Az államtitkár elmagyarázta az új adók áldásait
Az új adókból, így a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek a következő években hosszú távon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését - jelentette ki Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló javaslat általános vitájában kedden a Parlamentben.
A kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően, ennek érdekében a Széll Kálmán-terv 2.0-ban több új adóintézkedést vezetnek be, az új adókból származó bevételek pedig a következő években hosszú távon biztosítják és kiszámíthatóvá teszik az államháztartás működését - mondta Csizmadia Norbert, aki közölte azt is, hogy a javaslat értelmében a 2013. január 1-től bevezetendő pénzügyi tranzakciós illeték a Magyarország területén végrehajtott, fizetési műveletekhez kapcsolódó közteher, egyfázisú, forgalmi típusú illeték, amely meghatározott tranzakciókra, így például átutalási és beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzbefizetésre és -kifizetésre, készpénzátutalásra terjed ki. Az illeték bevezetésének szerinte az az előnye, hogy rendkívül széles alapot terhel, így igen alacsony kulcs mellett, jelentős költségvetési bevételt eredményez.
Ismertetése szerint az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra és az államháztartási törvény szerinti, kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásra. Ezzel a javaslat biztosítja, hogy a tranzakciós illetékek hatálya ne terjedjen ki a bankközi elszámolásra, így csupán technikai elszámolásokból adódó többszöröződő illetékfizetési kötelezettség sem merül fel - tette hozzá. Az államtitkár tájékoztatása szerint nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a magánszemélyek és vállalkozások ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett saját bankszámláik közötti műveletei, továbbá az értékpapírszámlával fizetési műveletek tekintetében.
Csizmadia Norbert kiemelte: az illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, amely szerint az adóstruktúra úgy alakul át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi, fogyasztási adók szerepe pedig növekedjen. Megjegyezte azt is, hogy a javaslat kidolgozásakor figyelmet fordítottak más uniós megoldásokra, és a pénzügyi tevékenységek adóztatásával kapcsolatos nemzetközi fejleményekre is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.