Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Október közepén újabb megszorításokat kaptunk a nyakunkba, Matolcsy György szerdán majdnem 370 milliárdos kiigazítást, az ő szóhasználatával élve csokort jelentett be. Az Országgyűlésben megkezdődött az ősz egyik legfontosabb törvényének, az új földtörvénynek a vitája, a javaslat ugyanakkor több sebből is vérzik. Az Európai Bizottság eközben újabb kötelezettszegési eljárást indított, amivel 160 milliárdot is bukhatunk. Telki pedig továbbra is ország leggazdagabb települése. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nincs új a nap alatt, mondhatnánk a kormány által szerdán bejelentett újabb megszorításokat kommentálva. Ahogy azt már sejteni lehetett, az október elején bejelentett majdnem 400 milliárdra rúgó kiigazítások nem győzték meg Brüsszelt a jövő évi költségvetés fenntarthatóságával és a deficit 3 százalék alatt tartásával kapcsolatban (az Európai Unió szerint 3,7-3,9 százalék lett volna a jövő évi hiány). Az Európai Bizottság (EB) október 15-én levelet küldött a magyar kormánynak, melyben kifogásaikat hangsúlyozták, a kormány ezáltal lépéskényszerbe került: ha nem akarjuk elveszíteni az uniós kohéziós forrásokat, akkor további megszorító-intézkedésekre, kiadáscsökkentésre van szükség.
A nemzetgazdasági miniszter ezért szerdán bejelentette, hogy további 367 milliárdos kiigazítást hajtanak végre a jövő évi büdzsében. Matolcsy György sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a korábbi tervekkel ellentétben 2013-ban nem felezik meg a bankadót, vagyis 144 milliárd forintot kell a pénzintézeteknek jövőre is befizetniük ebből a különadóból, duplájára emelik a tranzakciós illeték mértékét - 1 ezrelékről kettőre, a pluszteher 90 milliárd lesz -, bevezetik a közműadót - melyet egyáltalán nem átmenetire tervez a kormány - a föld alatti vezetékekre (30 milliárd), megváltoztatják a helyi iparűzési adóalap számítását (35 milliárd plusz). Az intézkedések között szerepel még, hogy 2,5 millióig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés folyik majd az adóhatóságnál (60 milliárdos többletbevétel), a cafeteria esetében pedig az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik.
A bejelentésen Matolcsy György kiemelte, hogy a kormány nem jókedvéből vezeti be ezeket a lépéseket, szerintük már az október eleji lépések is elegendőek lett volna ahhoz, hogy 3 százalék alatt maradjon a jövő évi költségvetési deficit. A nemzetgazdasági miniszter a bejelentésen többször is hangsúlyozta, hogy az EU közgazdaságilag nem megalapozott és elhibázott véleménye miatt van szükség ezekre az intézkedésekre, mivel nem kockáztathatjuk meg, hogy elveszítsünk 1000 milliárd uniós forrást (a nemzetgazdasági miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is az EU-ra igyekezett hárítani a felelősséget a pénteki uniós csúcson, szerinte "akármit csinálunk, sose elég"). Matolcsy szerint jövő év közepén majd elválik, hogy kinek lesz igaza a hiány és a gazdasági növekedés tekintetében.
Kiakasztották a bankokat
Az idei második Matolcsy-csomag megdöbbentette a bankokat (eközben a német cégek is berzenkednek hogy a működésüket alapvetően érintő döntésekről mindig csak utólag értesülnek), mivel a Bankszövetség még múlt decemberben olyan megállapodást kötött a kormánnyal, melyben arról egyeztek meg, hogy 2013-ban megfelezik, 2014-ben pedig az akkorra esetleg felálló egységes uniós bankadóhoz igazítják a szektorra kivetetett különadót. A kormány, bár időközben már többször is megszegte a 2011. év végi megállapodást, még idén nyáron is úgy nyilatkozott, hogy megfelezik ezt a különadót. (Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a TV2 csütörtök reggeli műsorában ugyanakkor arról beszélt, hogy ők sose gondolták, hogy teljesen kivezetik a bankadót, ezt a magyar adórendszer részének tartják, csak az adó csökkentését tervezték. A fideszes politikus emellett úgy tűnik, egyáltalán nem sajnálja a bankokat). A tranzakciós illeték mértékének megduplázásával továbbra is bankokat terhelik, nekik kell befizetniük ez az összeget a költségvetésbe (ezt viszont valószínűleg áthárítják majd az ügyfelekre). Így összességében majdnem 400 milliárdos pluszterhet kapott a nyakába a pénzügyi szektor.
