Rendkívül negatív jövőkép rajzolódott ki Chikán Attila és Mellár Tamás csütörtöki beszélgetésén elhangzottakból. A Menedzserek Országos Szövetségének rendezvényén a két egyetemi professzor szerint rendkívül rossz irányba mennek itthon a dolgok a kormány gazdaságpolitikája következtében, a kormány az improvizáció eszközeit mutatja fel döntéseinél. A gazdasági szabadságharcot be kellene fejezni, a magánnyugdíjpénztárak államosításából összejött pénzt pedig a gazdaság fejlesztésére kellett volna költeni, és nem elherdálni. A beszélgetésen az is kiderült, hogy egy feudális társadalomban élünk és nem mi fújjuk a passzátszelet.

Nem velünk akar kiszúrni a világgazdaság

A kormány 2010-ben nehéz gazdasági helyzetet örökölt, nem Orbánékkal kezdődtek a problémák - indította a beszélgetést Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Chikán szerint a kormány viszont meglepetést okozott azzal, hogy nem látszódott az elején, merre akarnak menni. Volt gazdaságpolitikai és társadalompolitikai koncepciója, viziója az Orbán-kormánynak, ez rendben is lenne. A probléma azonban az, hogy a gazdaság területén a politikusaink azt gondolják, hogy létező gazdaságpolitika nélkül is meg lehet valósítani társadalompolitikai víziókat. Ez az utóbbi 20 évben is megvolt, de soha nem volt annyira erős, mint most.

Chikán Attila

Stiller Ákos

Chikán szerint három fő területet kell figyelembe venni a gazdasági helyzet vizsgálatakor. Ezek az örökölt adottságok, a nemzetközi gazdasági helyzet és a saját gazdpolitikai irány. Ha ezt nem lehet egységbe kovácsolni, akkor baj van. A kormány ezek kapcsán egy csomó szempontot nem vett figyelembe, kezdve attól, hogy a görög adósságválság eszkalálódásákor akarták emelni a hiányt - az EU akkor hamar lehűtötte ezeket a kedélyeket. Azt kell látni, hogy a világgazdaság nem velünk akar kiszúrni, folyamatosan rosszul kezeljük a kialakult helyzeteket. Rá kell jönnünk, hogy nem viselkedhetünk úgy, hogy mi fújjuk a passzátszelet, ez nagy hiba - fejtett ki Chikán.

A BCE professzora szerint ma Magyarországon a legfőbb probléma az, hogy a tágabban értelmezett intézményrendszerrel alapvető strukturális problémák vannak, nagyléptékű változásokra van szükség. A kormány ugyanakkor olyan intézkedéseket is meghozott, melyek előremutatóak, ilyen például a bürokrácia csökkentése, vagy a munka törvénykönyvének megváltoztatása.

A nagy várakozásokból semmi sem lett

Nagy várakozásokkal tekintettem az új kormány elé - mondta Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke. A kétharmados többség erre felhatalmazást adhatott is volna, és a Fidesz szakértői háttérmunkáiban Mellár is részt vett, így szerinte nyitva volt az út egy másfajta gazdaságpolitika előtt. A győzelem után viszont színét sem lehetett látni ezeknek az elképzeléseknek. A külső megfigyelő számára állandó improvizációnak tűnt a kormány tevékenysége. 

Nem az a baj, hogy unortodox, nem szokványos gazdaságpolitikai lépések vannak - mellesleg a lépések egy jelentős része kifejezette szokványos, pl. az egykulcsos adó -, hanem az, hogy ezek a lépések nem állnak össze egy egésszé. A meghozott intézkedések mögül folyamatosan elmaradtak a hatástanulmányok, ez az igazi gond a KSH volt elnöke szerint. Meglepetés volt számomra, hogy a hatalmas kormányzati apparátusok ilyeneket nem dolgoztak ki - emelte ki Mellár. A közgazdász szerint ugyanakkor az adósság csökkentése egy jó cél, ám ha jönne egy jótündér és elengedné az az adósságunk 20-25 százalékát, akkor ez az adósságmennyiség úgyis újratermelődne a gazdaság strukturális problémái miatt.

Ne izélgessük a külföldi tőkét

Mellár szerint a külföldi tőke megítélése kapcsán is hibás gazdaságpolitikai koncepció alakult ki. Mellár úgy vélte, hogy a korábbi időszakban rosszul kezelték a külföldi tőkét, olyan területekre engedtük be, ahova nem kellett volna, és a szabályozás is több esetben volt rossz. Néhány országban viszont sikerült jól megoldani a külföldi tőke integrálását, igazából a befogadó országtól függ, hogy milyen a külföldi tőke működése. A külföldi tőkének történő nekitámadás viszont nem jó, itt egy régi marxista felfogást látok visszaköszönni - hangsúlyozta a KHS volt elnöke. Mellár szerint az sem egészséges, hogy a kormány a termelő külföldi tőkét szereti (pl. autógyárak), a nem materiálisat (pl. a pénzügyi szektor) viszont egyáltalán nem szereti. Most az történik, hogy bizonyos helyekre a magyar nagytőkét akarja a kormány berakni a külföldi nagytőke helyett. Ebből viszont egyáltalán nem lesz versenypiaci működés, egyik monopólium helyett másik jön - tette hozzá Mellár.

