2012. december. 12. 09:56 MTI Utolsó frissítés: 2012. december. 12. 11:42 Gazdaság

Olvadozik a bankrendszer forintlikviditása

Csökkent a bankrendszer forintlikviditása novemberben, amelyet némiképp ellensúlyozott a hitelintézetek jegybanknál elhelyezett betétállományának növekedése - jelentette szerdán az előzetes statisztikai mérlegadatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A likviditás csökkenését az MNB-kötvényállomány némi apadása tükrözte, míg a betétállomány növekedését az okozta, hogy a bankrendszer több szereplője magasabb kötelező tartalékrátát választott novembertől és emiatt a kumulált tartalékolási kötelezettség is 60 milliárd forinttal nőtt. A hitelintézetek 2010 novembere óta félévente, májusban és novemberben megváltoztathatják a kötelező tartalékráta választott mértékét.

A kéthetes MNB-kötvényekből a novemberi tranzakciókkal 174 milliárd forintot vontak ki a belföldi befektetők és 107 milliárdot a külföldiek, amiből 161 milliárd a hitelintézetek betéteibe ment át. A hitelezetek MNB-nél vezetett számláin a novemberi átlagállomány 60 milliárdos növekménye ellenére továbbra is elenyésző, 4,5 milliárd forintos volt a túltartalékolás a 472 milliárd forintos kötelezettségen felül.

Az MNB külföldi követeléseinek hó végi záróállománya 442 milliárd forinttal csökkent novemberben, míg a havi átlagállomány 166 milliárddal apadt. A kormány 172 milliárd forintnak megfelelő összeget törlesztet a 2008-ban lehívott IMF-hitelből és november 2-án járt le az ÁKK által kibocsátott devizakötvény 284 milliárd forint értékben. A kifizetések devizatartalék-csökkentő hatását az Európai Uniótól beérkező támogatások részben ellensúlyozták - közölte az MNB.

A központi kormányzatnak az MNB-nél lévő betétei a hónap átlagában 140, a záróállományt tekintve 130 milliárd forinttal csökkentek.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.