Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bedőlt az egyik legnagyobb hazai futárcég, a dolgozók egyelőre futnak a pénzük után. Eközben a kormány azeri olajmilliárdokra pályázik, így finanszíroznánk 2-3 milliárd euró értékben magyar állampapír eladásokat. Orbán Viktor újra magyar kezekbe venné az E.ON-t, a Nestlé viszont már a keresztény barátunk. A hírek szerint a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt ugyanakkor Magyarország több tíz milliárdos beruházástól esett el. Görögországnak emellett továbbra is az eurózónában kell maradnia. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hét közepén érkezett a hír, hogy pár nappal korábban bedőlt az egyik legnagyobb hazai futárcég, az Xpress Parcel System (XPS). A futárpiac élmezőnyébe tartozó, 2008-ban alapított, tisztán magyar tulajdonú cég a hvg.hu információi szerint nyomott árakkal dolgozott, emellett pedig túl nagy falatnak bizonyult számára az Orient 21 vállalat - mely az azonnali futárszolgáltatások specialistája volt - megvásárlása. A cég problémáiról az ügyfelek nem tudtak, de a dolgozók zöme is csak akkor kezdett kapiskálni valamit, amikor néhány hónapja késni kezdtek a fizetések. Cég közeli nem hivatalos információk szerint több olyan ügyfelet is hátrahagyott az XPS, amelynek milliókkal tartozik pusztán amiatt, mert az utánvéttel kiszállított áruval az eladó felé még nem számoltak el. A dolgozóknak információink szerint hétfőn már be se kellett menni a Táblás utcai központba, a gépkocsivezetőknek "zsebpénznyi" összeget osztottak ki, több havi bérükkel még adós nekik a vállalat.
Orbán újra kedveli a multikat
A magyar miniszterelnök eközben úgy tűnik, hogy most igyekszik másfajta arcát mutatni a multik felé. Orbán Viktor nagy sajtóérdeklődés közepette vett részt a svájci Nestlé büki állateledel-gyár bővítésének bokrétaünnepén. Szerinte a Nestlé sikere is azt bizonyítja, hogy nem létezik lehetetlen feladat, csak tehetetlen ember. Mint mondta, sokan lehetetlennek nevezték a kétharmados parlamenti többség azon vállalását, hogy a korábbi, fedezet nélküli hitelek helyett fel tudnak építeni egy a munkára és a magyar emberekre épülő gazdaságot. Kiemelte ezután, hogy a nagy nemzetközi cégeknél nehéz lenne keresztényibb történetet kitalálni, mit a Nestlé alapítása, hiszen a gyár létrehozója a korábban lehetetlent legyőzve bebizonyította, hogy tápszerekkel is életben lehet tartani az anyatej nélkül maradt csecsemőket. A kormányfő beszédében két csoportra osztotta a multinacionális vállalatokat: vannak spekulatív céllal érkező, de vannak hosszú távú együttműködésre, új munkahelyek létrehozására törekvő cégek is. Hangsúlyozta, a kormány az utóbbiakat, ahogy a Nestlét is szívesen látja az országban.
A miniszterelnök a bokrétaünnepen mellesleg kijelentette, hogy a jelenlegi négymillió helyett öt-öt és fél millió magyar munkavállalóra és adófizetőre van szükség a következő egy-két évben ahhoz, hogy ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága. Mint ismeretes, az immár recesszióba süllyedt Magyarországon nem az kezd válni a legfőbb kérdéssé, hogy mennyi új munkahelyet lehet teremteni, hogy a kormány által tervezett - több szakértő szerint is irreális - számot elérjük, hanem a meglévő munkahelyek megtartása vált igazán fontossá.
Míg a Nestlé-vel úgy tűnik, minden rendben, addig a Napi Gazdaság információi szerint a nemrég felavatott új Coca Cola gyártósornál nagyságrendekkel nagyobb beruházást is hazánkban valósított volna meg az amerikai multinacionális vállalat - kétmilliárdos helyett akár 40 milliárdos beruházást -, de a terveket a kormány unortodox gazdaságpolitikája és a chipsadóként is ismert, magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerekre kirótt népegészségügyi termékadó (neta) keresztülhúzta. Az Orbán által átadott gyártósor-beruházás kétmilliárdos projektjét pedig az információk szerint bonyolultabb lett volna leállítani, mint befejezni.
