Nagytakarításba és reformokba kezdene a XVI. Benedek pápa távozása után a márciusban a katolikus egyház élére került argentin Ferenc pápa. A gyerekek szexuális molesztálásával kapcsolatos ügyek és az úgynevezett "Vatileaks", titkos vatikáni dokumentumok kiszivárogtatása következtében a katolikus egyház presztízse és hitelessége igencsak megcsappant, az új pápa pedig visszatérne az egyszerűség és becsületesség útjára.

Ennek pedig mondhatni legfontosabb elemét jelentené a Vallási Művek Intézetének (Istituto per le Opere di Religione – IOR), másnéven a Vatikáni Bank működésének a felülvizsgálata. Egyes értesülések szerint az utóbbi években pénzmosással és adóelkerüléssel is kapcsolatba hozott IOR-t  Ferenc pápa egyenesen bezárná.

Nem igazán bank, de akkor mi?

Bár a pénzintézetet, nevezzük így, csak 1942-ben alapították, a bank gyökerei egészen 1887-ig nyúlnak vissza, amikor XIII. Leó pápa létrehozta a jótékonysági munkák bizottságát. Az intézmény mindig is külön funkcionált a vatikáni adminisztrációtól – a bank magántulajdonban van –, és nem tartozik az adminisztráció pénzügyi felügyelete alá. A bank élén egy vezérigazgató áll, aki a bíborosoknak, azon túl pedig a pápának jelent.

A pénzintézet a katolikus egyház központi igazgatásának sem képezi részét, nem funkcionál jegybankként sem, hanem a világ katolikus szervezeteinek pénzügyeit és a vatikáni, szentszéki alkalmazottak pénzét kezeli. Ennek során pedig a nyereségesség másodlagos szempont, a vagyoni értékek és a tőke megőrzése a cél. A Vatikáni Bank pénzügyi felügyeletét a városállam Pénzügyi Információs Felügyelete látja el, a pénzügyi felügyeletet 2012-ben alapította XVI. Benedek pápa, elnökét – aki egy bíboros lett – és tagjait is ő választotta.

A szervezetnek a vatikáni intézményrendszertől sokáig különálló működése és az egyház sokszor titokzatos pénzügyei rengeteg spekulációt indítottak el az IOR tevékenységével kapcsolatban. A sok találgatás mellett ugyanakkor vannak komoly, kézzelfogható ügyek is.

A Banco Ambrosiano

Az IOR egyik legnagyobb botránya a Banco Ambrosiano bank 1982-es bukásához kapcsolódik. A csak "papok bankjaként" ismert Banco Ambrosiano többségi tulajdonosa a Vatikáni Bank volt, a katolikus egyház erényeit fontosnak tartó pénzintézet az 1970-es években Roberto Calvi vezetése alatt egy sor piszkos ügyletbe keveredett. A Banco Ambrosianón keresztül juttattak állítólag a nicaraguai Somoza-diktatúrának és az ellenzékének is forrásokat a bankon keresztül, emellett pedig a hírek szerint a Vatikáni Bank a pénzintézeten keresztül finanszírozta a lengyel Szolidaritást. Calvi a Rizzoli kiadónak is juttatott pénzt a bank közreműködésével, hogy ezzel finanszírozza a Corriere della Sera olasz napilapot. Calvi ezzel párhuzamosan offshore országokban is mozgatta a bank pénzét, emellett pedig komoly mennyiségű nem biztosított hitelt is kihelyezett. A bankról már 1978-ban olyan jelentést tett közzé az olasz jegybank, mely a kritikus pontokra és a bank sebezhetőségére mutatott rá.

Ferenc pápa átalakítaná az IOR működését?

AFP / Gabriel Bouys

Az olasz rendőrség végül lerohanta a Propaganda Due szabadkőműves páholy irodáját, ahol Calviról – aki a páholy tagja volt – terhelő bizonyítékokat találtak. A bankár ellen eljárás indult, négy évre el is ítélték, ám egy függőben lévő fellebbezés miatt kiengedték, és Calvi a vezérigazgatói posztját is megtarthatta. A bank új elnökhelyetteseit ugyanakkor az alvilág először megfenyegette, majd később egyikük meg is sebesült egy támadásban.

1982-ben kiderült, hogy a bank nem tud elszámolni akkori áron 1,287 milliárd dollárral. Calvi hamis útlevéllel külföldre menekült, június közepén pedig egy londoni hídon találták meg felakasztva. A bank ezek után komoly átalakuláson esett át, az offshore szálakat elvágták, a régi Banco Ambrosiano veszteségeinek egy részét pedig a Vatikán fizette ki, anélkül, hogy felelősséget vállaltak volna a bebukott bank tevékenységéért. A Banco Ambrosiano botrányát sokan összefüggésbe hozzák I. János Pál 1978-as halálával is, aki állítólag fényt akart deríteni az IOR ügyleteire.

