Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Benyújtotta a Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló jelentését az Országgyűlésnek. Simor András távozó jegybankelnök megosztott monetáris tanácsról, tartósan magas inflációról, mérséklődő stabilitási kockázatokról ír elnöki összefoglalójában. A jelentés kiemeli, hogy a jegybank tavaly is csökkentette működési költségeit.
Felkerült az Országgyűlés honlapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012-es éves jelentése. Simor András jegybankelnök – akinek még regnálása utolsó hetében sem volt nyugta a kormánytól – utoljára nyújtott be ilyen jelentést a parlamentnek, mivel március 3-án jár mandátuma az MNB élén. Az éves jelentést az utóbbi években tavasszal, a nyár első heteiben nyújtotta be a jegybank, azonban a mostani dokumentumot – feltehetően az elnök távozása miatt – a jegybank stábja már február végére elkészítette, keretet adva ezzel az elnöki korszak utolsó teljes évének.
Megosztott volt a monetáris tanács
A monetáris politika dilemmája 2012-ben sem oldódott meg: a gyenge belső kereslet lazább monetáris kondíciókat kívánt volna, de a adóintézkedések és más költségsokkok következtében tartósan magas infláció a középtávú inflációs folyamatok szempontjából is kockázatot jelentett – írja Simor András a Magyar Nemzeti Bank 2012-es éves jelentésének elnöki összefoglalójában.
Simor a tavaly augusztustól kezdődő kamatcsökkentési ciklusról leírja, hogy a monetáris tanács megosztott volt, a többség azonban úgy ítélte meg, hogy az inflációs cél középtávon az irányadó kamat mérséklésével is teljesül: így 2012-ben 125 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkenhetett a kamat.
Az MNB 2012 első felében különböző eszközökkel igyekezett erősíteni a bankok hitelezési aktivitását (fedezetthitel-tender, jelzáloglevél vásárlási program, befogadható fedezek bővítése). A jegybanki euróeladás (a hitel törlesztéséhez szükséges eurót adott forintért a bankoknak) a végtörlesztéshez, illetve az árfolyamvédelemhez kapcsolódóna elérte a 810 milliárd forintot. A 90 napon túli tartozásban lévő devizakölcsönök forintra váltásához tavasszal további 36 millió eurót nyújtott a hitelintézeteknek. Az év folyamán három hónapos, majd egynapos devizaswapokat is nyújtott a bankoknak.
Az MNB stabiltási jelentései megállapították, hogy a stabilitási kockázatok mérséklődtek az év folyamán, ugyanakkor alacsony a hitelezési hajlandóság a vállalkozások területén. Az elnöki összefoglaló azt is megemlíti, hogyan változott a stabilitási jelentés módszertana. A 2011. évi MNB-törvénytől kapott felhatalmazás alapján a jegybank hatósági jogkörében eljárva elrendelhette, hogy a bankok mérsékeljék a mérlegen kívüli nyitott devizapozíciójukat (15 százalék alatt mérlegfőösszeg-arányosan). 2012 július elsején elindult az egynapos átutalásai rendszer, ami a lakossági és a vállalati ügyfeleknek si jelentős megtakarításokkal jár.
Csökkent a devizatartalék
Az éves jelentés megállapítja, hogy 2012 során 3,9 milliárddal euróval csökkent a devizatartalék, mely tavaly év végén összesen 33,9 milliárd euró volt. A csökkenés mögött döntő részben a magyar állam adósságtörlesztési célú kfizetései számára biztosított és a devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó euróeladások álltak, ezt pedig – jelentős nemzetközi tőkepiaci forrásbevonás híján – csak részben kompenzáltak az Európai Bizottságtól érkező transzferek.
Elnöki összefoglalójában Simor András kiemeli, hogy a forint hamisításának 2010 végén kezdődött visszaszorulása 2012-ben is folytatódott, a forgalomból kivont forintbankjegyek száma 2011-hez képest közel 9 százalékkal csökkent. A jegybanknak 2012-ben 39,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett, szemben a 2011-es nyereséggel. Ennek alakulását meghatározta a kamateredmény és pénzügyi műveletek eredményének visszaesése, ami főként a forin- és devizahozamok közötti különbség növekedésének tudható be. A devizaárfolyam-változásból származó nyereség viszont közel 60 milliárd forinttal emelkedett.
Az MNB tavaly a működési költségek területén ismételtek jelentős, több mint 230 millió forintos megtakarítást ért el a jelentés szerint. Ez az előző évi kiadásokhoz képest is 2 százalékos csökkenést jelent. Az elmúlt négy év alatt a megtakarítások összeg éves szinten közel 3,3 milliárd forintot tesz ki, ez a nominálértéken a 2008-as kiadásokhoz képest 22 százalékos csökkenést jelent. A 2012. évben a működési költségek (11,6 milliárd forint) az 1997-től kezdődő időszakot tekintve a legalacsonyabb értéket mutatják.
"Eredményes volt a jegybank működése"
A jegybankban 2012-ben megvalósított beruházások összértéke 1,1 milliárd forint volt, lényegesen magasabb az előző évinél. Ebben az is közrejátszott, hogy néhány, 2011-ben megkezdett beruházás befejezése 2012-ben történt meg, itt döntően informatikai beruházásokról volt szó. Több beruházás befejezése pedig 2013-ra húzódott át, és számos eszköz beszerzése pedig a tervezettnél kisebb áron került beszerzésre.
Simor kiemeli, hogy az MNB 2012-en első alkalommal integrálta az éves jelentésbe a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek területén eredményeket, emellett pedig a jegybank a pénzügyikultúra-fejlesztési tevékenységét illető programok is tovább bővültek. Ennek és az MNB Látogatóközpontjában történt fejlesztések következtében összességében 1,1 millió főre nőtt a célcsoport elérési aránya. A jelentés hangsúlyozza, hogy a jegybank az átlátható gazdálkodás jegyében a törvényi kötelezettségen túl is igyekszik a magasabb fokú transzparenciára, a közbeszerzési eljárások esetében például már kétszer működtek együtt a Transparency Internationallel. A jelentést Simor azzal zárja, hogy "összességében, megítélésem szerint, a Magyar Nemzeti Bank 2012-ben eredményesen működött".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