A bankokat tulajdonképpen derült égből villámcsapásként érte a a hír, olyannyira, hogy Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke fel is ajánlotta a lemondását arra az esetre, ha a csomag bankokra vonatkozó része változatlanul menne át a törvényhozáson. A Bankszövetség időközben már azért kezdett el küzdeni, hogy ha a parlament mégis elfogadná a tranzakciós illeték emelését, akkor annak bevezetését legalább egy negyedévvel halasszák el, hogy a pénzintézetek be tudják üzemelni a rendszert.
Az elemzők többsége ugyanakkor úgy véli, hogy a csomaggal Matolcsy "visszatért Unortodoxiába". Vagyis az NGM a korábbi gyakorlatához nyúl vissza: onnan vesz el pénzt, ahol azt gondolja, hogy még van - és a figyelme megint a nagy, alapvetően külföldi tulajdonban lévő szolgáltató (nem termelő) cégekre irányul. Emellett viszont olyan vélemény is napvilágot látott, hogy a kormány eltúlozta a csomag méretét, nem lett volna szükség ekkora kiigazításra. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila szerint a kormány továbbra is el akarja kerülni a lakossági megszorításokat, ugyanakkor mélyreható reformokat sem akar végrehajtani, a kiigazításokban nincs koncepció, a csomagot összecsapták. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a kormány a csomaggal keresi a réseket, hogy hol is lehet még adóztatni, mivel például áfát már nem lehet emelni.
A most bejelentett, Matolcsy szavaival élve, csokorral - "a csomag az olyan angolszász szó, you know, package!" - egyesek szerint még távolabbra kerülhet az IMF-megállapodás megkötésétől, mivel a kormány olyan lépéseket vett tervbe - pl. a bankadó megtartása -, melyeket az EU és a Nemzetközi Valutaalap is rendkívül ferde szemmel néz (mellesleg ez a vállalati hitelezésre és a gazdasági növekedésre is negatív hatással van). A csomagról nemzetközi elemzők is úgy vélekednek, hogy azok továbbra sem tartalmaznak strukurális reformokat, melyre hazánknak igazából szüksége lenne.
A magyar föld nem eladó!
Kedden az Országgyűlésben megindult az ősz egyik, ha nem legfontosabb törvényének, az új földtörvénynek a vitája is, melyet elsősorban a 2014-ben lejáró földmoratórium miatt terjesztett be a kormány. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter expozéjában kijelentette, hogy a termőföld nemzeti kincs, "megélhetésünk alapja", a törvény véget vet majd annak az "1100 éves vitának", hogy kié legyen a föld. A tárcavezető hozzátette, hogy ingatlanbefektetők, magyar és külföldi spekulánsok, valamint azok a nagybirtokosok sem vásárolhatnak majd földet, akiknek már sok van.
A hvg.hu a héten több cikkben is foglalkozott az új földtörvényben szereplő anomáliákkal, kezdve a földtulajdon kérdésétől, a zsebszerződéseken át a vidékfejlesztési miniszterrel készült interjúig. A törvénytervezet több sebből is vérzik, legnagyobb problémája ugyanakkor az, hogy a föld megszerzéséből rendkívül sok embert rekeszt ki a tervezet, nem csak külföldieket, magyarokat is, csak az vásárolhat majd másfél év múlva termőföldet, aki maga is földműves, mások nem.
160 milliárdot bukhatunk
Pénteken az EU luxembourgi székhelyű igazságszolgáltatási intézmény azt közölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán a 2010-ben bevezetett távközlési különadó miatt. Korábban a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban érkezett ügy az Európai Bírósághoz - úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében -, így ez most már a második magyar válságadó, amelynek az uniós joggal való összhangját az Európai Bíróság vizsgálni fogja.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint jól védhető a magyar álláspont a távközlési adó ügyében, mivel nem díjról, hanem adóról van szó. Egy esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna, de a tárca szerint ez nem az idei büdzsét terhelné.
