Vértes: százmilliárdokba került a kormány hiteltelensége
Többszáz milliárd forintot veszített az ország a gazdaságpolitikai hiteltelensége miatt az elmúlt időszakban. Ezért "hitelességimportra" van szükség, amit az IMF-megállapodással érhetnénk el. Vagy gazdaságpolitikai fordulattal.
Gazdaságpolitikai változásra van szükség és IMF-megállapodásra - mondta Vértes András, a GKI vezérigazgatója a Pécsi Tudományegyetem tanára az 50. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben.
A közgazdász szerint nagyon óvatos becsléssel számolva az elmúlt egy évben az államadósság forintkamatain 75 milliárd forintot veszítettünk, és további 220 milliárd forint veszteséget vásároltunk be 2013-15-re a magasabb állampapírkamatok miatt. A devizaárfolyam ingadozása miatt 190 milliárd forint lehet a veszteség. Vértes András miatt összesen 485 milliárd forintra rúg a veszteség, melyhez ha hozzátesszük a járulékos veszteségeket 560 milliárdra emelkedhet. Ez a lakossági fogyasztás 2,6 százaléka, vagy a beruházások 10 százaléka, és meg lehetett volna úszni egy IMF-megállapodással.
A GKI vezérigazgatója szerint magyar gazdaságpolitika elvesztette a hitelességét, jogbizonytalanság, kiszámíthatatalanság jellemzi. Éppen ezért van szükség hitelességimportra az IMF-megállapodással. A kormányzati reakció elmaradt a bírálatra, ugyanis Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lemondta a vándorgyűlésre ígért előadását.
Vértes András elmondta azt is, a hiteltelenség Magyarországon nem új jelenség: 2006-ban a Gyurcsány-kormány szinte azonnal elveszítette a politikai hitelességét a választások után. Ezzel szemben a Bajnai-kormány a teljes hiteltelenségből egy év alatt hitelességet szerzett, mert nem a politikai hatalommal törődött, hanem végrehajtott néhány változtatást.
A 2010-ben megalakult Orbán-kormány több lépcsőben veszítette el a hitelességét. Az elejét még csak „bénázás jellemezte” Vértes András szerint (például ilyen volt a görög krízis elmérgesedésekor Magyaország és Görögország párhuzamba állítása). A hitelességvesztés első nagy lépcsője az volt, hogy a kormány „a politika szolgálóleányává tette a jogot” a visszamenőleges törvénykezéssel és adóztatással, az egykulcsos adóval és a krízisadókkal, valamint elzavarta az IMF-et, majd államosította magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarításokat.
Ezt követően a kormány valamennyire újraépítette a hitelességét, ugyanis a Széll Kálmán-terv hiteles program volt – mondta Vértes András. Az újabb radikális hitelességromlás 2011 őszén következett be, a kedvezményes végtörléesztés lehetővé tételével. Ezzel 370 milliárd forintot dobtunk ki az ablakon: 200-at a bankok és 170-et az állam. Az eredmény: a jó adósok megszabadultak a hiteleiktől, a bankrendszer mutatói pedig jelentősen romlottak – mondta a GKI vezérigazgatója. Ezután folytatódott a hitelességvesztés az ágazati adók bebetonozásával, valamint „az IMF-pávatánccal”.
Eközben egyetlen gazdasági célt sem sikerült elérnie a kabinetnek, az államadósságunk eddig csak a nyugdívagyon államosításával csökkent. Valójában a költségvetési hiányunk sem csökkent Vértes szerint: 2008-2009-ben 3,8-4,4 százalék lett a költségvetés hiánya, 2012-2013-ban pedig 2,7-2,9 százalék körül alakulhat. Az említett számok között a különbség mindössze az a GDP 1,3 százalékának megfelelő járulék, amit korábban a magánnyugdíjpénztárakba fizettünk be, most pedig már aaz államnak adjuk – mondta a GKI vezérigazgatója.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.