Úgy tűnik, Orbán Viktor kormányfő nem tudja teljesen lerázni Simor Andrást. A mandátuma lejártával a jegybank éléről március elején távozott bankárt ugyanis szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnökévé nevezték ki. A hvg.hu információi szerint a döntést egyhangúlag hozta meg a bank igazgatósága. Simor feladata az ország- és szektorstratégiák létrehozásának koordinálása lesz, emellett pedig hozzá fog tartozni a kormányokkal, nemzetközi szervezetekkel, civil szervezetekkel való kapcsolattartás is. Ő tárgyalhat azokkal az alapokkal is, melyek pluszban beszállnak a bank finanszírozásába (donor alapok).

A poszt az egyik legfontosabb az EBRD struktúrájában, alelnökből összesen öt van, hasonlóan fontos pozícióban magyar szakember még nem volt. Az EBRD személyre szabottan ad hiteleket az ügyfeleinek, Simor feladata lesz, hogy a hitelkihelyezés céljait szektorálisan és országokra lebontva stratégiákkal megalapozza. Pozíciójából adódóan ugyanakkor, ha úgy adódik, a magyar kormánnyal is tárgyalnia kell majd. Információink szerint a volt jegybankelnök július elsejével költözik Londonba, a szervezet székhelyére. A megbízatása négy évre szól.

A policy területen jelenleg ügyvezető alelnök – Hans Peter Lankes – irányítja a munkát, így az ő helyére kerülhet majd Simor. Ezzel a döntéssel pedig Németh Miklós volt miniszterelnök után Simor András lesz a második magyar, aki alelnöki pozícióig vitte az EBRD-ben. Németh egy kevésbé fontos területet irányított, ő a személyi ügyekért felelt.

62 milliárd 20 év alatt

Az EBRD-t 1991-ben alapították, hogy segítséget nyújtson Európa és Közép-Ázsia országainak a gazdasági átmenet során a szocializmus összeomlása után. A londoni székhelyű bank 34 országban van jelen, tulajdonosai pedig a pénzintézet finanszírozásában részt vevő országok, és azok az államok, melyek a hitelek kedvezményezettjei. Emellett még két nemzetközi szerv, az Európai Unió (EU) és az Európai Beruházási Bank (EIB) is a bank finanszírozói között található.

Leendő és volt EBRD vezetők egymás közt - Simor András és Bod Péter Ákos

Túry Gergely

A kelet-közép-európai országok jelentős részének uniós csatlakozásával a piacgazdaságra történő átmenet elősegítésének finanszírozását felváltotta a konvergencia, vagyis a nyugati országokhoz történő felzárkózás támogatása ezekben az országokban, egyes országok (pl. Csehország) viszont már "kinőttek" az EBRD finanszírozásából. A pénzügyi fókusz azon államokra helyeződött, melyek még nem uniós tagok – bár már úton vannak afelé –, és a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok, új belépőkként pedig a mediterrán régió keleti országai kerültek előtérbe. A szervezet azt tervezte, hogy 2010-ig kivonul a közép-európai és balti államokból, ám a gazdasági világválság hatására ezt az időpontot 2015-ig kitolták. Az EBRD 20 év alatt összesen 62 milliárdnyi fejlesztési forrást biztosított több mint 3100 projektre.

Az EBRD 2001 óta már 164 projekten keresztül összesen 10,6 milliárd euróval támogatta a magyar gazdaságot. Az EBRD 2010-ig elsősorban olyan területekre összpontosított Magyarországon, amelyek a magánszektor részvételének növelését segítették elő a közszolgáltatásban. A jelenlegi, 3 éves tervben nagy hangsúlyt fektetnek a települési infrastruktúra fejlesztésére, a tömegközlekedési reformok bevezetésére, illetve a magyar vállalatok regionális terjeszkedésére. Az EBRD politikájának szerves részét képezi az energiabiztonság kérdése, amely jelen esetben az energiatakarékosságra és a kibocsátás csökkentésre törekvő beruházások támogatása révén valósul meg. Az első ilyen irányú intézkedésre 2011-ben került sor, amikor az EBRD és az Erste Bank közösen 15 millió eurós refinanszírozási keretet biztosított a hazai önkormányzatok energiahatékonysági projektjeihez.

