Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A hét végén távozó Simor András jegybankelnököt a második Orbán-kormány, ahol tudta, támadta. Az elnök azonban alelnökeivel, Karvalits Ferenccel és Király Júliával mindvégig megvédte a jegybank stábjának függetlenségét és szakmaiságát. Simor kedden utoljára vesz részt kamatdöntő ülésen. A parlamenti kétharmad által delegált tagok már rég átvették az irányítást a monetáris tanácsban, így elképzelhető, hogy az elnök kamatcsökkentéssel búcsúzik – amiről eddigi reakciói alapján aligha van meggyőződve. A hvg.hu számba vette a kormányzati vegzatúrát, és megdöbbenve tapasztalta: összegyűlt a 10 csapás.
A kormányzati vegzálás legkülönfélébb formáit tapasztalta meg a független jegybank elnöke a hatéves regnálása alatt. Ez sajnos a rendszerváltás utáni magyar politikában nem új jelenség: Antallék csúnyán bántak el Surányi Györggyel, Hornéknak sikerült kiszekálni Bod Péter Ákost a mandátuma lejárta előtt. Surányinak aztán Orbán Viktorral is volt egy rossz köre, ahogy Járai Zsigmond is folyamatos csatában volt a Gyurcsány-kormánnyal.
A meccsek alapvonulata is hasonló volt: a mindenkori kormányok úgy próbáltak maguknak mozgásteret csinálni, hogy elinflálják a korábban felgyülemlett adósságot, gyengítik a forintot, jobb híján így javítva a versenyképességen. Simor a múlt héten a sajtó képviselői előtt azt mondta, hogy nem kívánja méricskélni, elődjei vagy ő szenvedtek-e el több támadást. Szerinte ennek nincs is értelme, sajnos ez egy magyar sajátosság.
Mi azért megpróbáljuk röviden összefoglalni, hogy látni lehessen: a támadások között sok személyeskedő, bosszúszomjas és pitiáner volt. A számbavételkor vettük észre, hogy legalább tíz különböző okból mentek neki a jegybanki vezetésnek, melyek önmagukban is elég erős attackok voltak. És az elnök mégsem mondott le.
Kibírta a 10 csapást.
És akkor Simor azt hallja: a devizatartalék nem elég magas
És ahogy kiszúr magának egy oroszlán egy gyenge antilopot, úgy támadtak spekulánsok a forintra. Simor mondta a fáraónak: hívjuk be IMF-et, vagy két perc múlva annyi. És úgy lőn. A máskor finnyáskodó fáraó és környezete örülnek vala, és hálálkodnak Simornak, milyen jó fej. Bezzeg Varga Mihály arcoskodik. Mondá Simornak: nem lett volna baj, ha a bank kincstárában van elég deviza. Simor fejét fogja: Varga nem ért semmit vagy nem akarja érteni.
És akkor Simor azt hallja: az IMF-et az országra szabadította
És mondá Simor a fáraónak: ahhoz, hogy IMF ideadja a pénzét, meg kell ígérni, hogy kevesebbet költünk, különösen nem jótéteményekre, és hogy nem verjük magunkat buta adósságba. Simor vezeti fáraó béna kezét, mit írjon az IMF-nek. Aztán amikor Orbán Viktor lett a fáraó, kiderült, hogy van jó IMF-hitel és van rossz IMF-hitel, a rosszat az előző fáraó kötötte, ő jóra törekszik. Aztán egyszer azt mondá: IMF a mi barátunk, másszor meg kampányt is folytatott a hárombetűs hiéna ellen.
| A bibliai tíz csapás |
| A Biblia, közelebbről az Ótestamentum egyik legismertebb története a tíz csapás. Az egyiptomi fáraó nem akarta kiengedni a zsidókat Egyiptomból, hiába kérlelte őt Mózes. Ekkor az Úr tíz csapást mért az országra, a Fáraó megtört, s így Mózes végre kivezethette népét. A 10 csapás sorrendje: 1. Egyiptom vizei vérré változnak; 2. Egyiptom egész földjét békák lepik el; 3. szúnyogok kínozzák az embereket és az állatokat; 4. bögölyök jelennek meg Egyiptomban; 5. dögvész és pusztító járvány sújtja az egyiptomiak állatait; 6. fekélyek keletkeznek emberen és állaton; 7. az egész országot jégeső pusztítja; 8. sáskajárás felfalja a jégesőtől megkímélt termést is; 9. háromnapos sötétség száll az országra; 10. az egyiptomi elsőszülöttek halála. Kutatók és történészek szerint a tíz csapás valóban megtörténhetett: a természeti csapások hosszú láncolata vezette arra Mózest, hogy Izrael első nagy prófétájaként a zsidókat kiszabadítsa az egyiptomi fogságból, s elvezesse népét az ígéret földjére, Kánaánba. Az okok azonban környezetiek és időjárásiak voltak, nem isteniek. A történetet alaposan kiforgattuk, inkább csak a szimbolikát vettük át – minden egyéb hasonlóság a véletlen műve. |
És akkor Simor azt hallja: magas a kamat
És mondá Simor: a kamat attól függ, hogy milyenek az árak. Nekem az a dolgom, hogy az árakra kötőféket tegyek. Ez a fáraónak nem tetszik. Ő azt akarja, hogy az adósság olcsóbb legyen. Meg azt, hogy akik kivisznek halat, vadat, gépjármű-alkatrészt, azoknak többet érjen a devizájuk. És mondá Simor: ez nem az én dolgom. Aztán azzal is baj vala, hogy amikor a forintra támadtak, a kamatot Simor jegybankja a „kelleténél jobban” megemelte, és csak lassan, kis lépésekben mérsékelte. Simor a fejét fogja: ezek nem érzik, hogy simán visszajöhetnek az oroszlánok.
