Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Míg az utóbbi 20 évben csodálhattuk a spanyolok gazdasági felemelkedését, és még a válság kirobbanása után is azt hihettük, az Ibériai-félsziget nagyobbik állama meg tud birkózni a válság hullámaival, addigra ma nyilvánvalóvá vált, hogy "az akkori diagnózis hibás, az élénkítő terápia katasztrofális hatású volt". Bartha Attila közgazdász, az MTA kutatója a tagokvagyunk blog legfrissebb bejegyzésében a spanyolok rendkívül instabil helyzetét veszi górcső alá.
"Spanyolország Európa egyik legszerethetőbb országa lett az elmúlt évtizedekben" - írja Bartha Attila közgazdász, az MTA kutatója a tagokvagyunk blog legfrissebb bejegyzésének nyitó soraiban. Nemcsak a lenyűgöző sportteljesítmények - kosárlabda, foci - miatt csodálta Európa a spanyolokat, hanem gazdasági teljesítményük miatt is. A gyakran természetes referenciapontnak tekintett Olaszországhoz képest 20 százalékpontos egy főre jutó GDP-lemaradást hoztak be az ibériaiak ezen időszak alatt.
Osztályelsőből bukdácsoló diák
A gazdasági boom jótékony hatással volt a munkaerőpiacra (2007-re 8 százalékre csökkent a munkanélküliség), és a demográfiai gondokkal küzdő Spanyolországba több millió immigráns is érkezett, akik hozzájárultak az ingatlanszektor hihetetlen bővüléséhez is. Javultak a közösségi szolgáltatások, és a spanyol regionális fejlődés kiegyensúlyozottsága különösen szembeötlő más uniós országokhoz viszonyítva - emelte ki az MTA közgazdásza írásában.
A válság begyűrűzésével ugyanakkor még mindig nem sikerült rendezni az ingatlanpiaci buborék miatt megrendült pénzügyi szektor helyzetét, a külső versenyképességi problémák tovább súlyosbodtak, amit az idegenforgalmi bevételek jelenleg nem tudnak ellensúlyozni. Az idén júliusban bejelentett költségvetési kiigazító lépések viszont már a "hagyományos megszorító csomagokat idézik: emelik az áfát és a környezetterhelési adókat, megnyirbálják a köztisztviselők kiváltságait, csökkentik a munkanélküliek támogatását" - fejtette ki Bartha.
Letargikus állapotban van a spanyol gazdaság
Ezek a lépések, összehasonlítva a kelet-közép-európai konszolidációs csomagokkal, azonban egyelőre elég szerények. Ma már nemcsak a spanyol ingatlanszektor vergődik, hanem "a hispán gazdaság egésze letargikus jeleket mutat". Több, mint 25 százalékra nőtt a munkanélküliség, több tartomány is bejelentette, hogy a központi kormányzathoz fordul pénzügyi segítségért. "Rossz esetben az elért jólét kártyavárként omolhat össze, ahogy azt Görögország példázza" - tette hozzá Bartha Attila.
A közgazdász szerint csak úgy lehet visszanyerni a piacok bizalmát és egyidejűleg kezelni a társadalmi feszültségeket, ha komoly európai pénzügyi segítség érkezik és a kiigazító lépéseket gyorsan és hatékonyan kommunikálják. "Politikai bölcsesség, valamint a megfelelő szakpolitikai és bizalmi ösztönzők megtalálása jelentheti a kiutat" - hangsúlyozta az MTA kutatója.
A hispán válságkezelésben elkövetett komoly gazdaságpolitikai hibákat Bartha szerint ma már jól látjuk, a jelenlegi helyzetben gazdasági és társadalmi értelemben is megfelelő megoldást azonban egyelőre még kevésbé. Az MTA kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az elért jóléti eredményeket mindezek ellenére nem szabad feladni. "Meglehet, a spanyol társadalomnak is szüksége van egy olyan új, átfogó megállapodásra, amely a politikai és a jóléti vívmányok hosszú távú megőrzése érdekében a munkaerőpiac és a versenyképesség praktikus szempontjait is tartalmazza" - hívta fel a figyelmet a spanyol kilábalás egyik kulcsmomemtumára Bartha.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
