Varga Mihály úgy fogalmazott: a tárgyalások megkezdéshez kapcsolódó pozitív piaci hangulat, az országkockázat csökkenése, az erősebb árfolyam mind azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom fontos támpontja az újabb IMF-program lehetősége. A valutaalappal való tárgyalások folytatásának nem lesz akadálya - tette hozzá. Rámutatott: ahhoz, hogy Magyarország a legmegfelelőbb választ adja az európai gazdasági válságra, "a gazdaságpolitikai gondolatok minél szélesebb ismeretére, szintézisre és kreativitásra van szükség".

A miniszter beszélt arról, hogy az európai adósságválság az egész világra kiterjedt, és "riasztó tényként" értékelte, hogy "Európa még a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén is leragadt az unió újjáépítésének feladatánál." Beszámolt arról, hogy Magyarország közadósságának szintje csökkent, illetve az állami és magánadósságok is kisebbek lettek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a devizaalapú hitelek fékezéséről, a törlesztési terhek megosztásáról döntött, továbbá az adórendszer átalakításához fogott, s a 2010 óta bekövetkezett fiskális javulást az EU is elismerte.

Ha teljesül az idei hiánycél - amelyre minden esélyünk megvan -, jövőre kikerülhetünk a 2004 óta az országot sújtó túlzottdeficit-eljárás alól, és ezzel együtt nem fenyegeti majd az országot az EU-s támogatások elvesztésének veszélye - fogalmazott. Varga Mihály kiemelte: a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból kiképzett diplomások képzési szerkezetének átláthatóvá tétele. A felsőoktatás szerkezete elavult volt, a színvonal több intézményben csökkent, a lemaradás pedig sok helyen most is komoly - hívta fel a figyelmet.

Kitért arra: a gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani a felsőoktatás struktúráját, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így a piacképes tudással jobban érvényesülhetnek a frissen végzett diplomások.

A BCE-ről megjegyezte: semmi ok arra, hogy megszűnjön, mert a második legnépszerűbb a diákok között a felmérések alapján, tehát "a piac megmérte az egyetemet és jónak találta". Mivel az állam, valamint a diákhitel program minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek - fűzte hozzá.