És akkor Simor azt hallja: offshore-lovag
És Simor bevallotta, mije van. Szemfüles emberek észrevették, hogy egy korábbi rovancshoz képest hiányzik a bevallásából úgy 800 birka. Simor csak ezután mondá: hazahozom és leadózom, ami jár. A fáraó mondá: nem lehet a jegybank elnöke egy offshore-lovag. És az alattvalói ezt tisztességgel szajkózták, bármit is jelentsen.
És akkor Simor azt hallja: csökkentjük a fizetésed
És akkor azt írták a törvénybe, hogy Simor ne kapjon annyit, csak jóval kevesebbet. Bruttó nyolc helyett, legfeljebb havi két birkát. Bár tiltakoztak a frankfurtiak, ebben az ügyben a fáraó nem hagyta meggyőzni magát. Pedig jó embere, Járai idejében ugrott meg a javadalom, azután csak az árakkal együtt nőtt a juss. A végére tartalékolt a fáraó egy slusszpoént: Simor fél évig nem vállalhat március után munkát. Az egyezség alapján járna ugyan erre az időre is fizetés, de azt 98 százalékban vissza kell adnia az államnak.
És akkor Simor azt hallja: a monetáris tanácsot kibővítik, az MNB-t pedig összeolvaszthatják a PSZÁF-fal
És mondá Orbán: kelj fel kora reggel és csodáld meg művemet, oltalmazásodra pedig négy angyalt bocsátok a rendelkezésedre. E négy fehér galamb pedig úgy bűvészkedjen, hogy kevesebbet kelljen fizetni a hitelezőknek. Az ára lehet az is, hogy a családi fészek viszályoktól lesz hangos. És úgy lőn. És akkor mondá Orbán, hogy még jobb, ha a jegybankot elnyeli egy másik intézmény: a vezetőjének, Szász Károlynak tetszett az ötlet. Simor panasza a frakfurtiakig is elhallatszott: amit megtehettek, megtettek. Az MNB beolvasztásáról a fáraó és köre például letett.
És akkor Simor azt hallja: Járai Zsigmond lesz az fb-elnök
És Simor hallja: a fáraó nyakára ülteté neves elődjét, akinek a jussát a korábbi 3 helyett 12 birkában szabja meg. Bezzeg, a jegybankot Járai azért támadja, mert túl sokat költ. Simor tagad, keble a jegybanki megtakarításoktól dagad. Negyven százalék: ennyivel költenek kevesebbet, mint Járai idején.
És akkor Simor azt hallja: a devizahitelezést nem próbálta visszaszorítani
És mondá Orbán: túl sok a külföldi pénz az országban, göröngyös útra tévedtünk. Eladósodtunk, ráadásul nem is forintban. És mit tett az MNB? Semmit. Simor ezt a vádat már nem tűrhette, ők voltak egyedül, akik legalább felszólaltak a külföldi rossz pénzek ellen. Talán tehettek volna többet is, de még így is jobban teljesítettek, mint mások. Még ha nem is elég jól.
És akkor Simor azt hallja: az MNB nem segíti a gazdaság élénkítését
És mondá Matolcsy, akit a fáraó szeret, hogy nagyobb szerepet kellene vállalnia a jegybanknak abban, hogy földjeink termékenyebbek, üzemeink dolgosabbak legyenek. A fáraó tanácsadója más országok jegybankjaira hivatkozik, csak az összehasonlításokról később kiderülnek, nem passzolnak ide, vagy a példák lepleződnek le, hogy nem is akkora sikertörténetek. Az ötletektől Simor hátán feláll a szőr, mint a legtöbb elemzőnek. Csak a spekulánsok örülnek minden Matolcsy-ötletnek. A fáraó húzza az időt, hogy kit nevez ki Simor után, a jobbkéz is már nyugtat: bankóprés kizárt, az óvatosság a fő nyomvonal.
És akkor Simor azt hallja: az ÁSZ jelentéseket készít
És akkor a végső ütközetre csatasorba állnak a számvevők, Domokos László, egy másik hű fegyverhordozó szerint a jegybank vétkezett az IMF-nek átadott banki adatokkal. Simor szerint az adatátadás nemcsak törvényes volt, hanem abban is segített, hogy az IMF követni tudja, a kölcsöne nem szalad-e ki az országból a bankokon keresztül. A számvevők kevéssel korábban az államadósság-mutató számítási módját is kritizálták – ez akkor lett igazán érthető, amikor a jegybank kijött a középtávú előrejelzésével, melyben az államadósság átmeneti (2017–18-ig tartó) növekedésével számolt. Matolcsy hisztizett is, etikátlannak és ártónak nevezve az elemzést.
A kivonulás
A tíz csapást Simor egyenes derékkal állta. A hétvégén szabad elvonulást kaphat, bár a rendőrség látóköréből a fáraó még nem biztos, hogy kiengedi.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
