Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A tél a csokoládé szezonja, a gyártók, forgalmazók általában ilyenkor termelik meg bevételük több mint 40 százalékát. A piacon egyszerre vannak jelen a bizonytalan eredetű és rossz minőségű importáruk, a megbízható tömegbrandek és a luxuscsokik. Körbenéztünk az ünnepek előtti hazai csokipiacon.
Az utolsó tömeggyártásra beállt hazai csokoládéüzemben, a Nestlé diósgyőri egységében ősszel felpörög a termelés. Üreges csokifigurákat készítenek, idén várhatóan több mint 3200 tonna Mikulás és egyéb karácsonyi figura hagyja el a gyártósort. Bár ezekkel a termékekkel a Nestlé 23 ország piacára jut el, négy magyarországi üzeméből már csak a borsodi gyárban foglalkoznak csokoládéval.
A Nielsen kiskereskedelmi indexe szerint tavaly a fogyasztók a decemberi ünnepek szezonális édességeiből mintegy két és fél milliárd forint értékben 700 tonnát vásároltak. Ez az előző évi időszakhoz képest 4 százalékos forgalomnövekedést mutat, mennyiségben viszont 3 százalékos csökkenést. A legnépszerűbb termék változatlanul a csokoládéból készült Mikulás, amire 1,4 milliárd forint körüli összeget költöttek tavaly. (Ez a karácsonyi édességekre költött összes kiadás fele.) A fennmaradó részarányból 15 százalékot a Mikulás csomagra költik, az adventi naptár pedig 11 százalékát adja az összfogyasztásnak. A többi megoszlik a kisebb forgalmú egyéb figurák, karácsonyfára akasztható figurák és speciális csomagok között.
Ilyentájt megszapodnak az ellenőrzések is: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adóhivatal (NAV) sorra vizsgálja a raktárakat, lejárt szavatosságú tételek és szabálytalanul piacra kerülő termékek után kutatva. A Nébih abban a minapi ügyben is vizsgálódik, amely Németországban pattant ki a Stiftung Warentest adventi naptárakat vizsgáló tesztje nyomán. A német fogyasztóvédelmi alapítvány ugyanis 24 termék közül 9 esetben kőolajszármazékokat talált a naptárban lévő csokoládén, amiről azt feltételezik, hogy az újrahasznosított papírból készült csomagolóanyagból kerülhetett rá. Mivel nemzetközi cégek termékeiről - többek között a Magyarországon is tevékeny Kraftéról van szó -, kézenfekvő a magyar fogyasztóvédelmi vizsgálat is. De ennek eredményéről a NÉBIH csak későbbre ígért tájékoztatást.
Szűkülő magyar piac
Magyarországon a rendszerváltás után nagy reményekkel fektettek be multinacionális édesipari vállalatok, de az ezredfordulót követően a tőkeerős külföldi cégek fokozatosan elhagyták az országot. „Versenyképességi problémák okozhatták a nagy külföldi cégek távozását, ezzel párhuzamosan a hazai középvállalkozások egy jelentős része is tönkrement – mondta a hvg.hu-nak Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, aki a Bonbonetti Kft-nek a vezérigazgatója.
A szakma érdekképviseletét ellátó szervezet sem több mint húsz tagot számlál, nagy részük külföldi érdekeltségű, és importtermékekkel foglalkozik. Ennek ellenére egyes magyar márkák továbbra is meghatározóak maradtak a nemzetközi brandek mellett. De a Boci csokit a Nestlé már nem Szerencsen, hanem Szlovákiában gyártja, a Kraft pedig a budapesti üzeméből a Sport szelet előállítását vitte át Csehországba, miután bezárta 2004-ben a gyárat.
A 2009 óta szűkülő piacon ma - az említett Kraft, Nestlé, és a Mars szeletet gyártó Masterfoods mellett – a Storck, a Ferrero, és a Bonbonetti fedi le a csokoládépiac közel 85 százalékát. Utóbbi – melynek még mindig legmeghatározóbb terméke a nemecsek ernő nevéhez hasonlóan írt tibi – az utolsó nagyobb magyar gyártó volt a minap bejelentett felvásárlásáig. De idén ment csődbe a Macskanyelvet és a Zizit gyártó Karamell-Snack Kft is.
