A "szűk többség" a jegybank szóhasználatában arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, vélhetően a külső tagok szavazataival foglalt állást a kamatcsökkentés mellett, akárcsak az elmúlt négy alkalommal.

A hétfőn és kedd reggel tapasztalt markáns forintgyengülést firtató kérdésre Simor András úgy válaszolt: nem tudja, mi volt az oka a megugrott volatilitásnak. Hétfőn az MNB közleményben cáfolta azokat a piaci híreszteléseket, hogy a jegybank a legfontosabb refinanszírozási eszközének számító kéthetes kötvény feltételein szigorít, vagy eltörli a jegybanki tartalékokra fizetett kamatot.     

Simor András megjegyezte ugyanakkor, hogy az ilyen tényezők fontos jelzések a döntéshozók számára, hiszen "ha megalapozottak, ha nem megalapozottak, amennyiben az ilyen pletykák ilyen változást indítanak, az azt jelzi, hogy törékeny a bizalom, és ha törékeny a bizalom, erre oda kell figyelni".     

A jegybank elnöke arra a kérdésre, hogy a kormányzat által bejelentett energiaár-csökkentés miként hathat a fogyasztásra, úgy válaszolt: az elmúlt évek tapasztalata azt jelzi, hogy kevés bővülés várható, hiszen a korábbi adócsökkentések sem jártak ilyen hatással.     

Azt mondta: nem biztos, hogy az intézkedésből fakadó többletjövedelmet elköltik az állampolgárok, lehet, hogy megtakarítanak belőle, mert nem biztosak abban, hogy egy ilyen árcsökkentés megalapozott, illetve fenntartható.     

Az állami beavatkozásra utalva kiemelte: a jegybanknak nem tiszte értékelni, hogy a nagyrészt nem állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatók "nagy profitot érnek-e el vagy sem". Hozzátette ugyanakkor, hogy "volt egy árszabályozás, ami alapján megvették az államtól ezeket a vállalatokat, és a magas profit a cégek árában volt benn".     

Simor András hangsúlyozta: az kelt bizalmat egy országban, ha nem kell a cégeknek külön-külön megállapodást kötniük egy kormánnyal, hanem olyan jogszabályok vannak, amelyekkel a vállalatok biztosan tekinthetnek a jövőbe, és ezek a feltételek "mindenki számára adottak". Ez a stabil gazdaságokat jellemzi - tette hozzá.     

Kérdésre válaszolva reagált a nemzetgazdasági miniszter szombati nyilatkozatára is, amely szerint a kormánynak az együttműködést erősítő szövetséget kell építenie az MNB majdani új vezetőségével.

Simor András mandátuma márciusban jár le. A jegybank elnöke hangsúlyozta: "rendkívül fontos, hogy egy kormány és egy jegybank a mandátumukban foglaltaknak megfelelően együttműködjön, annak érdekében, hogy Magyarország gazdasága stabil növekedési pályára álljon". Hozzátette: a jegybank elnökeként az elmúlt 2 és fél évben durván húsz esetben fordult különböző kezdeményezésekkel a kormányhoz, de ezekre a felvetésekre az esetek többségében semmilyen választ nem kapott.     

Több javaslatot is tett a lakossági hitelezés javítására, általában a hitelezés élénkítésére és a gazdaság különböző területein különböző lehetőségek feltárására, "amelyek szellemében lehet és lehetne együttműködni".     

Úgy fogalmazott: "én belátom, hogy az én mandátumomból csak alig néhány hónap van hátra, de ennyi idő alatt is lehet együttműködni. Mi készen állunk. Nem kell megvárni az új elnököt". Simor András szerint ha más független intézmények és a kormány közötti együttműködés példáit tekintjük át, akkor gondolhatunk a bankszövetség és a kormány együttműködésére, vagy a médiatanács és kormány együttműködésére. Mint mondta, "az első elfogadhatatlan, a második pedig méltatlan lenne egy jegybank számára". Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi nem gondoljuk fontosnak az együttműködést - tette hozzá.