Ezeken a magasabb posztokon vannak most magyarok

A bankban magasabb pozícióban jelenleg három magyar dolgozik, ebből azonban egy pozíció automatikusan jár hazánknak. Az automatikusan hazánknak járó pozíciót Kármán András tölti be. Kármán András korábban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi elemzések igazgatója volt, a kormány megalakulása környékén Szapáry György Matolcsy György figyelmébe ajánlotta. A nemzetgazdasági miniszternek megtetszett Kármán szakértelme, és 2010-ben kinevezték a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi államtitkárának. A hvg.hu egy korábbi cikkében arról írt, hogy Kármán a bankadó kivetésében még kitartott a kormány politikája mellett, de nem sokra rá, az IMF “hazazavarását” megelőző tárgyalásokon belátta, hogy csak a miniszter és a miniszterelnök akaratának végrehajtója lehet. Ezt követően Kármán állítólag igyekezett megúszni és a szakmai munkába temetkezni. 2011 októberében végül lemondott pozíciójáról, mert nem akarta tovább adni a nevét a kormány gazdaságpolitikájához – fogalmazott egy az akkori történésekre rálátó forrás. Lemondása után pedig az EBRD Magyarországnak járó igazgatósági posztjára delegálta a kormány.

A szervezetnél tölt be magasabb pozíciót még Ipper István. Ő már több mint 20 éve van a szervezetnél, jelenleg igazgatóhelyettesi posztot tölt be, emellett pedig a Törökországért, Kelet-Európáért, Közép-Ázsiáért és a Kaukázusért felelős portfólió és erőforrás menedzseri poszt is hozzá tartozik. Hargitai Zsuzsanna az EBRD zágrábi irodáját vezeti, ő felel a magyarországi tevékenységekért is. Nagy Piroska közgazdász, aki korábban az IMF-nél, most az EBRD főközgazdászának irodájában dolgozik. Az 1500 fős nemzetközi stábban több magyar is dolgozik még elemzőként és bankárként.

A szervezet nemrég bírálta a magyar gazdaságpolitikát

Shuma Chakrabarti, az EBRD elnöke egy február elejei interjúban kifejtette: a kilencvenes években Magyarország a régió "előnyben részesített" országa volt a nyugati befektetők körében, "ezzel szemben jelenleg alig érdeklődnek külföldi befektetők Magyarország iránt", ezért "meg kell fontolni, hogy miként lehet megfordítani ezt a folyamatot".

Az EBRD januárban ismertetett idei első regionális előrejelzésében az általa 1,5 százalékosra becsült tavalyi visszaesés után 2013 egészére 0,1 százalékos további GDP-csökkenést jósolt a magyar gazdaságban (azóta kiderült, 1,7 százalékos volt a tavalyi gazdasági visszaesés). Az idei magyarországi prognózist a bank jelentősen, 0,5 százalékponttal rontotta előző – tavalyi utolsó – térségi jelentéséhez képest, abban ugyanis még 0,4 százalékos idei magyar GDP-növekedési előrejelzés szerepelt.

Simor alelnök lesz az EBRD-nél

EBRD / Mike Ellis

Az új magyar prognózishoz fűzött elemzésében az EBRD kiemelte, hogy a magyarországi beruházási ráta a legalacsonyabbak között van az EU egészében, és ezt elsősorban a magánszektor hitelellátásának folyamatos zsugorodása okozza. A hitelkihelyezés visszaesésének oka az EBRD szerint az, hogy a magyar bankszektorban a leggyorsabb a kitettségek leépítési folyamata azokban az országokban, ahol az EBRD jelen van.