Kézműves forradalom
A nagyipari vállalatok gyártósorát Afrikából látják el kakaóbabbal, Magyarországra már a kakaómassza érkezik a gyárakba, ez kerül további feldolgozásra. "Nem mindig volt ez így, tíz évvel ezelőtt, még a Bonbonetti Vágóhíd utcai gyárában is pörkölték a kakaóbabot, de ma már nem volna kifizetődő az egész gyártás folyamatát házon belül lebonyolítani" – mondta Sánta.
| Hogyan csináljunk csokit? |
Első lépésben a kakaóbabot szárítják, tisztítják, fermentálják, majd megpörkölik. A fermentálás – feldolgozástól függően változik, de – akár egy hétig is eltarthat, ilyenkor a kakaóbabot szárítják, forgatják, a folyamat során a babok megbarnulnak. További szárítás után 120-140 fokon pörkölik, majd következik az őrlés folyamata, ami addig zajlik, amíg a kakaóvaj megolvad, és a préselés hatására kiválik, ami így visszamarad az a zsírszegény kakaópor. A csokoládé előállításának fő alapanyaga a kakaómassza, az őrlés végén jön létre. A kakaómasszához kakaóvajat adnak, majd finomítani, vagyis konsírozni kezdik. Fokozatosan hozzákeverik a cukrot, vaníliát, majd ha tejcsokoládét készítenek, tejpor is kerül bele. Minél tovább tart a konsírozás, annál finomabb textúrájú, jobb minőségű csokoládé készül, ez gyakran 8-10 óráig is eltarthat, végül a masszát temperálják, több fokozatban lehűtik, majd felmelegítik. A folyamat végén kialakul a csokoládé megfelelő kristályszerkezete, aminek eredményeképpen bársonyos fényű és csillogó lesz, íze pedig selymes, lágy. Ezután már csak a massza formákba öntése, hűtése és csomagolása van hátra. Nem összekeverendő a csokoládé és a bevonó masszák. Az étcsokoládé kakaómassza és kakaóvaj tartalma magas, cukrot és tejport keveset tartalmaz. A tejcsokoládé csak körülbelül 25 százaléka kakaómassza, a fehércsokoládé pedig gyakorlatilag csak a kakaóvaj. A tej és étbevonók kakaóporból, növényi zsiradékból készülnek. |
Van a piacnak egy szűk szektora, amely ugyan az éves fogyasztás egy százalékát sem éri el, de egyre nagyobb növekedés előtt áll: ez a kézműves csokoládé. A Rózsavölgyi Csokoládé számos dolog mellett abban különbözik a nagyobb gyártóktól, hogy a kis soroksári családi műhelyben zajlik a feldolgozás minden momentuma. A legjobb minőségű kakaóbabot egy venezuelai ültetvényes családtól és Madagaszkárról szerzik be. A gyártás során csak természetes alapanyagokat használnak, cukorból is szigorúan csak nádcukrot. „Mindössze 4-5 személyt foglalkoztatunk, de ha többen lennének, már nem tudnánk a szemünket mindenen rajta tartani” – mondta a hvg.hu-nak Szabad Zsolt, aki a csokoládék egyedi csomagolását is megtervező, korábban grafikusként dolgozó feleségével, Csiszár Katalinnal viszi az üzletet.
Nyolc éve kezdtek a csokoládékészítéssel foglalkozni, fokozatosan invesztálva a vállalkozásba. Folyamatosan fejlődött a családi cég, de a drága alapanyagok és berendezések miatt a cél leginkább az, hogy üzletileg fenn tudjanak maradni.Bár egy tábla csokoládé ára 1750 forint, szó sincs kirívó haszonkulcsról, a kiváló alapanyagokat egyszerűen meg kell fizetni.
