Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már kihirdetés előtt módosították a kistelepülési adósságok állami rendezésének feltételeit, gyomorgörcsöt előidézve az érintett önkormányzatok polgármestereinél. Míg eddig úgy tudták, hogy az 5 ezer fő alatti települések adósságát az állam kifizeti a bankoknak, a módosítás értelmében a kormány elkezdhet mazsolázni az adósságelemek között.
Még meg sem jelent a vonatkozó kormányhatározat az 5 ezer fősnél kisebb települések adósságának átvállalásáról, máris visszalépett a kormány attól az ígéretétől, hogy az érintett önkormányzatoknak az adósságát még az idén teljes egészében kifizeti a bankoknak.
Hétfőn volt a zárószavazása a 2012-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatnak, melyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium az utolsó pillanatban még bedobott egy módosítót. A tárca javaslata szerint a szóban forgó, az 5 ezer főnél kisebb települések adósságánál az állam „figyelembe veszi a hitelügylet célját és az adósság keletkeztetésének körülményeit is”, vagyis nem fizet automatikusan.
Ez a gumiszabály pedig akár azt is jelentheti, hogy az állam a mérlegelés függvényében az érintett települések teljes konszolidálása helyett idén csak az adósság 40 százalékának rendezését vállalja föl. Matolcsyék visszatáncolása annyira az utolsó pillanatban történt, hogy kedden a Magyar Közlönyben még az a kormányhatározat jelent meg, amely az eredeti forgatókönyvnek megfelelően ezeknek a településeknek még teljes adósságkonszolidációt ígér, még az idén.
Felülírták
Orbán Viktor kormányfő egy október végi konferencián jelentette be az önkormányzatok adósságának a kormányzati rendezését. Mint ahogy a hvg.hu is beszámolt róla, a tervezett intézkedés 1956 helyhatóságot érint, melyek zöme 5 ezer fősnél kisebb település. Ezek (összesen 1673 önkormányzat) a bejelentés szerint a teljes, nagyjából 97 milliárdra rúgó adósságuktól már az idén megszabadulhattak volna. A 300 nagyobb önkormányzatnak pedig jövő év első felére ígérte a kormány, hogy átveszi a tartozása 40-70 százalékát, attól függően, hogy az adott település egy főre vetítve mennyi adóbevételre számíthat, így mekkora a teherbíró-képessége.
A kormány szándéka az ügyben nem teljesen világos: valóban lát-e olyan adósságelemet, amiért nem kíván kötelezettséget vállalni (ilyen lehet például a vállalkozási célú hitel, amely egy pénztermelő beruházás megalapozását segíti). Vagy csupán teremteni próbál egy kis mozgásteret az idei költségvetési cél tartásához. Ha ez utóbbi, akkor az is elképzelhető, hogy csak akkor derül ki, mekkora adósságállományt konszolidál idén a kormány, amikor már látja, hogy van-e szükség egyéb célokra pluszforrásra ebből a kalapból.
A gumiszabállyal kapcsolatban egyelőre azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a szűrő. A bizottsági ülésen ellenzéki képviselők épp azt kifogásolták, hogy a javaslat szubjektív megítélésre ad lehetőséget, és hogy hiányoznak az átvállalás normatív feltételei. Nem tudni azt sem, hogy csak idén nem rendezi majd ezt a fajta adósságot a kormány, vagy jövőre sem lesz hajlandó a teljes átvállalásra. Banki forrásaink szerint a pénzintézetek is csak a sajtóból, hétfőn értesültek a módosítási szándékról, de annak konkrétumairól eddig nem szereztek tudomást.
Fürdőprojektesek veszélyben
A hírek hallatán az egyszer már megkönnyebbült kistelepülési polgármesterek megint izgulhatnak. Különösen azok, akiknek a települése valamilyen nagyléptékű, erejét talán meghaladó beruházásba fogott. Egy 1200 fős település, amely a fürdőprojekttől várta a felvirágzást, a legeladósodottabbak közé tartozik. A polgármester elmondása szerint ez az egy nagy projektjük van. „Meg egy ígéretünk, hogy egy hét múlva egyeztetésre hívnak, hogy kiderüljön, mennyit tud átvállalni az állam” – tette hozzá. A legjobb szerinte nyilvánvalóan az volna, ha a hitelüktől megszabadítanák őket. Bár annak még nem számoltak utána, hogy milyen hitelátvállalási szint felett tudnák bármiféle konstrukcióban az adósságrendezést folytatni, minden segítségnek örülnek, amit kapnak.
Pergel István, a 2500 fős Pilismarót két éve megválasztott vezetője elmondása szerint csak annyit tud az egészről, amennyit a rádióból hallott. A település, amely az irányítása alatt nem vett fel hitelt, „talán nem a legjobban jön ki egy korábbi befektetésből, de ennek a fedezete mind a mai napig a rendelkezésünkre áll” – mondta Pergel István. A hírek szerint az érintett térségi polgármestereknek pénteken tart Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára Tatán eligazítást, és a polgármester úgy tudja, ezt követően ülhet majd le Völner Pállal, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkárával a pilismaróti konkrétumok egyeztetésére.
Nagyok a elvonások
Az alig ezer főt számláló Zalaszentiván a GKI adatai szerint a legeladósodottabb falvak közé tartozik. Dormán Miklós polgármester a rangsorolást vitatja: a település 1,1 milliárdos adósságából valójában csak 200 millió a saját tartozás, a többi egy 12 települést átfogó csatornázási projekt gesztorságából ered, ami egyúttal a többi település felé összesített vagyonelemi tartozást is jelent. Dormán Miklós hozzátette: Zalaszentivánnak csak fejlesztési programokból van adóssága, erről a körzet országgyűlési képviselője kért bő két hete egy összesítést. Egy Excel-táblába írták be a hitelek típusát, a projekteket és a tartozás nagyságát. Azóta semmilyen értesítést nem kaptak, és a megkeresésünkig úgy tudták, hogy a kérdés az eredetileg eltervezett forgatókönyv szerint dőlt el – az állam a teljes adósságukat rendezi.
A falunak csak fejlesztési hitele van, működési hitele egyáltalán nincs. A 200 milliós tartozás három (két uniós, és egy „hazai”) beruházásból jött össze. Az önkormányzat a pályázati önrész előteremtéséhez vett fel államilag garantált hitelt az MKB-nál egy közösség ház, egy bölcsőde, valamint kerékpárút építéséhez. A bölcsőde azért kellett, mert Zalaegerszegtől Hévízig a régióban nincs ilyen intézmény, és a létjogosultságát igazolja, hogy jelenleg 9 környező településről hordanak hozzájuk gyerekeket.
Az önkormányzat idénre 187 millió forintos bevételt tervezett. Jövőre ez csökkenne a gépjármű súlyadó 60 százalékának elvonása, az szja-bevételek helyben maradó részének csökkentése és a helyi iparűzési adóból származó bevétel mérséklődése miatt. Mindez pedig már nem teszi lehetővé a hitelek szabályos törlesztését. „Rajtunk azzal lehet segíteni, ha a hitelállományt az állam átvállalja. A működtetésre és a szükséges karbantartásokra elegendő keretünk maradna” – mondta a polgármester.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
