost is, hogy bővebb részleteket tudjunk meg az integráció lefolyásáról, és hogy pontosan honnan is lesz pénz a 100 milliárdos átalakításra. A kormánybiztos csütörtökön visszahívást ígért nekünk, amint ez megtörténik, válaszát közöljük.
Demján és Töröcskei bankjába is beszáll az állam |
A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása mellett az állam beszáll Demján Sándor Gránit Bankjába, illetve az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetőjének, Töröcskei Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bankba, ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kedden engedélyezte az állami tulajdonszerzést. Az állam 2,585 milliárd forinttal száll be az elektronikus bankolás területén erősödő Gránit Bankba, és 3 milliárddal a Széchenyi Bankba. Ezzel a lépéssel az állam mindkét bankban 49 százalékos tulajdonrészt szerez. A Nemzetgazdasági Minisztérium a nol.hu kérdésére azt válaszolta, hogy az állam tőkét emel a bankokban. Az ezt ismertető cikkből az is kiderül, hogy a tárca szerint ez üzleti célú befektetés, ami az üzleti terv alapján rövid időn belül megtérül. Azénpénzem.hu pénzügyi portál ismertetése szerint a korábban közzétett adatok azonban azt mutatják, hogy a Gránit Bank 2010 és 2012 között több mint kétmilliárd forintos veszteséget ért el. A Széchenyi Bank tavaly 1,2 milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, az azt megelőző két évben pedig egy milliárdot meghaladó negatívumot hozott össze. Abban közel félmilliárdos veszteség szerepel. |
A Postabankról szóló történeti részhez Várhegyi Éva: Bankvilág Magyarországon (Helikon, 2002.) c. könyvét használtuk fel.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.