Pénzmosás volt a gyanú

Négy évvel ezelőtt egy pénzmosási ügy rázta meg a Vatikáni Bankot: az olasz Panorama magazin azt írta, a Vatikáni Bankot az olasz hatóságok mintegy 180 millió eurós pénzmosási ügy miatt vizsgálják. 2010 szeptemberében az olasz rendőrség bejelentette, hogy a bank vezetőjével, Gotti Tedeschivel szemben pénzmosás gyanúja miatt vizsgálódik. A rendőrség két különös pénzmozgásra figyelt fel, mely a Vatikánból érkezett, és a Vatikáni Bank az utalásokon nem tüntette fel a pénz eredetét. Tedeschit 2012-ben leváltották a bank éléről, egy rendőrségi házkutatás során pedig egy páncélszekrényből érdekes dokumentumok kerültek elő. 47 dossziéban bíborosoktól származó leveleket, emaileket, valamint Tedeschi által írt feljegyzéseket találtak, melyek a Vatikáni Bank illegális tevékenységét mutatták be vonatkozó számlamásolatokkal együtt. A bankvezető ezeket állítólag személyesen akarta átadni XVI. Benedeknek, hogy megvilágítsa, mi állhat váratlan menesztésének hátterében.

XVI. Benedek pápa ezt követően hozta létre a Pénzügyi Információs Felügyeletet, mely a bank működését ellenőrzi. Az Európa Tanács pénzmosás elleni szerve, a Moneyval 2012-ben úgy találta, hogy az IOR nem felel meg mindenben a pénzmosás elleni nemzetközi szabályoknak, a pénzintézet működése nem teljesen átlátható. Idén január elején az olasz jegybank arra kötelezte a Deutsche Bankot, mely a vatikáni banknak az elektronikus fizetési szolgáltatás hátterét biztosította, hogy szüneteltesse a szolgáltatást, mert a Vallási Művek Intézete nem rendelkezik az uniós normáknak megfelelő pénzmosás elleni mechanizmusokkal. A kialakult helyzet azt eredményezte, hogy egy ideig csak készpénzzel lehetett a Vatikánban fizetni, ez pedig komoly kellemetlenséggel járt a városállam számára, mivel több mint egy hónapig az odalátogató százezrek kénytelenek voltak mellőzni bankkártyájuk használatát. A Vatikán ezek után leszerződött egy svájci szolgáltatóval, mely mint nem uniós szabályozás alá tartozó entitás, már szabadon biztosíthatta az elektronikus bankkártyahasználatot a római városállamban.

Tényleg bezárhatják a bankot?

Azt látni kell, hogy az IOR nem tipikus bank, leginkább vagyonkezelői funkciói vannak, ám egyes banki feladatokat is ellát, így speciális helyzetben van – mondta hvg.hu-nak Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő. Érszegi szerint mivel a világ egyházi szervezeteinek pénzét is kezeli az IOR, így Ferenc pápa, akinek saját argentin egyházát is az IOR segített pénzügyileg rendbe tenni, nagyon jól tudja, hogy milyen előnyökkel jár a vatikáni intézmény működése. A hazánkban sokszor csak Vatikáni Banknak hívott intézménynek nyeresége is keletkezik a banki funkciókból kifolyólag – az IOR összesen 7 milliárd eurót kezel –, ennek egy részét pedig felajánlja a pápának, aki ebből finanszírozhat különböző karitatív tevékenységeket.

Ferenc pápa eddig profitált az IOR működéséből

AFP / Gabriel Bouys

A Vatikán mindig is nagyon adott a függetlenségére, ez Érszegi szerint a korábbi időkben abban nyilvánult meg, hogy a városállam igen kevés információt szolgáltatott a nemzetközi szervezeteknek, a nemzetközi együttműködésbe korlátozottan kapcsolódott be. Ez rengeteg találgatást is eredményezett az IOR működéséről, a pénzintézet pedig rendre nem felelt meg a nemzetközi működési sztenderdeknek.

Ma már azonban úgy látják, a függetlenség megőrzése csakis úgy lehetséges, ha az IOR és a Vatikán is a nemzetközi szabályrendszer szerint működik, mivel így lehet kizárni azt, hogy egyesek visszaéljenek az intézmény bizalmával. A bezárásról szóló hírek a Vatikán-szakértő szerint csak találgatások, Ferenc pápának eddig semmilyen olyan megnyilatkozása nem volt, mely abba az irányba mutatott volna, hogy átalakítanák, netán bezárnák az IOR-t. Érszegi úgy véli, a Vatikán és az IOR most alkalmazkodik a nemzetközi és uniós sztenderdekhez, emellett pedig egy tanulási folyamat is zajlik. A városállam azonban továbbra is kényes függetlenségére, ha nem megfelelően közelítenek hozzá, akkor tény, hogy kevésbé együttműködő – fejtette ki a Vatikán-szakértő.