„Kézműves csokikkal nem lehet nagyot szakítani, csak annak érdemes belevágni, aki szereti csinálni és fel van rá készülve, hogy a műhelyben kell aludnia. Ezért nem is félek a konkurenciától” – viccelődik Szabad. Persze ha valaki áldoz a reklámra és brandépítésre akkor ki lehet törni – utal a chocoMe sikerére. A számtalan fűszerből, kandírozott gyümölcsökből és ízesített pasztillákból álló feltéteket csokoládé táblákra halmozó Mészáros Gábor nemrégiben avatta új üzemét Angyalföldön.
Szürke- és fekete
Ugyan a kézműves csokoládék piaca ma mindössze 0,3 százaléka az édességiparnak, az általános tendenciával szemben itt komoly növekedés várható – véli Sánta Sándor. Ezt a szűk piaci szegmenst leszámítva, a november-januári időszakban azért továbbra is a Mikulás figurák lesznek a legnépszerűbbek. Sánta szerint az elmúlt nyolc évben ez a szegmens is sokat fejlődött, már 80-85 százalékban minőségi csokoládéból készülnek. A szaloncukrok terén viszont kevésbé rózsás a helyzet. A szakember úgy nyilatkozott, hogy 60-70 százalék az esély rá, hogy gyenge minőségű árut vásárolunk, és sajnos itt is nagy arányban vannak a magyar gyártók.
Az édességipari-, azon belül is a csokoládépiacot alaposan felforgatta a népegészségügyi adó (neta). Főként, hogy az édességipar 60-70 százalékát adja a netának, miközben az egészségtelen étkezésért közel sem csak ez az iparág hibáztatható, például a magas zsírtartalmú termékek után nem kell fizetni az adót. Az adóból befolyt összes bevétel majdnem felét, az előrecsomagolt cukrozott készítmények kategóriája hozta be (majdnem 330 millió Ft-ot), ahová a csokoládé is tartozik. Az adó kikerülhető lenne, ha nem csomagolnák a termékeket, vagyis ömlesztett termékként kerülne piacra, ami egyébként nem példanélküli külföldön, de Magyarországon ennek nincs kultúrája, itt inkább a csomagolt táblás és a szeletelt csokira van kereslet.
A neta is egy ok arra, hogy a szürke- és feketekereskedelem aránya növekszik, illetve meglehetősen silány minőségű termékek jelennek meg tömegesen a piacon. Pedig a gyártók az elmúlt években egyértelműen elmozdultak a jobb minőség és az egészségesebb termékösszetétel irányában.
| Vándorló csokoládék |
A csokoládépiacon sem ismeretlen jelenség a színlelt export, amikor az áru csak papíron hagyja el az országot, és egy cég az áfával csal. Ennek az a háttere, hogy export esetén a számlára nettó összeget kell írni, hiszen az áfát a vevő a saját országában fizeti meg. Ha valójában nem megy ki a szállítmány külföldre, akkor az eladó nem vonhatja le az áfát, illetve utólag meg kell fizetnie. Az áfázásra ráállt cégek az árut papíron az EU-n belül körbe-körbe utaztatják, a vevő országban mindig arra hivatkozva, hogy az árut tovább értékesítették egy másik országba, azért nem fizették meg az áfát. A szállítások gyakorisága és a különböző cégnevek és tételek miatt a végén már egyre nehezebben követhető, hogy mi hová megy – viszont ha beragad az adóhivatal ellenőrzésén egy tétel, amelynél elmaradt az áfafizetés, akkor azt az eladónak kell a NAV felé – a plusz díjakkal együtt – pótolnia. Az adóhivatali gyakorlat szerint ilyenkor a saját áfa visszaigényléseket is visszatartják. Az egyik legnagyobb hazai csokoládéipari szereplő, a Csoki Hungária Kft felszámolásához vezetett az idén, hogy a cég kétszáznál több számlája beragadt egy NAV-ellenőrzésen, ami miatt összesen 1,2 miliárd forintnyi fizetési kötelezettsége keletkezett – amit nem is tudott teljesíteni. Az áfázás megszüntetésére találták ki a gabonaiparban, jövőre pedig a sertéshúsiparban a fordított áfafizetést – a legegyszerűbb persze az lenne, ha az áfát csak a végfogyasztónak kellene megfizetnie. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
