Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elgyengült a forint év végére, ami magyarázható az alacsony forgalommal, a kormány jegybankkal kapcsolatos terveivel, és azzal is, hogy Amerika éppen költségvetési szakadék felé tart. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Bár rövid és eseménytelen volt a hét a karácsonyi ünnepek miatt, arra elég volt, hogy a forint elgyengüljön még év végére: szerdára már 295 forint felett jegyezték az eurót a devizapiacon, pedig múlt héten még csak 284 forint körül volt egy euró. A dollár ára ezzel párhuzamosan 220 forint fölé ugrott, a svájci frank pedig túlment a 241 forinton. A devizaárfolyamunk ezt követően a 290-95-ös szinten le-fel ugrált az év végi alacsony forgalomban, és a kereskedők szerint meg is rekedhet ezen a szinten.
Általában az alacsony forgalom lehet oka a nagy ingadozásnak, mivel egy-egy ügylet nagyobb mértékben képes befolyásolni az árfolyamot. Emellett persze a hazai gazdaságpolitika sem segíti a forint árfolyamát.
Ami bizonytalanságot szülhet
Bizonytalanságot szülhet például az, hogy a kormány és az IMF megállapodása már egyre kevésbé valószínű. Orbán Viktor a héten azt nyilatkozta, egyre nyilvánvalóbb lesz mindenki számára, hogy ha úgy alakul, a magyar gazdaság az IMF-megállapodás nélkül is megáll a lábán. Mint fogalmazott, Magyarország már van annyira erős, hogy pontosan tudja, egy biztonságot jelentő hitelmegállapodást milyen áron érdemes megkötni.
Emellett félelmeket gerjeszthetnek a befektetőkben a kormány jegybankkal kapcsolatos tervei is. Simor András megbizatása jövő március elején lejár, és a piacnak valószínűleg egyre kevésbé lesz mindegy, kit ültet a kormány a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe, és milyen monetáris politikát folytat majd az új vezető. Az már sejthető, hogy a kormány által várt irányváltás jön a jegybankban, a kiszivárgott információk szerint ugyanis a kabinet számos unortodox intézkedést vár el Simor utódjától. Matolcsy György pedig – akit egyelőre esélyesnek tarta a piac a jegybankelnökségre – több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy stratégiai szövetséget kell építeni a kormány és a jegybank új vezetése között.
Az Equilor elemzői szerint egy jegybanki államkötvény-vásárlási program a legvalószínűbb, melyet a devizatartalék terhére strelizálhatna az MNB. Ennek lehetőségét a brókercég szerint az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese, Borbély-László András is megemlítette arra az esetre, ha a külföldiek kezében levő rekord csúcson levő állampapír állományt elkezdenék eladni a befektetők.
Költségvetési szakadékba zuhan Amerika?
Egy további ok lehet a forint gyengeségére az amerikai költségvetési szakadék miatti bizonytalanság. A probléma lényege, hogy az Egyesült Államokban jövő évtől automatikusan életbe léphet egy mintegy 600 milliárd dollárnyi kiadáscsökkentést és adóemelést tartalmazó megszorító csomag, ami ismét recesszióba taszíthatja az amerikai gazdaságot.
Ahhoz, hogy a törvényekben rögzített költségvetési automatizmus ne induljon be, az amerikai adminisztárciónak és a kongresszusnak megállapodásra kellene jutnia az államháztartás rendezéséről. Eddig azonban az amerikai honatyák nem csipkedték magukat, hogy elhárítsák a vészhelyzetet. Bár Obama megszakította családi vakációját Hawaii-on, hogy egyeztethessen republikánus és demokrata vezetőkkel a fiscal cliff ügyében, a beszámolók alapján azért nem sietnek a politikusok, mert egyik párt sem szeretne nagyobb népszerűségvesztést az adóemelések és megszorítások miatt. A piac a héten még bízott a megállapodásban, amit ugyanakkor beárnyékolt, hogy még pénteken sem sikerült elérni a megállapodást.
Helyre kell állítani a kormány és bankok közti bizalmat
Az új évben az egyik legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása a magyar bankszektor és a kormányzat, illetve a magyar bankok és az ügyfelek között, mert e nélkül nem állhat helyre a normál üzletmenet a pénzintézeti szektorban – mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnöki teendőket ellátó alelnöke. A Bankszövetség alelnöke kiemelte, hogy az ügyfelek zöme még mindig bízik pénzintézetében.
Gyuris Dániel hozzátette, hogy szerinte tévhit, hogy Magyarország "túlbankosodott" ország, különösen akkor, ha a hazai adatokat a nyugat-európai államok, vagy a versenytárs országok bankszektorbeli számaival vetjük össze. A Bankszövetség alelnöke emellett kifejtette, hogy 2013 talán az utolsó év, hogy "megakadályozzuk egy hosszú távú strukturális régiós leszakadás bekövetkeztét."
Vége a mutyinak!
A magyar gazdaságban és a gazdaságpolitikában egyébként a héten annyira nem történt semmi, hogy még Domokos László megszólalása is eseménynek tűnt. Az Állami Számvevőszék elnöke azt mondta, hogy az idén végleg lezárult a következmények nélküli számvevőszéki ellenőrzések korszaka, ettől az évtől kezdve az ellenőrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre, az együttműködés hiányának akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Mint fogalmazott, "aki közpénzeket használ, az számítson rá, hogy az Állami Számvevőszék bármikor ellenőrizheti és ellenőrizni is fogja".
Az Állami Számvevőszék elnöke két és fél éve vezeti a közpénzek felhasználásának ellenőrzésével foglalkozó állami intézményt. Eközben Magyarország csak idén 8 helyet csúszott le a korrupciós listán, és a a vizsgált 186 államból a legkorruptabb országok csoportjában található a Transparency International szerint. (A hvg.hu korrupcióról szóló cikksorozatát itt találja)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