A fentiek tulajdonképpen egy társadalomfilozófiai felfogást is tükröznek: egy kvázi feudális társadalmi berendezkedés felé megyünk, ilyet kíván a kormány megerősíteni. A 2002-es választások elvesztése azzal a tapasztalattal járt a Fideszben Mellár szerint, hogy a politikai hatalmat megtartani hűbérúri rendszerrel lehet. Az a baj, hogy a magyar társadalom egy része erre vevő, mert 100-150 éve ebben szocializálódott - fejtette ki a Pécsi Tudományegyetem professzora. 

Mellár Tamás

Fülöp Máté

A magánnyugdíjpénztárak államosítását én nem elleneztem, mert meg voltam győződve, hogy a nyugdíjrendszer problémáit úgy meg lehetett volna oldani, ha az ebből befolyó pénzt a gazdaság fejlesztésére fordítja a kormány, és a növekedésből finanszírozhatóak lettek volna a jövő nyugdíjai - fejtette ki Mellár. De ezt a pénzt elherdálták. Nem történt meg a pénz gazdaságba történő pumpálása.

Meg kell állapodni az IMF-fel

A BCE professzora szerint bölcs döntés megvárni a jövő évi költségvetésről történő döntést az IMF-tárgyalások lezárultáig. A helyzet ugyanakkor elég bizonytalan. Az azonban Chikán szerint nyilvánvaló, hogy azért akarták korábban elfogadni a költségvetést, hogy kész helyzet elé állítsák az IMF-et, de ez nem jött be. Emellett egyáltalán nem lehet most tudni, hogy a kormánynak tényleg van-e komoly szándéka az IMF-fel. Maga a huzavona rengeteg pénzbe kerül, ez megbocsáthatatlan. Nem látom azt a gazdaságpolitikai célt, ami ezt megérné - emelte ki a BCE professzora.

Mellár szerint  az EU és IMF megpróbálják a magyar kormányt olyan programok irányába terelni, amelyek fenntarthatóak. Ha nem alakítják át a nagy ellátórendszereket radikálisan, és a fűnyíróelv érvényesül, akkor tovább fog pusztulni az ország. A közgazdász mellesleg április óta azon az állásponton van, hogy nem is akarunk megállapodni az IMF-fel, csak egy permanens tárgyalási pozíciót tartunk fenn. Ha nagy baj lenne, akkor persze tető alá hoznák a megállapodást. A kormány azon döntése, hogy önállóan igyekszik lavírozni, egy hibás gondolat, mivel hatalmas veszteségeink keletkeznek így, magasabb áron lehet finanszírozni a költségvetésünket.

Segíthettek volna az uniós források

Chikán úgy vélte, hogy az uniós források tudtak volna segíteni a gazdaság felpörgetésén, de nem használtuk fel ezeket elég jól. Nagy mulasztásaink közé tartozik a források nem megfelelő módon történő felhasználása. Részben büroktratikus okok, részben koncepciótlanság miatt nem használtuk fel jól az uniós pénzeket. Még jelenleg is szerencsétlenkedés folyik csomó szempontból ezen a területen. Jól jártunk persze, hogy kaptunk pénzt, de ez egy elszalasztott lehetőség - emelte ki a közgazdász.

A két közgazdász egyetértett abban, hogy a magyar gazdaság legfőbb problémája ugyanakkor a krónikus bizalomhiány és instabilitás. Az emberek nem bíznak a kormányban, a kormány nem bízik az emberekben, a vállalkozások pedig se a kormányban, se egymásban. Ennek csökkentése kulcsfontosságú momentum, enélkül egyáltalán nem lehet gondolkodni semmilyen előrelépésben.

Nem lehet értékelni az NGM étlapját

A hvg.hu kérdésére, mely szerint hogyan lehet értékelni a csütörtök délután nyilvánosságra került NGM étlapot az esetleges megszorításokról, a két közgazdász úgy válaszolt, hogy ők inkább már nem mondanak semmit. Mivel korábban is úgy volt, hogy a kormány kijött egy nagyobb lélegzetvételű dokumentummal, aztán végül a listákról elfogadtak pár kisebb dolgot, így minden bizonnyal most is tesztelni akarják a közvéleményt és a szakmát, hogy az hogyan reagálna. Mindazonáltal annyit hozzáfűztek, hogy "egészen elképesztő anyagokat közöltek le".