Számítások szerint a jogosultaknak csak körülbelül 30 százaléka igényelte az árfolyamgátat február végéig. A határidő eközben március 29-én lejár. Úgy tűnik, a devizahiteleseken segítő program éppen a kormány kommunikációjának esik áldozatául – írja azenpenzem.hu pénzügyi portál. Az OTP Banknál tavaly év végéig az árfolyamgáttal a jogosultaknak 28 százaléka élt, az Erstnél 34 százalékuk, a CIB-nél 28, az AXA-nál pedig 52 százalékuk igényelte február végéig a konstrukciót.

A megcsappant érdeklődés egyik fő oka az lehet, hogy a kormányzati kommunikáció újabb adósmentésről szól, ami könnyen félrevezetheti a devizahiteleseket. A decemberben kinevezett pénzügyi ombudsman a devizahitelek forintosítását javasolja, Doubravszky György tárgyalásokat kezdett a devizahitelesek problémáinak megoldásáról az állam, a bankok és civilek részvételével, az e heti egyeztetés ugyanakkor már elmaradt.

Emellett a Népszabadság információi szerint a bedőlt, legalább 90 napja nem törlesztő adósokon úgy segítenének a kormány és a bankok, hogy a hitelt forintra váltanák, és a tartozás egy részét elengednék. Csakhogy tavaly volt már egy olyan konstrukció, amikor a forintosítás során elengedték a tartozás negyedét, a jogosultaknak azonban csak körülbelül a 20 százaléka élt vele. Ennek fő oka az lehetett, hogy a bankok piaci kamattal kínált forinthitele miatt az adósok törlesztőrészlete nem, vagy csak alig csökkent volna.

A Bankszövetség eközben szerdán bejelentette, hogy támogatják a 90 napon túl nem törlesztő adósok megmentésére irányuló törekvéseket, és most készítik elő a megoldást a bedőlt devizahitelesek megsegítésére. Szász Károly, a PSZÁF elnöke azt javasolja, hogy az árfolyamgát igénybevételének lehetőségét korlátlan időre tolják ki, a szervezet mindenkinek 60 hónapra adná az árfolyamrögzítést, és lehetővé tennék, hogy az adós többször is belépjen az árfolyamgát rendszerébe.