Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A Valutaalap Simor kezébe adná inkább a kasszakulcsot
A kormány két dologhoz ragaszkodna a jegybanktörvénnyel kapcsolatban - tudta meg a Magyar Nemzet. Egyrészt, hogy megmaradjon a törvényben a harmadik alelnök kinevezésének joga. Másrészt, hogy a devizatartalék felhasználásával továbbra is a monetáris tanács rendelkezzen. Az uróbbi meglepő fordulat: úgy néz ki, ezt a nemzetközi szervezetek kérhették a hitelük védelmében.
A kormány a nemzetközi nyomás ellenére is kitart amellett, hogy harmadik alelnököt nevezhessen ki – írja a szombati Magyar Nemzet. A lap emellett úgy tudja, hogy az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap élesen kritizálja azt is, hogy nem a jegybankelnök, hanem a monetáris tanács jár el a devizatartalékok kérdésében. Ez utóbbi azért furcsa, mert a devizatartalékról szóló stratégiai szintű döntéshozatal a jelenlegi és az azt megelőző jegybanktörvényben is a monetáris tanács határkörébe volt utalva – ahogy arra az Nemzetgazdasági Minisztérium a lapnak küldött válaszában utalt is.
A jegybanktörvény módosító indítványa még nem publikus, ami kapcsolatban lehet azzal, hogy még tartanak Frankfurtban az ötoldalú egyeztetések a kormány, az Európai Központi Bank, az MNB, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között. De a Magyar Nemzet úgy tudja, a harmadik alelnök kinevezéséhez és a monetáris tanács devizaügyeket illető döntési jogköréhez a kormány ragaszkodna.
A kiszivárgott értesülésből az szűrhető le, hogy az EU és az IMF nem bízik a kormány ígéretében, hogy nem fogja befolyásolni az MNB döntéshozatalát, és olyan biztosítékot is kér (a devizatartalékok felhasználásáról a jegybankelnök mondhassa ki az utolsó szót), ami garantálná, hogy Simor beleegyezése nélkül ne lehessen hozni a devizatartalékokat érintő stratégiai döntést. Ez az aktuális helyzetben azért is lehet fontos, mert a nemzetközi hitel a jegybank tartalékába kerül. Így a kérdés az, hogy ki őrizze a kasszakulcsot.
Mint emlékezetes, múlt év végén, január elején elterjedt, hogy a kormány a leminősítést követő nehéz időszakot az ország 35 milliárd eurós devizatartalékának a megcsapolásával vészelné át, amiből gazdaságélénkítésre és az önkormányzati adósságok átvállalására is költött volna. Matolcsy György január elején pedig javaslatokat fogalmazott meg, hogy mit tehetne a jegybankelnök a gazdaság élénkítése érdekében, amiről aztán kiderült, hogy nem teheti meg vagy épp nincs sok értelme. A devizatartalékkal kapcsolatos találgatásokat aztán egy fideszes képviselő elszólása is erősítette, ami után a kormányoldal minden fronton magyarázkodni kényszerült.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
