Gazdaság hvg.hu 2012. július. 08. 16:20

Így trükköznek a kormánypártok a büdzsével

A kormánypárti képviselők néhol egészen trükkös javaslatokkal egészítenék ki a jövő évi költségvetést. Néhányan az áfatrükköt és az szja-bevételcselt veszik elő, de az is divatos megoldás, hogy egy felduzzasztott költségvetési kiadásból csipegetnek a képviselők, akár többször is ugyanazt az összeget. Mások egyszerűen csak állami mentőövet kérnek, vagy sportcsarnokot.

Csütörtökön dönt a parlament a 2013-as büdzsé első körös módosító javaslatairól, és rögzíti, összesen mennyi pénzt oszt újra az állam jövőre, mennyi bevételre számít, és a büdzsé fejezetei mennyit költhetnek. A költségvetés részletes tárgyalása ősszel folytatódik, és még az is elképzelhető, hogy végül teljesen átírják a kormány és a kormánypártok, hiszen még sok minden változhat 2013-ig.

A kormánypárti képviselők több, itt-ott egészen trükkös javaslattal is kiegészítenék a büdzsét. Font Sándor egy módosító erejéig például elővette a régi jó áfatrükköt. Ehhez az eszközhöz a kormánypárti képviselők a 2011-es és a 2012-es költségvetés tárgyalása során előszeretettel nyúltak, és kiadásnövelő módosításaikhoz azzal teremtettek fedezetet, hogy pontosan a szükséges összeggel megnövelték a várható áfabevételt. Font Sándor javaslatában a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adna 88,7 millió forintot, és ezért arra számít, hogy az általános forgalmi adóbevételek 88,7 millió forinttal magasabban alakulnak jövőre, mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium kiszámolta a költségvetés megtervezésekor.

Ugyanez nagyobb lendülettel

Ugyanezt a cselt játszaná el Bóka István Balatonfüred polgármestere a személyi jövedelemadóból (szja) várt bevétellel, de jóval nagyobb mértékkel, mint Font: 9,4 milliárd forinttal növelné a helyi önkormányzatok által felhasználható előirányzatokat, és a fedezetet a polgármester optimizmussal teremti elő, ugyanis pontosan ennyivel növeli a várható szja-bevételeket. Indoklásában várakozása hátteréről nem ad felvilágosítást, talán arra számít, hogy az NGM alulbecsülte a gazdaság élénkülését, és jövőre jóval többen fognak szja-t fizetni a jövedelmük után. A pénz egyébként az önkormányzatok turisztikai feladatának támogatására kellene Bóka szerint, és azon az elven működne, hogy az üdülővendégektől beszedett idegenforgalmi adó minden egy forintjához 1,5 forintot adna így az állam.

Horváth Szabolcs

A polgármester úgy tűnik, biztosra akar menni, és a 9,4 milliárd forintot más forrásból is biztosítaná: ugyanarra az idegenforgalmi célra vonná el ezt a pénzt az önkormányzatoknak járó általános működési támogatásból. Sőt, Bóka István még egy javaslatot benyújtott, amelyben ugyanezt az összeget egy másik önkormányzati sorról is elvenné. A kereszténydemokrata képviselők egyébként szintén a turizmus fejlesztésére koncentrálták módosítóikat: Harrach Péter a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz csoportosítana át stratégiai fontosságú 35 millió forintot az erdei kisvasutak üzemeltetésének céljából. Sáringer-Kenyeres Tamás a szúnyogirtás hatékonyságának növelésére csoportosítana át 150 milliót.

Mentőövek is kellenének

Az egyik legérdekesebb javaslatot Mohács fideszes polgármestere Szekó József nyújtotta be két képviselőtársával, és a mohácsi valamint a dunafalvai komp működését támogattatná meg az állammal, előbbit 30, utóbbit 12 millió forinttal. A fedezetet a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami garanciafizetésre előlátott 19 milliárdos keretéből venné el. A módosítóval a polgármester tulajdonképpen egy helyi jóléti intézkedés központi támogatására próbálja rávenni a parlamentet, ugyanis mint a módosítás az indoklásban fogalmaz, a jövedelmek a térségben elmaradnak az országos átlagtól, így a lakosság teherviselő képessége alacsony. Emiatt nem lehetséges az inflációt jelentősen meghaladó díjnövelés, ami ellensúlyozhatná a kompokat üzemeltető társaság jelentős veszteségeit.

A pécsi Kodály Központ
Fotó: Tóth László

Kővári János fideszes képviselő a civil szférát mentené és szintén az állami garanciafizetések keretét csökkentené 338 millió forinttal. A pénzt a Nemzeti Együttműködési Alapnak adná, mint indoklásában írja azért, hogy növelje a civil szféra munkahelyteremtő és -megtartó képességét. Hét kormánypárti képviselő félmilliárd forintot adna Pécsnek, a Kodály Központ működtetésének és a Zsolnay Kulturális negyed programjainak támogatására. A 2012-es költségvetésben még szerepelt ez a támogatás, azonban a 2013-as büdzséből kimaradt, és a képviselők visszalobbiznák. Indoklásukban hosszan kifejtik a Kodály Központ épületének pozitívumait. Emellett arra is emlékeztetik a kormányt, hogy az Új Széchenyi-tervben kötelezettséget vállalt arra, hogy állami üzemeltetésbe veszi Kodály Központot. Az épülettel az a városvezetés legnagyobb baja, hogy rendkívül sokba kerül az üzemeltetése.