A multikkal kapcsolatos hírek itt nem szakadnak meg, az Orbán által a közszolgáltatók non-profit társaságokká alakításával kapcsolatos ötlet érzékenyen érintheti nemcsak a külföldi, hanem a magyar multikat (MVM, Mol) is. A miniszterelnöki bejelentésnek a harc szándékának deklarálásán túl nem sok értelme van, mert se az államnak, se a fogyasztónak nem jelentene előnyt egy ilyen rendszerváltás.
Míg egyik kezével simogat, addig a másikkal pofont ad a multiknak - gondolhatnánk azt az Orbán-kijelentést olvasva, melyet a kőszegi Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen tett a miniszterelnök. A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy "visszavettük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (...) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól" - sorolta fel a kormányfő. Több információ egyelőre nem látott napvilágot, hogyan tervezi az E.ON visszavásárlását meglépni a kormányfő.
Azeri olajmilliárdokat ide!
A Figyelő információi szerint a magyar kormány azeri olajmilliárdokra is pályázik. 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolnánk 2-3 éves futamidőre az olajban gazdag kaukázusi államtól, a tevezett kötvénykibocsátás devizaneme minden bizonnyal azeri manat lenne. Ez az összeg fedezné hazánk idei évre tervezett devizakötvény-kibocsátásának nagy részét.
A kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájába szépen beleillik a tervezett azerbajdzsáni akció. Orbán Viktor miniszterelnök többször is deklarálta az utóbbi hónapokban, hogy a hanyatló Nyugat helyett Kelet felé kell fordulnunk, és ott kell piacokat találnunk, forrásokat szereznünk. A Reuters augusztus eleji értesülése szerint Azerbajdzsán mellett Törökországban is helyi pénznemben kibocsátott államkötvényt adna el a magyar állam. A terv már az információ napvilágra kerülésekor is meglepte az elemzőket, mivel ilyen adósságfinanszírozásról még nem hallottak, és emellett drága mulatság is lehet ez a fajta adósságmegújítás. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ugyanakkor cáfolta az értesüléseket, melyek szerint még az IMF-megállapodás előtt devizában bocsátanának ki állampapírokat. Borbély László András a Gazdasági Rádióban azt mondta: "az ÁKK - mint azt már két hete közzétette - nem tervez nyilvános kötvénykibocsátást külföldi devizában az IMF-megállapodás lezárásáig". Mindenki arra számít, hogy a megállapodás után a hozamok lejjebb mennek, tehát olcsóbbá válik a finanszírozás - közölte a vezérigazgató-helyettes.
Kalodába szorít minket az államadósság
Az adósság másik nézőpontból is téma volt a héten. Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a szervezet államadósságról szóló jelentésének ismertetésekor elmondta, hogy a mostani jelentésben a legkritikusabb kérdést járjuk körül, ez pedig az államadósság, mely kalodába szorítja a magyar gazdaságpolitikát. Domokos szerint megdöbbentő méretű változások és folyamatok történtek a 2006-2011 közötti időszakban, az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006 elejétől 2011 végéig 12 765 milliárdról majdnem 21 ezer milliárd forintra nőtt, vagyis 64 százalékos volt az emelkedés mértéke hat év alatt. Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a következő pár évben 10 ezer milliárd adósságot kell törlesztenünk, vagy megújítanunk, mely beszűkíti a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét. Emellett pedig komoly gond a devizaadósság mérete is, mely 10 170 milliárdot tett ki, az EU-IMF-hitel felvételének hatásai pedig akár 2020-ig is eltarthatnak. A finanszírozási kockázatot ebben az időszakban emellett az is növelte, hogy növekedett a külföldiek felé fennálló kötelezettség, az adósság alacsony hátralevő futamideje, a beföldi állampapírpiac gyengén muzsikált és az adósság lejárati szerkezete is döntően megváltozott. Az ÁSZ elnöke szerint a pénzügyminisztérium (ma már NGM), az ÁKK és a Magyar Nemzeti Bank is ludas a mostani helyzet kialakulásáért.
