A tb-t, az eho-t és a szakképzési hozzájárulást érintő legfontosabb változásokat szedte csokorba a LeitnerLeitner.

2013. január 1-jétől megszűnik az egyéni nyugdíjjárulék (10%) alapjának felső határa. Míg 2012-ben 7.942.200 Ft (21700 Ft/nap) feletti éves jövedelmet nem terhelt nyugdíjjárulék, 2013-tól a teljes megszerzett jövedelem után meg kell azt fizetni. A magasabb jövedelműek nettó bércsökkenését bizonyos jövedelemszintig kompenzálja a személyi jövedelemadóalap-kiegészítés (27%) kivezetése. A 2012. december hónapra vonatkozó, 2013. január 10-ig megszerzett jövedelmekre még a 2012-es szabályokat kell alkalmazni. A 2012-es járulékmértékek változatlanul maradnak.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni illetve társas vállalkozók és bizonyos nem biztosított belföldi személyek esetén egészségügyi ellátásuk fedezetéül havonta 6390 forint helyett 6660 forint (napi 222Ft) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetendő január 1-jétől. 

Szakképzettség nélküli munkakör adókedvezménye: mi okoz problémát? 

A foglalkoztatók szerették volna 2012 decemberére vonatkozóan igénybe venni a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt, azonban ezt januárban nem tudták bevallani. Mi lehet ennek az oka? - tettük fel a kérdést.

A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményről már 2011-ben döntött a Parlament azzal, hogy az 2013. január 1-jétől lép hatályba. 2012 októberében módosította a Parlament ezt az adókedvezményt, amely kiterjedt mind a kedvezmény címére, mind a kedvezmény tartalmára.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény módosítása keretében egy szót kicseréltek a címben, így a következő megnevezéssel jelent meg:„ A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény”. A cím hatályba lépésének időpontjaként 2013. január 1-jét jelölték meg.

Ugyanebben a törvénymódosításban – közvetlenül a fenti címet követően - a kedvezmény tartalmát is megváltoztatták, amelyet azonban 2012. december 1-jével léptettek hatályba. Ez a két eltérő időpont a gyakorlati alkalmazásban problémát okoz. A foglalkoztatók szerették volna érvényesíteni az adókedvezményt decemberre vonatkozóan, azonban nincs olyan nyomtatvány, amelyen ezt bevallhatnák. A kormányhivatal internetes oldalán az olvasható, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörök kedvezményét a foglalkoztatottak után csak 2013. január 1-jétől vehetik igénybe a kifizetők.

A kivában tovább él a szuperbruttó

A 2013-tól választható kisvállalati adó (kiva) legfőbb előnyének azt tekintik, hogy a 27 százalék szociális hozzájárulási adó és az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás helyett csak 16 százalék kisvállalati adót kell fizetni. Ez látszólag 12,5 százalék megtakarítást jelent, de a látszat most is csal. Mivel közeleg a január 15-ei végső döntési határidő, ezért fontos tudnunk, mekkora haszonnal kecsegtet a kiva a társasági adózással szemben. 

Ezer forint bérköltség után a munkáltatói teher (28,5 százalék) 285 forint. Kiva-alanyként egyrészt meg kell fizetnünk ezer forint 16 százalékát (160 forint), másrészt a 285 forint munkáltató terhet nem kell megfizetni, ezért ez az összeg növeli a pénzeszközöket. Emiatt a 285 forint meg nem fizetett munkáltatói teher is a 16 százalék adó alapját képezi. Tehát ezer forint bérköltség esetén az adó alapja 1 285 forint lesz.

Pórul járt egyéni vállalkozók: amiből nem lehet költség 2013-ban

A személyi jövedelemadó biztosításokra vonatkozó előírásai között szemezgetve kiderült, hogy az egyéni vállalkozóknak is le kell nyelniük egy keserű pirulát: 2013. január 1-jétől nem számolhatják el költségként a saját személyükre kötött – az új definíció szerint  kockázati biztosításnak nem minősülő – határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló, de visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításra befizetett díjakat (akkor sem, ha a szerződést 2013 előtt kötötték meg).

A 2013 előtt hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó által elszámolható költségnek minősült az egyéni vállalkozó saját maga, mint biztosított személyére kötött, a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, és a kockázati biztosítások köréből nem volt kizárva a visszavásárlási értékkel is rendelkező, úgynevezett teljes életre szóló élet-, balesetbiztosítás.  Sok egyéni vállalkozó kötött ilyen biztosítást saját magára, és most azzal kell szembesülnie, hogy az új szabályok szerint már csak az új meghatározásnak megfelelő kockázati biztosítás díját számolhatná el. Az elszámolás lehetősége ezen túl csak az olyan élet-, egészség- és balesetbiztosításra vonatkozik, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, illetve a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében legfeljebb az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási részre alkalmazható.