Bankuniót ide!
A csütörtöki-pénteki uniós csúcs mondhatni már megszokott módon inkább halogatásokat, mintsem korszakalkotó hozott. A közös bankfelügyelet bevezetése csúszik, bármennyire is szerette volna az Francois Hollande francia államfő felpörgetni, csak a róla szóló törvénynek kell év végére elkészülnie. Az előző csúcson megállapodott időpontra, jövő év elejére el kell fogadni a közös felügyelet jogszabályi kereteit, melyeknek az idén decemberi csúcsra részleteiben is el kell készülniük. A létrejövő testület aztán valamikor a jövő év folyamán lép működésbe a csúcstalálkozó dokumentuma szerint. Ezzel a közös bankmentő csomagok lehetősége is távolabbra tolódik. Az eurózónán kívüliek csak elvi garanciát kaptak, hogy a közös felügyeletben teljes jogú tagként vehetnek majd részt.
Nem lehet elengedni a gyeplőt
Kedden a Portfolio.hu szervezésében rendezték meg a Budapest Economic Forum 2012 konferenciátt, melyen a magyar gazdasági élet színe-java képviseltette magát. Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter szerint most nem lehet elengedni a gyeplőt, mint ahogy azt a korábbi választások előtt a kormányok megtették. A régi, múltbeli bűnök miatt rendkívül magas a magyar államadósság kamatterhe, az IMF-megállapodást pedig a piac már elkezdte beárazni.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a konferencián arról beszélt, hogy szerinte alapvetően nem a forráshiány gátolja a bankrendszert a hitelezésben, hanem a hitelezési és kockázatvállalási hajlandóság. A jegybankelnök szerint kelet-európai összehasonlításban egyáltalán nem magas a külföldi tulajdon aránya a magyar bankrendszerben. A kereskedelmi bankoktól történő állami elvonást viszont csökkenteni kell, a versenyt és a fogyasztóvédelmet pedig erősíteni szükséges.
Érdemes még megemlíteni, hogy Bajnai Gordon volt kormányfő a konferencián szinte már kampánybeszédet mondott, a csütörtökön a Haza és Haladás Egyesületet is megalapító politikus így egyértelműen bejelentkezett a 2014-es választásokra.
Négyen maradtak talpon az e-útdíjnál
A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer hazai kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárásra beadott részvételi jelentkezések értékelése után az Állami Autópálya Kezelő Zrt. négy indulót kért fel ajánlattételre. Sajtóértesülések szerint a Getronics Magyarország Kft., az osztrák Kapsch Trafficom AG és a Kapsch Telematic Services Telematikai Szolgáltató, a T-Systems Magyarország, valamint a budapesti tőzsdén jegyzett Synergonnal közösen induló China International Telecommunication Construction Corporation maradt versenyben. Az érintett gazdasági szereplőknek november 5-ig van idejük ennek kidolgozására. A jövő évi büdzsé 75 milliárd forint bevétellel számol az e-útdíjból, a rendszer kiépítésére 42 milliárdot szán a kormány.
Továbbra is Telki a leggazdagabb
A GfK Hungária csütörtökön mutatta be 2012-es vásárlóerő tanulmányát, melyben a toplista első helyein nagyjából ugyanazok szerepelnek, mint a korábbi években. Telki, Csopak, Üröm, Paks és Tiszaújváros az 5 legerősebb város a vásárlóerőt tekintve. A legszegényebb települések listáján sincs változás, Tiszabő, Alsószentmárton és Szendrőlád lakói a legszegényebbek. Az országos átlagot 100-nak tekintve a lista elején álló települések vásárlóerő-indexe 130 fölött van, míg legszegényebbeké nem éri el az 50-et. Magyarországon a tavalyi 5036 euró után 2012-ben átlagosan 4884 euró az egy főre jutó elkölthető jövedelem, ami nem éri el az 1,5 millió forintot. A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
