A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól (NYACSA) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) kerülhet át a maradék magánnyugdíjpénztári vagyon, amely megkezdheti annak értékesítését. A bevételt az MNV Zrt. csak az államadósság csökkentésére fordíthatja – áll abban a törvényjavaslatban, melyet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár nyújtott be csütörtökön a parlamentnek.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint június végén 654,7 milliárd forint értékben voltak az alapban különböző értékpapírok (részvények, befektetési jegyek, magyar és külföldi állampapírok), devizaeszközök, jelzáloglevelek és vállalati kötvények.

A Mol miatt lehetett?

A benyújtott javaslat nem az összes nyugdíjreform alapban levő eszköz átadását célozza, csak lehetőséget teremt arra, hogy az államadósság kezelő térítésmentesen átadjon eszközöket az MNV-nek. Ennek például a nyugdíjreform alapban lévő Mol-részvények esetében lehet értelme – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, a költségvetési gazdálkodást ismerő forrás. A magánnyugdíjpénztáraktól átvett eszközök között ugyanis egy 2,6 százalékos tulajdonrészt kitevő Mol-részvénycsomag is az államadósság kezelőhöz került.

Ezzel az ÁKK nem tud mit kezdeni, hiszen a kormány nem akarja eladni a Mol-részesedést, így ha átadhatja az MNV-nek, akkor lehetővé  válik, hogy egy intézmény kezelje a teljes állami Mol tulajdont. Az állam jelenleg összesen 24,61 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Molban, amely nagyrészt a Szurgutneftegaztól tavaly megvásárolt 21,2 százalékos pakettból és a magánnyugdíjpénztári részből állt össze. Utóbbi azonban a Mol Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható tulajdonosi struktúrája szerint közvetett állami tulajdonnak számít.

A Mollal kapcsolatosan Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint ugyanakkor az államnak nem feltétlenül érdeke tovább növelni a vállalatban lévő tulajdoni arányát, mivel 25 százalék felett már belép egy olyan kötelezettség, hogy kötelező vásárlási ajánlatot kell tenni a maradék 75 százaléknyi közkézhányadra. Ehhez hatalmas forrásokra lenne szükség, és a jelenleginél (18 ezer forint) jóval magasabb árat, 21 ezer forintot kellene az államnak részvényenként ajánlania. Emellett ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy ebből a 75 százalékból körülbelül 50 százaléknyi részvény már így is "baráti" cégek vagy a Mol saját tulajdonában van, vagyis már eddig is a Mol menedzsmentje és persze az állam volt a kormányrúdnál.

Azt, hogy az MNV-nek nem feltétlenül az összes eszközt kellene átadni az alapból, az is valószínűsíti, hogy ez az intézmény elsősorban az állami vagyon kezelésére szolgál, nem pedig arra, hogy értékpapírokkal kereskedjen. Ugyanakkor kormányzati forrásból úgy tudjuk, az már felmerült kérdésként, hogy a nyugdíjreform alap meddig legyen az államadósság kezelőnél. Ugyanis vannak olyan eszközök az alapban, amelyek kezelésére az ÁKK szervezete nem megfelelő. Ezek például azok a befektetések, amelyeket az adósságkezelő nem tud eladni belátható időn belül (például az ingatlanfejlesztő alapok befektetési jegyeit), ugyanakkor adminisztrációval járnak (például, ha az adósság kezelőnek hozzá kell járulnia egy alap alapszabálymódosításához). 

A hvg.hu által megkérdezett elemzők szerint is elképzelhető, hogy az átadás csak egy technikai kérdés, az állam egy kézben szeretné tudni a nála lévő eszközöket, így ezért csoportosítják át az ÁKK-tól az MNV-hez a NYACSA vagyonát. Emellett egyes vélemények is megerősítik a fenti állást, vagyis az MNV profiljába jobban illeszkedik ez a portfólió, mivel ez a szervezet kezeli az állami vagyont, az ÁKK-nál "testidegen" lehetett a NYACSA.

Így alakult a nyugdíjvagyon

Miután tavaly január végéig a magánnyugdíjpénztári tagok 97 százaléka (mintegy hárommillió ember) nem nyilatkozott, hogy a pénztáránál maradna, visszakerült a társadalombiztosítási rendszerbe, a felhalmozott megtakarítások pedig az államhoz vándoroltak. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap összesen 2946 milliárd forint értékű eszközt vett át a pénztáraktól tavaly június elején (főleg állampapírokat, befektetési jegyeket és részvényeket). Ebből automatikusan megsemmisült a pénztárak által vásárolt 1387 milliárd forint értékű állampapír, mivel ezek az állam tartozását testesítették meg. A maradék vagyonból júliusban visszautaltak 216 milliárd forint reálhozamot a pénztáraknak, amit azok kifizettek a kilépett tagoknak.

Így 2011 közepén 1342 milliárd forinttal kezdett el működni az állami alap. Az év végéig ebből több részletben összesen 459 milliárd forintot befizetett az állam számlájára (a 2011-es költségvetésbe egyébként 529 milliárd ilyen befizetést terveztek), amit a kormány folyó kiadásokra költött. Idén június végén az alap vagyonának értéke 654,7 milliárd forint volt. Ez körülbelül 200 milliárd forinttal kevesebb annál amennyinek kellene lennie az alapban, annak alapján, amit eddig elköltöttünk belőle (valószínűleg a tőzsdei árfolyamingadozások miatt).