A görögöknek az eurózónában kell maradniuk
Míg az euróválság körül is többé-kevésbé zajlik a nyári uborkaszezon, addig a németek és franciák is az euróövezeten belül tartanák a görögöket. Angela Merkel német kancellár szerint az euróövezeti válság elsősorban bizalmi válság, ezért a legfőbb feladat a bizalom helyreállítása, amit csak a vállalt kötelezettségek teljesítésével lehet elérni. A görög miniszterelnökkel, Antonisz Szamarasszal tartott közös tájékoztatóján Merkel hozzátette, hogy szavakat tetteknek kell követniük. Merkel és Szamarasz egyaránt hangsúlyozta, a válságkezelésre vonatkozó döntésekkel kapcsolatban előbb meg kell várni, hogy elkészüljön a hitelezői trojka jelentése a reformok végrehajtásáról. A görög kormányfő ezt emelte ki arra az újságírói kérdésre válaszolva is, hogy előkerült-e a megbeszélésen a reformok végrehajtására biztosított idő kétéves meghosszabbításának ügye. A német kancellár hangsúlyozta: a görög lakosság nagy áldozatokat vállalt, hogy enyhüljön az államadósság-válság, Németország ezért Franciaországgal együtt kész minden segítséget megadni az új görög kormánynak, hogy erőfeszítései sikerre vezessenek.
Merkel mellett Francios Hollande francia elnöke is a görög eurótagság megőrzése mellett tört lándzsát, aki ugyancsak a Szamarasszal lefolytatott találkozó után nyilatkozott a sajtónak. "Görögország az eurózóna tagja, és az euróövezetben kell maradnia" - hangsúlyozta Francois Hollande, aki szerint nem kérdés Görögország euróövezeti tagságának fenntartása. Ugyanakkor leszögezte: az athéni kormánynak hitelesen kell bizonyítania, hogy betartja a reformok és a költségvetési takarékosság terén vállalt ígéreteit és kötelezettségeit. Hollande gyakorlatilag szóról szóra megismételte azt, amit Angela Merkel német kancellár mondott pénteken Berlinben a görög kormányfőnek. A németekkel és a franciákkal szemben Hollandia viszont keményebb álláspontot képvisel. Jan Kees de Jager, a németalföldi állam pénzügyminisztere szerint a reformok és a költségvetési lefaragások halogatása nem jó gondolat.
Az ugyancsak gazdasági nehézségek alatt nyögő Spanyolország viszont elképzelhető, hogy újabb mentőcsomagot kap brüsszeli források szerint. Jelenleg az a százmilliárd eurós bankfeltőkésítési program van érvényben az ibériai államban, amelyben júniusban állapodtak meg. Az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői a héten Madridban folytattak megbeszéléseket a reformtervek azon eleméről, amelynek értelmében úgynevezett "rossz bankot" hoznának létre, és arra testálnák át a bedőlt ingatlanhitelekből keletkezett veszteségeket. A reform keretében kiterjesztenék az állami bankmentő alap beavatkozási hatáskörét is. Arra, hogy spanyol vonatkozásban uniós szinten "valami érlelődik", az is utal, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hamarosan Madridba utazik, majd az azt követő héten Berlinben és Párizsban tesz látogatást.
Szárnyal a forint, a gyógyszerkasszára éberen vigyáznak: aprórovatunk
A héten a bűvös, 275-ös alá is bekukkantott a forint/euró árfolyam, ezzel elérte idei legerősebb árfolyamát a magyar fizetőeszköz. A kedd déli órákban 274,46 forintba került egy euró. Augusztus elején az eurót még 282 forinton, július utolsó hetében 290 forinton, június elején pedig 307 forinton jegyezték. A forint 276-os eurójegyzésnél jár nagyjából félúton történelmi árfolyamcsúcsa és mélypontja között.
A héten a Népszabadság megszellőztetett egy olyan információt, mely szerint a gyógyszerkasszán 70 milliárdos lyuk található. A témát jobban körüljárva ugyanakkor kiderült, hogy bár a gyógyszerkassza kiadásai tényleg rosszabbak az időarányosan tervezettnél, ez mindösszesen pár milliárd forintot tesz ki nagyrészt a gyógyszergyártók növekvő befizetései következtében, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pedig 15 milliárdos túlköltéssel számol ebben az évben, mely távol áll a 70 milliárdos hiánytól. Az idei évi kiadások komolyabb mértékű elszaladásával nem lehet számolni, viszont a jövő év érdekesebb lehet, mivel akkor már kevesebb mint 200 milliárdot szán a költségvetés erre a területre - ez 80 milliárddal kevesebb, mint az idei összeg, és ezzel a szinttel már komoly mértékben elszakadunk a többi régiós országtól. A hvg.hu információi szerint a kormány ezt a területet kiemeltként kezelni, nagyon figyelnek arra, hogy itt ne szaladjanak el a kiadások.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
