Matolcsy György lesz a jegybankelnök, Varga Mihály pedig az új nemzetgazdasági miniszter – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban. Orbán arról is beszélt, 10 százalék alá akarja vinni az szja-kulcsot, és törvényekkel szorítaná vissza a szolgáltató vállalatokat.
Matolcsy György lesz az új jegybankelnök – jelentette be Orbán Viktor kormányfő péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjúban. A Nemzetgazdasági Minisztérium éléről távozó Matolcsy helyét a miniszteri székben Varga Mihály veszi át.
"Jegybankelnök? A helyzet úgy fest, hogy ma a parlament illetékes bizottsága meg is hallgatja az új jegybankelnököt, én döntöttem. Matolcsy György lesz a jegybankelnök" – mondta Orbán Viktor. Vállalja a kockázatot? – tette fel a kérdést a riporter, mire Orbán azt felelte: "Ez a legkevésbé kockázatos döntés".
"Nem először neveztem ki jegybankelnököt, akkor is arra jutottam, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni jegybankelnöknek" – mondta a miniszterelnök, aki ezt azzal indokolta, hogy mivel a jegybank független, és ezt nem szabad megkérdőjelezni, ezért ez az egyetlen mód arra, hogy a jegybank képes legyen elhelyezkedni a kormányzati erőtérben. Arra a kérdésre, hogy mit vár el az új MNB-elnöktől, azt mondta, nem szabad megszólalnia, mert ez a jegybankokra tartozik. "Ha az ember bármit mond, a pénzvilág a torkának ugrik, erre nem válaszolok." Orbán hozzátette, úgy érzi, minden jó döntésénél korábban is a "torkának ugrottak", ezért nem fél attól, hogy kritizálni fogják a döntését.
Varga Mihály lesz az új nemzetgazdasági miniszter, de "a gazdaságpolitika marad"
Azzal kapcsolaban, hogy Varga Mihály lesz az új nemzetgazdasági miniszter, Orbán azt mondta, ugyanazt tette, mint 2001-ben, amikor az akkori pénzügyminiszter, Járai Zsigmond jegybankelnök lett, és helyére államtitkárát, Varga Mihályt nevezte ki. "Varga Mihály ismeri a kormány politikáját, tagja volt a kormánynak, őt kértem fel" – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az IMF-tárgyalásokkal mi lesz, azt felelte: egy kézbe kerül a dolog, annyira elvékonyodott már az a feladat, hogy a miniszteri feladatai mellett Varga Mihálynak lesz rá ideje. "A miniszterek személye ugyan lényeges, de a programot a kormány határozza meg, a gazdaságpolitika marad" – fűzte hozzá.
Törvényekkel szorítaná vissza a szolgáltató vállalatokat
Orbán a következő gazdasági lépésekkel kapcsolatban elmondta, most a jegybankelnöknek és a gazdasági miniszternek az lesz a feladata, hogy feloldják az ellentmondást a bankárok és a vállalkozások között, ugyanis a bankárok azt mondják, hogy voltak eddig is olcsó hitelek, de nincsenek üzleti sikerrel kecsegtető vállalkozások, míg a vállalkozók szerint vannak lehetséges sikeres vállalkozások, de nem kapnak rá hitelt.
A miniszterelnök kijelentette: az ország finanszírozhatósága körüli viták megoldódtak a kötvénykibocsátással, és különösen örül annak, hogy tovább nőtt a magyar emberek kezében lévő kötvények mennyisége, mert a kamat, amit kapnak, így a magyar emberek zsebébe kerül, bent marad az országban. "Az emberek ne engedjék át az állampapírok vásárlását a külföldieknek, hanem vegyék meg maguk" – mondta Orbán.
