Simor: a bankrendszer a kormány pofozóbábuja
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az inflációs folyamatok nem indokolják a jegybanki alapkamat csökkentését, és az a növekedési kilátásokat sem igen tudja javítani a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében. Emellett a jegybank elnöke kifejtette, hogy komoly gond, hogy a bankrendszer a kormány pofozóbábuja.
A jegybank elnöke a Portfolio.hu-n csütörtökön megjelent interjújában fejtette ki véleményét, miután szerdán megjelent a monetáris tanács legutóbbi ülésének jegyzőkönyve, amelyen úgy döntöttek a kamat csökkentése mellett, hogy azt Simor András és alelnökei is ellenezték. A jegybank elnöke kijelentette, hogy ő nem látja, hogy kétéves horizonton az inflációs cél teljesülne. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célja 3 százalék.
Simor szerint ma jórészt nem ciklikus, konjunkturális okok húzódnak meg a gazdasági problémáink mögött, hanem a potenciális növekedési ütemünk süllyedt korábban elképzelhetetlen alacsony, 0,5 százalékos szintre (az Egyesült Államoké 2,1, az eurózónában ez 1,5 százalék körül mozog). A potenciális növekedés okai között megtalálhatjuk a beruházások alacsony szintjét, nincs hatékony, átgondolt gazdaságpolitika, a hitelezés pedig szintén gyenge. A kormány a bankrendszert pofozóbábunak használja, erős gazdaságot gyenge bankrendszerrel nem lehet építeni, ilyet még nem talált ki senki - emelte ki a jegybank elnöke.
Simor András elmondta azt is, hogy szerinte, ha a jegybank - az EKB példájára - elkezdene állampapírt vásárolni, az nem hitelességet erősítene, hanem hitelességet gyengítene. Ezért a felárak csökkenése helyett azok emelkedése következne be.
Az MNB elnöke az interjú végén újfent kiállt az inflációs célhoz közelítés mellett. "Ameddig tart a mandátumom, mindent elkövetek, hogy a törvényben rögzített feladat szerint, eskümnek megfelelően, az árstabilitás eléréséért és fenntartásáért tegyem a dolgomat" - hangsúlyozta Simor.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.