Ez a beszéd nem az a beszéd, szűken arra a témára koncentrálnék, amire a szervezők felkértek - kezdte előadását Bajnai Gordon a Portfolio.hu által szervezett keddi Budapest Economic Forum 2012 konferencián. A volt miniszterelnök előadásában kiemelte, Magyarország nem sziget, hanem az európai gazdaság beágyazódott része, és Európában mára politikai válsággá vált a gazdasági, pénzügyi válság, de látszanak azok a racionális irányok, amelyek mentén európai szinten a válság kezelhető lenne. Európában mind nemzeti, mind európai szinten a döntő kérdés az, hogy a versenyképességi unió, bankunió megoldhatja-e a mostani krízist. Bajnai szerint a politika számára fontos kérdés, melyik társadalmi csoporttól mennyit veszünk el, ha a tagállamok arra kényszerülnek, hogy bizonyos döntéseket brüsszeli szintre emeljenek, ami az európai demokráciát állítja kihívások elé.

A volt miniszterelnök szerint Európa politikai válságba süllyedhet. Görögországban például nehéz elfogadni, hogy német szempontok alapján döntenek a költségvetésükről. Az EU azonban jellemzően válságról válságra halad, újabb politikai kényszerek hatására gördül tovább. Mint Bajnai fogalmazott, úgy működik, mint egy nyílhegy: kihúzni nem lehet, bennragad. Ugyanakkor ha a legkisebb ellenállás felé halad, akkor ebből egy kétsebességes Európa lesz. Önmagában ez még nem tragédia, de fontos nemzeti érdekeket érint, hogy ezekre milyen választ adunk. Magyarországnak ebben a kérdésben sorsát évtizedekre meghatározó válaszokat kell adnia - mondta Bajnai Gordon.

Éppen cakkban

Bajnai szerint Közép-Kelet-Európa országai kettős feladat elé néznek: fel akarnak zárkózni, viszont a régió, melyhez fel akarnak zárkózni, válsággal küzd, így ki kellene kerülni a buktatókat. Ez a kettősség határozza meg az elmúlt 20 évet, és Magyarország most egy cakkban van, egy hosszú cikk után - mondta. Ha a visegrádi négyekre gondolunk: Európa északi részéhez kell kötnie a sorsát, nem a déli részhez. Ha ez így van, akkor az a sikeres felzárkózási modell, hogy ez a térség legyen Európa új termelő övezete. Az a sikeres modell, mely képes kontroll alatt tartani és ésszerű ütemben növelni a munkaerőköltséget. Az a sikeres modell, mely az infrastrukturális elmaradásokat pótolni tudja és az EU jelentette jogbiztonságot fenn tudja tartani. Az a vonzó modell, amely a rettentő társadalmi nyomások közepette képes stabil fiskális politikát folytatni. Emellett a foglalkoztatást is növelni kell, ez is a sikeres modell része - sorolta a teendőket a volt miniszterelnök.

MTI / Szigetváry Zsolt

Ma Bajnai szerint egyértelműen látszik, hogy a forrásbőség megszűnt, és a növekedés lassabb lesz, mint az ezt megelőző időszakban. Azonban Közép-Európa országai ezen időszak után is lehetnek sikeresek, és nyertesei lehetnek a cégekért folyó versenynek. Ennek köszönhetően Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója alakulhat ki. Magyarország számára az a kérdés, hogy képes-e tartósan a többi közép-európai, sikeres országhoz tartozni. 1995-2001 között ebbe a csoportba tartoztunk, de aztán 2006-ig túlságosan elhittük a saját sztorinkat. 2006-ban ez már tarthatatlanná vált, és erős korrekció kezdőtött 2008-ig. A korrekció szükséges volt, de súlyosak voltak a mellékhatásokai - fejtegette Bajnai, aki éppen a korrekció időszakában, 2007-től volt a Gyurcsány-kormány gazdasági és fejlesztési minisztere. 

Magyarországot a válság megbomlott monetáris-fiskális egyensúllyal és magas adóssággal érte el. A magyar társadalom viszont elképesztő alkalmazkodási képességről tett tanúságot, és a Bajnai-kormány 2009-10-ben stabilizálta a gazdaságot a volt miniszterelnök szerint. 2010-től azonban Magyarország elszakadt a visegrádi négyek trendjétől. Olyan politikai győzelem született, amely egyszerre két jelentős választói csoport szavazataival érte el a sikert: döntően a transzferekből élők és a társadalom aktív, adózó része adta meg a kétharmados felhatalmazást a jelenlegi kormánynak. Ezek a csoportok nagyon eltérő, egyszerre teljesíthetetlen várakozásokat fogalmaztak meg. Az azonnali, radikális adócsökkentéssel a polgároknak nyújtok valamit, másrészt pedig nem csökkentem a kiadásokat, mellyel az embereknek nyújtok valamit - mondta Bajnai.

