A Policy Agenda a kis- és középvállalkozások (kkv) cégvezetői körében végzett szeptemberi felmérésében két aktuális kérdést vizsgált. Az első kérdéskörben az EU/IMF-hiteltárgyalások esélyéről, a másodikban a munkahelyvédelmi akciótervről kérdezték a cégvezetőket. A válaszok alapján a magyar vállalkozások egyelőre inkább negatív forgatókönyvekkel számolnak. A kis- és középvállalatok körében végzett felmérést reprezentatív mintán, 800 cég vezetőjének válaszai alapján készítették szeptember második felében.

Nem lesz IMF-megállapodás

A megkérdezett kkv-cégvezetők kétharmada (65 százaléka) úgy látja, hogy a kormány év végéig nem fog megállapodni az EU-val és az IMF-fel egy hitelkeretről, a maradék egyharmadnyi cégvezető szerint viszont lesz megállapodás év végéig. Utóbbiak többsége arra számít, hogy erősödni fog a megállapodás következtében a forint, sőt egyharmaduk abban is bízik, hogy a magyar gazdaság is megerősödik a megállapodás hatására. A megállapodásra számítók 9 százaléka - meglepő módon - azt gondolja, hogy a forint árfolyama a megállapodás miatt gyengül, és 10 százalékuk a magyar gazdaság gyengülését is valószínűsíti.

A magyar cégvezetők 58 százaléka azt gondolja, hogy egyáltalán nem lesz EU/IMF-megállapodás és emiatt, azaz a megállapodás elmaradása miatt gyengül majd a forint árfolyama és ugyanezen okból 53 százalékuk vélelmezi, hogy tovább gyengül majd a magyar gazdaság.

A járulékcsökkentés nem hoz új munkahelyeket

A kormány annak érdekében, hogy érdemi, kézzelfogható lépéseket tudjon felmutatni a gazdaság élénkítése területén, több százmilliárd forintos járulékcsökkentést hirdetett meg. Az úgynevezett foglalkoztatási szempontból veszélyeztetettnek minősített munkavállalói köröknél jelentős mértékben csökkenti jövőre a munkáltatók által fizetendő terheket.

A program ugyan elnevezésében és szándékát tekintve is a munkahelyek megvédéséről szól, sőt a tervek szerint a felszabaduló forrásokból elvileg új munkahelyeket is lehetne teremteni. A Policy Agenda által megkérdezett kis- és közepes méretű vállalkozások vezetőinek mindössze 9 százaléka számít arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv hatására képesek lesznek új munkahelyeket létrehozni. A válaszadók bő kétharmada, 68 százalékuk nem számít erre, míg szűk egynegyede (23 százalékuk) még nem tudja megítélni az akcióterv hatásait a foglalkoztatás alakulására.

A gazdaság szempontjából rendkívül fontos kérdés, hogy helyes irány-e a célzott munkáltatói tehercsökkentés, vagy sem. Ezért is érdekes, hogy a cégvezetők 65 százaléka inkább egy kisebb mértékű, de minden dolgozóra kiterjedő munkáltatói tehercsökkentéssel értene egyet, és csak 7 százalékuk támogatja a kormány által tervezett, és az Országgyűlés által elfogadott célzott tehercsökkentést. A vállalkozások vezetőinek 11 százaléka saját cége szempontjából nem lát különbséget a két lehetőség között, további 17 százalékuknak pedig nincs markáns véleménye e kérdésben.