2013. február. 28. 19:44 MTI Utolsó frissítés: 2013. február. 28. 19:43 Gazdaság

2015-től jöhetne a litván euró az új kormányfő szerint

Litvánia újonnan kinevezett miniszterelnöke szerint az európai közös fizetőeszköz nem veszített vonzerejéből, és az országban szándéka szerint 2015 elején be is vezetnék az eurót.

A szociáldemokrata Algirdas Butkevicius egy lapinterjúban egyebek mellett a kedvezőbb kamatszinteket, illetve a nagyobb összegű külső befektetéseket említette az euróövezeti csatlakozás legfontosabb előnyeinek. Úgy fogalmazott: ezek az előnyök elsősorban annak tulajdoníthatóak, hogy a befektetők számára eltűnik az ország egyedi valutakockázata. Az országban már most de facto az euró a fizetőeszköz, hiszen a nemzeti valuta árfolyamát rögzítették az euróhoz - tette hozzá.

Litvánia korában 2014-ben szerette volna bevezetni az eurót, de ez az egyre magasabb inflációs pálya, illetve a gyengébb növekedési kilátások miatt az elmúlt év végén bizonyossá vált, hogy az ország nem lesz képes idén teljesíteni a bevezetés feltételeit.

A két másik balti állam közül Észtország 2011-ben vezette be az európai fizetőeszközt, míg Lettország már kérvényezte, hogy 2014-ben vezethesse be azt.

A litván gazdaság 2009-ben 14,8 százalékkal zsugorodott, de azóta a markáns költségvetési kiigazítási politika és a strukturális reformok révén ismét erőteljes növekedési pályára állt. A 2012 végén tartott országgyűlési választásokon azóta a litván állampolgárok leváltották a megszorításokat bevezető jobbközép pártot.

Butkevicius optimistán nyilatkozott a litván gazdaság kilátásait illetően. Elmondta: bár továbbra is olyan nehézségekkel áll szemben, mint a jelentős elvándorlás, de a helyzet egyre javul.

Az Európai Bizottság február 22-én közzétett előrejelzése szerint a litván GDP idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,6 százalékkal bővülhet.

 

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.