Ebből indult az unortodox gazdaságpolitika, ami nem más, mint a valós gazdasági problémák megoldása helyett időt nyerni, halogatni a politikus szerint. Az elmúlt két és fél év kormányzati cselekvése arról szólt, hogy a családi ezüstöt hogyan fogyasztjuk el, nehogy bevalljuk, hogy nem volt kiforrott gazdaságpolitika. A 12 év alatt felhalmozott magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása és egy részének folyó kiadásokra költése közgazdasági értelemben bűn volt Bajnai szerint, ugyanis elvesztettünk kéthavi nyugdíjat, ha úgy vesszük. Bírálta a foglalkoztatásra negatívan ható kormányzati lépéseket is, például a minimálbér emelését, mellyel a belépési korlát a munkaerőpiacra rendkívül megnőtt.

Drámai folyamatok

A volt miniszterelnök szerint az adósságválságból négy módon lehet kilábalni: államcsőddel, növekedéssel, megszorítással, inflációval. Az államcsődöt kizárjuk, a másik három lehetséges, de a probléma az, hogy ebből egy pozitív - mondta. Az infláció az államcsőd után következő legrosszabb lépés. Ha ezt kerülni akarjuk - a jelenlegi magyar ráta nem ezt mutatja -, akkor marad a megszorítás és növekedés kombinációja.

Kitért arra is, hogy Európában ma Luxemburg után mi vagyunk azok, ahol a GDP legnagyobb százalékát teszi ki az export. Emiatt felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a külső szereplőkkel harcos politikát folytatni. Csak akkor vagyunk képesek növekedni, ha lesz beruházásbővülés. Hazánkban a beruházások szintje 13 százalék, mélyen az amortizáció szintje alatt van, ami drámai Bajnai szerint. Ha a termelés bázisa szűkül, a tőkebefektetés vonul ki az országból - a magyar is -, ami szűkülő foglalkoztatást jelent - summázta.

Tavaly 4 százalékkal csökkent a reálbér Bajnai szerint, a lakossági fogyasztás pedig komoly gondokkal küzd. Ráadásul a következő 3-4 évben 50 ezer munkahely tűnhet el a magánszférából az adóemelések miatt. Továbbá jelentős társadalmi csoportok gyermekei záródhatnak ki a felsőoktatásból, és tömegek hagyják el Magyarországot, van aki egyetemre, van, aki dolgozni megy - sorolta a volt miniszterelnök. Ugyanakkor üdvözölte a kormány munkahelyvédelmi akciótervét, amely a munkaerőpiacon kívülre szorult csoportokat támogatja.

Teendők

Bajnai szerint az állam a korrupció fogságában van, a közigazgatás megkerülésével zajlik a kormányzás sok esetben. Ezek akadályai annak a fordulatnak, mely ezt megváltoztathatná. Ami itthon történik, éppen a vállalkozó szellemet öli meg, elsősorban a magyarokban.

Ezért szerinte a következők a teendőink: a bizalom helyreállítása, az intézmények transzparenciája, a jogbiztonság, stabil makropálya, a bürokrácia csökkentése. Emellett újra meg kell alapozni a tőkevonzó és megtartó képességet, és egyezség kell az IMF-fel. A tényleges nemzeti érdekünk ugyanis, hogy a gazdaság olcsón finanszírozható legyen. Az IMF-megállapodás viszont fel van fújva Bajnai szerint, ez csak egy haladék, hogy megoldjuk a gondokat. A kormány azonban arra kéri a pénzt, hogy ne kelljen változtatni azon a gazdaságpolitikán, amelyen eddig haladtunk.

Bajnai szerint olyan egyezséget kellene kötni a bankokkal, hogy legyen újra vállalati hitelezés, hitel nélkül ugyanis nincs gazdaság. A foglalkoztatást is javítani kell, magasan képzett munkaerőre van szükségünk, nem gyerekkorban munkaerőpiacra hajtott inasokra. A legfontosabb intézményi reform az oktatási reform lenne Bajnai szerint, csak épp ellenkező iránnyal, mint most. 2010-ben negatív fordulat történt: az elmúlt két év a kudarc veszélyét hordozza magában. Nemzeti érdekünk, hogy ebben azonnali és radikális fordulatot hajtsunk végre - zárta előadását a volt miniszterelnök.