Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az árstabilitás elérésével és fenntartásával támogathatja a növekedést a Magyar Nemzeti Bank – jelentette ki Simor András elnök, aki hatéves mandátumának utolsó napján összefoglalta az MNB 2007-2013 közötti tevékenységét. A távozó jegybankelnök az Origónak adott interjújában azt mondta: ha rajta és az alelnökein múlott volna, akkor is csökkent volna az alapkamat, de nem ennyivel.
A Magyar Nemzeti Bank az árstabilitás elérésével és fenntartásával támogathatja a növekedést, de megfelelő gazdasági környezetben a kamatszint további mérséklése is hozzájárulhat ehhez - mondta Simor András elnök, aki hatéves mandátumának utolsó sajtótájékoztatóján csütörtökön összefoglalta az MNB 2007-2013 közötti tevékenységét.
Monetáris politikai eszközökkel a gazdasági növekedés közvetlen támogatására csak korlátozott mértékben volt lehetőség a válság miatt - mutatott rá Simor András. Jelezte, amennyiben az inflációs és egyéb gazdaságpolitikai kockázatok lehetővé teszik, az MNB számára a gazdaság ösztönzésére a kamatszint további mérséklése lehet a legfőbb eszköz. Hozzátette ugyanakkor: a mennyiségi lazítás folytatása a nulla kamatszint eléréséig csak a kockázatok szükségtelen növekedését, valamint a monetáris politika átláthatóságának csökkenését eredményezné.
A jelenlegi magas infláció kockázatot jelent a középtávú inflációs folyamatokra - hangsúlyozta az MNB elnöke, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy tartósan alacsony inflációs környezet csak a fiskális politika támogatásával alakulhat ki. Az elnök a devizatartalékokról elmondta, ennek összege tavaly év végén 33,9 milliárd euró volt. Véleménye szerint az MNB a válság tapasztalataira és a magyar sajátosságokra egyaránt figyelve olyan devizatartalék-stratégiát követ, amely biztosítja, hogy a jegybanktörvényben is meghatározott, a tartalékokkal összefüggő feladatait el tudja látni.
"Nem sikerült egészséges párbeszédet kialakítani"
Az MNB múlt évi 39,8 milliárd forintos veszteségének hátterében az áll, hogy az MNB a devizatartalékot döntően forint forrásokból finanszírozza, de a devizahozamok alacsonyabbak a forintkamatoknál - közölte az elnök. Hozzáfűzte, hogy a jegybank működési költsége tavaly 11,6 milliárd forintot tett ki, ami 230 millióval kevesebb a 2011. évinél.
Az elnök sikeresnek minősítette a 2012 közepén elindult napközbeni átutalási rendszert, amelynek révén az elektronikusan beadott átutalási megbízások teljesítési ideje a korábbi egy munkanapról maximum 4 órára csökkent. A lerövidült teljesítési határidő eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltatók lakossági és vállalati ügyfelei időt és pénzt takaríthatnak meg.
"A jegybank vezetésének az elmúlt hat évben nem sikerült egészséges párbeszédet kialakítania a politikusokkal, kormányoktól függetlenül, és ez nem az MNB vezetésén múlt. Jó lenne, ha a politikusok megértenék, hogy mi egy független jegybank szerepe az országban, és a független jegybank milyen értéket jelent a gazdaság és a befektetők számára" - fogalmazott egy újságírói kérdésre válaszolva Simor András.
"Csökkent volna az alapkamat, de nem ennyivel"
Ha csak Simor Andráson és alelnökein múlt volna, akkor is csökkent volna a jegybanki alapkamat, de nem ennyivel; a leköszönő jegybankelnök az Origónak adott interjúban úgy fogalmazott: a külsős tagok nem az MNB szakértői gárdájának alappályája mentén voksoltak a kamatdöntő üléseken, hanem alternatív forgatókönyvek alapján.
Simor András ténynek nevezte, hogy az elmúlt bő fél évben született kamatdöntések nincsenek összhangban az MNB szakértőinek elemzéseivel. Sem a szeptemberi, sem pedig a decemberi előrejelzések alappályája nem azt jelezte, hogy az elmúlt hónapokban végrehajtott kamatcsökkentésekkel elérhető az inflációs cél. Félreértésnek nevezte, ha úgy próbálják megideologizálni a kamatdöntések helyességét, hogy ha nem omlott össze a forint, akkor minden rendben van.
"Hogy mit hoz a jövő, nem tudom"
A jegybanktörvény nem azt a célt tűzi a jegybank elé feladatként, hogy ne omoljon össze a forint. Ez szükséges, de nem elégséges feltétel. A piac meg értelemszerűen elfogadja a kamatcsökkentéseket – hisz mást nem nagyon tehet –, alkalmazkodik hozzá. Azt azonban mindenki látja, hogy a forint árfolyama ma gyengébb, mint a kamatcsökkentési ciklus kezdetén – fejtette ki.
"Nem úgy éltem meg, hogy általában a jobboldal engem közellenségnek tart. Van egy szűk réteg, vannak bizonyos emberek, akiknek csípte a szemét az, hogy a nemzeti bank vezetése nem az új kormány által kinevezett személy kezében van. Ilyen a demokrácia. Aki ezzel nem tud együtt élni, az nem demokrata" – fogalmazott az interjúban.
"Egyelőre csak a szabadságomat tervezem, semmi mást. Hogy mit hoz a jövő, nem tudom, de nem vagyok egy politikusalkat, ez talán kiderült az elmúlt hat évben, nem attraktív ez a pálya nekem" – mondta a lapnak. Hozzátette: a nyilvánosság előtt nem fog megszólalni fél évig. "De zárt körben miért ne mehetnék el beszélgetni? A Széll Kálmán Társaságba is szívesen elmennék, ha felkérést kapnék" – mondta a távozó jegybankelnök.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