Azzal kapcsolatban, hogy a szolgáltató szektor kap-e stratégiai partnerségi felkérést, Orbán csak annyit mondott: "meglátjuk", de hozzátette, nem tűri el, hogy a szolgáltatók, főleg a külföldiek "lehúzzák a tizedik bőrt is a magyar emberekről". Mint mondta, ezt törvényekkel kell visszaszorítani korlátok közé. "Ez a politika nem változik, és az embereket nem szabad büntetni azért, mert dolgoznak, és többet keresnek" – mondta, hozzátéve, a személyi jövedelemadót alacsonyan kell tartani, sőt, tovább kellene csökkenteni. "Én a nullát szeretném, de ez irreális, de mindenképp 10 százalék alá akarom vinni, a jövedelemadók helyett a súlypontot át kell vinni a fogyasztási adókra" – tette hozzá.
Miért fontos a libanoni kapcsolat?
A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt is elmondta, csütörtökön Libanonban tárgyalt, ahova 40 magyar üzletemberrel utazott ki. "Azért mentünk, hogy üzletet csináljunk" – mondta Orbán, aki elárulta, több megállapodás is született katonai, politikai együttműködésről, diákok csereprogramjáról, vízumkönnyítésről, valamint felállítottak egy libanoni–magyar vegyesbizottságot is. A miniszterelnök úgy értékelte, hogy ez egy fontos lépés volt a keleti nyitásban, mert bár Libanon csak egy 4 milliós ország, de fontos szerepet játszik az arab világ felé a közvetítő kereskedelemben.
Orbán hozzátette, négy terület van, ahol világszínvonalú termékei vannak Magyarországnak: ilyen a mezőgazdaság, sok magyar élelmiszert adunk el az arab világban; az energia szektor, ugyanis magyar cég is indul egy nagy energetikai feltáráson Libanon partjainál; a vízrendszerek kiépítése (a Fővárosi Vízművek is a kiutazók között volt); valamint a hulladékgazdálkodás; és a járműipar.
"Még én tudom a leginkább, milyen egy országértékelő"
A február 22-i évértékelő beszédével kapcsolatban Orbán elmondta, senki sem tudja, milyen is pontosan egy országértékelő beszéd. "Én tudom a leginkább, mert 15 éve csinálom, de nincsenek konkrét szabályai" – mondta, hozzátéve, hogy lehetne ugyan számokat, adatokat sorolni, de ő inkább beleképzeli magát az emberek helyébe, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy megértsék, mi fog történni 2013-ban. Orbán úgy vélte, ilyenkor egyszerre kell beszélni a jelenről, jövőről, és az összefüggéseket kell vizsgálni. "Magyarország jobban teljesít, mint korábban, jobban teljesít, mint a legtöbb európai ország, de még nem teljesítünk jól" – mondta.
Orbán hozzátette, nem ő vállal garanciát a 2020-ig tervezett változásokra, hanem a választópolgárok. "Azért jutottunk oda, ahol most vagyunk, mert nem volt az ország vezetőinek egy világos víziója arról, hogy merre halad a világ és Magyarország. Ha nem tűzünk ki célokat, csak sodródik az ország" – mondta Orbán, aki szerint most a kormánynak van egy jövőképe, az 1-2 éves célok pedig a nagy célok lebontásai, és az elmúlt néhány év döntései is ezek jegyében születtek.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e szükség költségvetési kiigazításra, a miniszterelnök azt mondta: "szerintem ez nem így van, a brüsszeliek soha nem találták el a költségvetés alakulását. Persze érdemes meghallgatni, hogy mások mit mondanak, mert nincs a bölcsek köve a zsebünkben, de azért kerültünk a csőd szélére, mert azt csináltuk, amit mások mondtak nekünk. Jó döntés volt, hogy a saját lábunkra álltunk" – mondta Orbán Viktor, aki hozzátette, "nem mondom, hogy könnyű az élet, az emberek nehezen jönnek ki a hónap végén, de Magyarország távolodik a pénzügyi fenyegetettségben élő országoktól".
A miniszterelnök megismételte, az országot már elismerik nemzetközileg, mert tudjuk csökkenteni az államadósságot, és mindenki arról beszél, hogy 2013-ban lesz növekedés, de ha akkor nem, akkor 2014-ben. "Szerintem már 2013-ban is" – tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.