Még sosem volt ilyen szókimondó a görögökkel szemben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap vezetője, mint egy hétvégén megjelent interjúban. De nagyon más politikusok sem.
A brit Guardian-nak adott interjúban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap elnöke súlyos szavakkal kritizálta Görögországot. Mint elmondta, inkább együttérez Afrika legszegényebbjeivel, mint a súlyosan eladósodott dél-európai ország lakóival. A görögöknek először magukon kellene segíteniük azzal, hogy valamennyien befizetik az adót. Lagarde kizárta, hogy az IMF lazítana a politikai feltételeken, amelyek mentén a Valutaalap segítséget nyújt Görögországnak.
Arra a kérdésre, hogy képes lenne-e felülkerekedni azon, ha a szülő anyák nem kapnának kórházi ellátást vagy nem jutnának létfontosságú gyógyszerhez, Lagarde azt válaszolta: többet gondolok annak a nigeri kis falusi iskolának a gyerekeire, akiknek csak napi két óra iskolájuk van, és ott is hárman osztoznak egy széken, de mégis arra vágynak, hogy tanuljanak. Ők egész idő alatt a fejemben járnak. Mert azt gondolom, hogy nekik még több segítségre van szükségük, mint a görög embereknek.”
Lagarde szerint az adósságválság következményeit nem lehet megúszni: „Ami Athént illeti, azokról az emberekről is elgondolkodom, akik egész idő alatt megpróbálnak adót csalni”, és ugyanúgy foglalkoztatja az a kérdés, hogy a görög állam miért nem képes a polgáraival szembeni kötelezettségeinek eleget tenni. Arra a kérdésre, hogy nehezebb-e a szegény államok megsegítését súlyos feltételkehz kötni, Lagarde azt mondta, hogy ez nem szempont. A Valutalalapnak és neki is az a feladata, hogy az igazságot mondják, függetlenül attól, hogy ki ül az asztalnál. Ugyanakkor valóban nem egyszerű egy olyan ország kormányának azt mondani, hogy rakjátok rendbe a költségvetéseteket, és építsétek le a deficiteteket, ahol az emberek 3-4-5 ezer dollárból élnek egy évben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.