Veszteség a nyugdíjkasszáknál
Továbbra is veszteséges a nyugdíjkasszák működése a PSZÁF elemzése szerint.
A magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak működési eredménye egyaránt negatív volt a harmadik negyedévben, taglétszámuk csökkent, az egészségpénztárak tagjainak száma ugyanakkor tovább növekedett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) gyorselemzése szerint.
A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma a második negyedévi, állami nyugdíjrendszerbe történő tömeges visszalépést követően a harmadik negyedévben 2789 fővel csökkent, és szeptember végén 72 347 fő volt. A csökkenés mértéke (3,7 százalék) lényegesen kisebb a második negyedévben tapasztaltnál, amikor a törvényi szabályozás következtében 25 305 fő lépett vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Szeptember végén 11 magánnyugdíjpénztár működött, ebből azonban 4 végelszámolás vagy beolvadás alatt állt.
A magán-nyugdíjpénztári szektor működési eredménye a harmadik negyedévben is negatív volt, első három negyedévi mértéke (-0,249 milliárd forint) az első félévi veszteség (-0,203 milliárd forint) szintjén maradt. A szeptember végén működő 11 magánpénztárból 8 volt veszteséges. A magánkasszák befektetési eredménye 16,202 milliárd forint volt az első háromnegyed évben, az általuk kezelt portfólió piaci értéke 192,622 milliárd forint volt szeptember végén.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak száma 5085 fővel csökkent a harmadik negyedévben, és szeptember végén 1 228 974 fő volt. A csökkenés üteme a második negyedévi 0,9 százalékról 0,4 százalékra mérséklődött az elemzés szerint. A harmadik negyedévben a szolgáltatásban részesültek és a kilépők 13 767 fős száma a legalacsonyabb érték 2010 harmadik negyedéve óta nemcsak abszolút értelemben, hanem taglétszám-arányosan is. 2012 első három negyedévében a szolgáltatásban részesültek és a kilépők 56 568 fős tömege 13 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az új belépők száma az év elejétől kumuláltan nézve elérte a 32 246 főt, amely azonban 38 százalékos elmaradás 2011 azonos időszakához képest. A folyó tagdíjbevételek a második negyedévhez hasonlóan fedezték a folyó szolgáltatási kiadásokat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési vesztesége az első három negyedévben 1,002 milliárd forint volt, tovább növekedett a félévi eredményhez (-0,541 milliárd forint) képest, mert a működési célú bevételek a harmadik negyedévben 16,1 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző negyedévinél, miközben a működési célú költségek és ráfordítások csak 4,1 százalékkal csökkentek. Az önkéntes kasszák működési célú bevételei 2012 első három negyedévében 7,9 százalékkal haladták meg az előző év ugyanazon időszakának bevételeit, míg a működési célú költségek és ráfordítások 17,1 százalékkal növekedtek 2011 azonos időszakához viszonyítva.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések a tőkepiaci folyamatok eredményeképpen felértékelődtek, különösen a magyar állampapír-piaci hozamcsökkenés volt pozitív hatással a kezelt vagyon nagyságára. A portfóliókban kis mértékben nőtt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – és ezen belül a magyar állampapírok – aránya, míg a részvények és az egyéb instrumentumok részaránya csökkent. A befektetési tevékenysége eredménye az első három negyedévben 84,775 milliárd forint volt, az önkéntes pénztári szektor kezelt vagyona a taglétszámcsökkenés ellenére 881,7 milliárd forintra nőtt a tőkepiaci árfolyam-emelkedés következtében.
Az egészségpénztárak taglétszáma tovább nőtt: az első három negyedévben az új belépők száma 86 686 volt, amely 50 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A tagdíjbevételek (36,427 milliárd forint) 9,3 százalékkal emelkedtek a tavalyi első három negyedévhez képest, ami az elemzés szerint két hatás eredménye: a munkáltatók által fizetett tagdíj-hozzájárulás 11,7 százalékkal növekedett, míg a tagok által fizetett tagdíjak 3,9 százalékkal csökkentek. Az egészségpénztárakban 57,66 milliárd forint volt szeptember végén.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.