Csarnokot kér a XVI. kerület

A fideszes polgármesterek itt-ott jól ráéreztek az idők szavára, és meglovagolnák a sport fontosságát hangsúlyozó kormánypárti közhangulatot. Kovács Péter Budapest XVI. kerületének polgármestere 960 millió forintot csoportosítana át saját önkormányzatának a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházásokra előlátott keretéből. A pénzből egy ezerfős lelátóval ellátott kézilabdacsarnokot építene a helyi kézilabdaklubnak. A beruházás 1,6 milliárdba kerül, ennek 60 százalékára kér állami támogatást Kovács Péter. A polgármester indoklásában hangsúlyozza, hogy a szervezet kifejezetten 18 év alatti fiatalokkal foglalkozik, és „az elmúlt években sikert sikerre halmoztak”, de nincs megfelelő csarnokuk, ahol edzhetnének és mérkőzéseket játszhatnának.

Sebestyén Marcell és Zsiga Marcell módosítója a Diósgyőri VTK stadionjának felújítására kér 490 millió forintot. A javaslat szerint a beruházás 2013 második felére készülhetne el és a pénzt az Emberi Erőforrások Minisztériumától vonná el. A képviselők azzal indokolják a felújítás szükségességét, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2011-12-es szezonban különdíjat adott a klubnak, mivel statisztikái szerint hétről hétre a diósgyőri csapat vonzza a legtöbb szurkolót hivatalos MLSZ-mérkőzésekre.

Rájártak az infokommunikációra

A jelek szerint a képviselők nagy kedvence a módosítóikhoz szükséges fedezet előteremtésénél a Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs szolgáltatásokra (mobil, internet, adatátviteli hálózatok, belső információs rendszerek) előlátott kerete volt. Igaz, volt miből elvenni, hiszen a jövő évi költségvetési tervezetben az NGM öt és fél milliárddal felduzzasztotta ezt a sort a 2012-es büdzséhez képest, így az infokommunikáció idei 14,5 helyett 20 milliárdos kiadási előirányzatot kapott.

Ebből csipegettek a kormánypárti képviselők módosítói. Tapolczai Gergely javaslata 46 milliót csoportosítana át erről a sorról és az Emmi hét különböző fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezet támogatására vonatkozó forrásait növelné 2013-tól. Kormánypárti képviselők egy csoportja által benyújtott indítvány alapján a belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátására fordítható forrásokat a Fejlesztési Minisztériumtól való átcsoportosítással 500 millióról 2000 millióra emelnék. A módosítást azzal indokolják, hogy a 2011-es és 2012-es költségvetéshez képest lecsökkentett összeg nem indokolt és Budapesten még mindig több mint ezer kilométer aszfaltozatlan belterületi földút található, ez pedig a képviselők szerint változásra szorul.

Tilki Attila és Riz Levente javaslata is ebből fedezné azt a kétszer 670 millió forintot, amelyet a Ferihegyi út meghosszabbítására használnának fel. Riz Levente benyújtott egy másik módosító javaslatot is, amelyben szintén az infokommunikációs sorból vonna el egy másik 670 millió forintot, és ugyancsak a Ferihegyi út meghosszabbítására szánná. Kérdés, a dupla átcsoportosítás hátterében az áll, hogy a képviselők nem egyeztettek, vagy mindkét 670 millióra szükségük van.

Tilki Attila egyébként a járási szociális feladatoktól is átcsoportosítana 760 millió forintot az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására, miután az óvodáztatási támogatásról a jövőben mégsem a járási kormányhivatalok, hanem továbbra is a jegyzők döntenek.

Pénz kell a mezőgazdaságnak is

A mezőgazdasági bizottság félmilliárd forintot csoportosítana át a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tanyafejlesztési programjába, amihez a szükséges pénzt az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) venné el. A program a 2011-es költségvetésben szerepelt először, és Font Sándor a módosító javaslat aláírója a program bővítését szeretné elérni a félmilliárdos pluszpénzzel. Az Emmi keretére egyébként rájárt a bizottság, egy másik javaslattal ugyanis 640 millió forintot vonna el a tárcától, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) dolgozóinak fizetésére és juttatásaira. A változást azzal indokolják, hogy a szervezet 145 fős létszáma már nem elég a feladatok ellátására és legalább 80 embert fel kellene venni.

A bizottság egy másik módosítójával a Pest megyei bíróság épületének 6 milliárdos rekonstrukcióját rövidítené meg 378 millió forinttal. A pénzt a környezetügyi intézet eszközbeszerzéseire, valamint a dolgozók fizetésére szánja. A Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) idén januárban jött létre, és a pluszpénzt azért kapja, mert a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet várhatóan meg fog szűnni, és át kell venni tőle feladatokat, illetve 18 dolgozót – írja a javaslat indoklása. Van olyan bizottsági javaslat is, amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) venne el 50 millió forintot, és áttenné a VM határon átnyúló vidékfejlesztési programjaiba, lényegében határon túli gazdaszervezetek támogatására.

zöldhasú
Hirdetés