Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Jegybanktörvény: Matolcsy nem teljesíti az IMF-hitel feltételeit
Benyújtotta a parlamentnek Matolcsy György a jegybanktörvény és az alaptörvény jegybankra vonatkozó részének a módosítását, bevallottan azzal a céllal, hogy a szabályozás az uniós rendelkezéseknek megfeleljen. Ez kevesebb, mint amit az Európai Központi Bank követel, és betűre megegyezik azzal, amit a kormány a legutóbbi levelében ajánlott. Ha optimisták vagyunk, akkor megtörtént az informális megegyezés. Ha nem, most fogjuk csak igazán összerúgni a port a nemzetközi szervezetekkel.
Matolcsy György a parlamentnek kedden este nyújtotta be azt a törvénymódosítást, amely a teljesen megegyezik az Európai Központi Bank (EKB) által múlt héten megkritizált tervezettel.
Az európai intézmény szerint az új jegybanktörvény a tervezett módosításokkal is súlyosan sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Az ugyanis csupán néhány, elsősorban mellékes változtatásokat hajt végre a jegybanktörvényen, de továbbra is érintetlenül hagy más lényeges, a jegybank kormányzati befolyásolását lehetővé tevő részeket.
Ettől kezdve kérdés, mi történt hétfőn azon az ötoldalú egyeztetésen Frankfurtban, amelyen elvileg éppen a kormány és az EU-IMF-EKB álláspontját próbálták közelíteni a jegybanktörvény ügyében. Ennél még súlyosabb dilemma, hogy a kormánynak kell-e valójában az IMF-hitel, amelynek éppen a jegybanktörvény megfelelő módosítása lenne a feltétele.
Mi a probléma az EKB szerint?
Múlt héten kiadott jelentésében az EKB megismételte azt a korábbi véleményét, mely szerint az MNB Monetáris Tanácsának lehetővé tett bővítése és az alelnökök számának kettőről háromra növelése súlyos aggályokat kelt. Ugyanis ez felhasználható lehet a független jegybanki döntéshozatal befolyásolásához.
Az üzenet világos: ahhoz, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak, a kormánynak törölnie kellene azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a monetáris tanács tagjai számának hétről kilencre emelését, valamint azt, amely megengedi, hogy Orbán Viktor egy – borítékolhatóan kormányzati álláspontot képviselő – harmadik alelnököt küldjön a Magyar Nemzeti Bankba.
| Orbán új alelnököt ültethet Simor nyakára |
| Az új jegybanktörvény szerint a monetáris tanács két új tagjából csak az egyik lesz külső, a másik tag az új alelnök lehet. Arra, hogy kik legyenek az alelnökök, a tavaly év végéig hatályos MNB-törvény szerint a jegybankelnök tehetett javaslatot, az új tervezet viszont a miniszterelnöknek adja ezt a jogot.
Eszerint Orbán Viktor egy új alelnököt javasolhat Simor András mellé, és a köztársasági elnök nevezheti ki. A jegybankelnök 2012-től meg sem szabadulhat az új alelnöktől, mert a felmentését is csak a miniszterelnök javasolhatja a köztársasági elnöknek. |
Emellett a kormány nem változtatott azon a szabályozáson, amely a jegybanki vezetők fizetését csökkentette 2010 szeptemberétől és bekerült az idén életbe lépett új jegybanktörvénybe is. Rendezetlen maradt az a rész is, hogy a hatályos törvény szerint az MNB elnökét távollétében a monetáris tanács elnökhelyettese helyettesítheti. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a jegybank külső befolyásolása ezen a ponton, az EKB szerint tisztázni kellene az új elnök kinevezésének eljárását.
Az EKB szerint az is problematikus és nem változott a mostani módosítással, hogy az MNB elnökének és elnökhelyetteseinek esküt kell tenniük Magyarország köztársasági elnöke, míg a monetáris tanács többi tagjának az Országgyűlés előtt. Az EKB hangsúlyozza: az eskü nem befolyásolhatja az MNB elnökének, az alelnököknek és a monetáris tanács tagjainak személyi függetlenségét, és ennélfogva nem hátráltathatja őket a Központi Bankok Európai Rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásában.
Azt törlik, amit nem kell
A Matolcsy által kedd este benyújtott javaslat kiveszi a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szakaszt a jegybanktörvényből. Ez ellentmond annak, amit az EKB a múlt héten kiadott véleményében határozottan javasolt.
A most törölt résszel ugyanis az EKB szerint nincs probléma, megfelel a Központi Bankok Európai Rendszerét szabályozó alapokmánynak. Az EKB jogbiztonsági okokból is arra kérte a kormányt, hogy tartsa meg a törvényben ezt a szakaszt, ugyanis a törlés következtében sem az Alaptörvény, sem pedig az MNB-törvény nem határozná meg, hogy az Országgyűlés vagy Magyarország köztársasági elnökének hatáskörébe tartozik-e a monetáris tanács tagjainak felmentése.
Ezenkívül elhagyná a kormány a jegybanktörvényből azt a részt is, amely az euró bevezetése esetén a monetáris tanács automatikus megszüntetését kezdeményezi, pedig ezt az EKB nem is kifogásolta. A monetáris tanács tagjainak felmentésére, valamint a tanács automatikus megszűnésére vonatkozó módosításokat azok elfogadása után csak parlamenti kétharmaddal lehet majd megváltoztatni, miután ezt a két szakaszt a javaslat a sarkalatos törvények közé sorolja.
Kedvére is teszünk az EU-nak
Abba a kormány már korábban belement, hogy revidiálja azt az álláspontját is, hogy a jövőben a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét összevonhassák. Ennek érdekében egy másik módosító javaslat kezdeményezi az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek 30. cikkének hatályon kívül helyezését.
Ez teremtette volna meg az MNB és a PSZÁF általános jogutódjának esetleges létrehozásának alapjait, illetve lehetőséget adott volna a jegybankelnök elmozdítására mandátuma lejárta előtt. Ezért az EKB üdvözölte a szabály törlését.
A benyújtott módosító szerint hatályát veszti az a rendelkezés is, miszerint a jegybank köteles megküldeni a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, és hogy szavazati jog nélkül a miniszter vagy képviselője részt vehessen a monetáris tanács ülésein. Ezt az EKB maga is kezdeményezte, és erre már korábban is késznek mutatkozott a kormány.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
