Stagnálást vár a magyar gazdaságtól az IMF
Idén nulla százalékos gazdasági növekedést, azaz stagnálást vár Magyarországon, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést jósol a Nemzetközi Valutaalap a kedden megjelent tavaszi Világgazdasági Kitekintésében (World Economic Outlook).
A legutóbbi, tavaly szeptemberben megjelent őszi kitekintésében még 1,7 százalékos GDP-többletet valószínűsített az IMF erre az évre. Jövő évi előrejelzést most közölt először a nemzetközi szervezet.
A kilátás jelentős rosszabbodását alapjában azzal magyarázta a szervezet, hogy tavaly szeptember óta "drámai változások voltak a világgazdaságban", Európában nagyon lelassult a növekedés, és a térség sok gazdasága közel jár a recesszióhoz vagy már lejtőn is van. Az egész világon csak fokozatos erősödés várható, és a negatív kockázatok továbbra is nagyok - írták az IMF elemzői. Szerintük Magyarországnak tartós költségvetési kiigazításra van szüksége, és megjegyezték, hogy a magyar szuverén adósság piaci biztosítási jegyzései (CDS) különösen magasak. A magyar hazai össztermék (GDP) tavalyi növekedését most 1,7 százalékra tette az IMF, csakúgy, mint korábban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly ősszel 1,8 százalékot valószínűsített a nemzetközi szervezet 2011-re.
Az IMF szerint az évi átlagos infláció tavaly 3,9 százalékos volt Magyarországon - ez is azonos a KSH adatával -, ebben az évben 5,2 százalékos, jövőre 3,5 százalékos inflációra számít a szervezet. Az őszi IMF-előrejelzés 3,7 százalékos volt tavalyra és 3,0 százalékos idénre.
Az évi átlagos munkanélküliség az IMF szerint 11,0 százalékos volt tavaly - a KSH 10,9 százalékot mért -, idén pedig 11,5 százalékos, jövőre 11,0 százalékos lehet az állástalanság évi átlagban az IMF várakozása szerint. Ősszel 11,3 százalékos munkanélküliséget valószínűsített a szervezet 2011-re és 11,0 százalékosat erre az évre.
A folyó fizetési mérleg többlete az IMF szerint tavaly a GDP 1,6 százaléka volt, idén 3,3 százalékos, jövőre 1,2 százalékos többletre számít a szervezet. Őszi előrejelzésben a tavalyi többletet a GDP 2,0 százalékára, az ideit a GDP 1,5 százalékára tette.
Javuló globális kilátások
Az IMF mostani előrejelzése szerint a világgazdaság az idén 3,5 százalékkal nő, majd jövőre 4,1 százalékkal. Ezen belül a fejlett országok gazdasága 1,4, illetve 2,0 százalékkal bővül, míg a felzárkózó és fejlődő régiók együttesen az idén 6,7, jövőre 6,0 százalékkal.
A fejlett gazdaságokon belül az Egyesült Államokét 2,1 százalékkal várja nőni a szervezet az idén és 2,4 százalékkal jövőre, miközben az euróövezet egészére 0,3 százalékos visszaesést valószínűsít, és jövőre is csak 0,9 százalékos emelkedést vár. Az Európai Unió 27 tagjának gazdaságát együttesen stagnálni várja a valutaalap, és 2013-ban is csak 1,3 százalékos növekedésre számít az uniós államoknál. A legnagyobb európai gazdaság, Németország az IMF jelenlegi becslése szerint az idén 0,6 százalékkal bővül, jövőre pedig 1,5 százalékkal. A közép- és kelet-európai államokra vonatkozóan az IMF idei növekedési becslése 1,9, a jövő évi 2,9 százalék.
A felzárkózó országok közül Kína az IMF szerint 8,2 százalékkal nő az idén és 8,8 százalékkal jövőre, míg Indiában 6,9, illetve 7,3 százalék gazdasági bővülés várható. Oroszországban az idén 4,0, jövőre 3,9 százalék az IMF becslése, míg a legnagyobb latin-amerikai, a világon immár hatodik gazdaság, Brazília számára 3,0, illetve 4,1 százalékot valószínűsít.
Az előrejelzés szerint a munkapiaci helyzet továbbra is nehéz sok fejlett gazdaságban, amit tovább súlyosbít, hogy szakértők szerint a GDP-k növekedése is elsősorban a profitot gyarapította, és reálbér-emelkedést nem jelentett.
A fogyasztási dinamika az előrejelzés szerint valamit javul az idén tavalyhoz képest világgazdasági szinten, miközben a fejlett országokban a háztartások fogyasztása nem bővül számottevően. Több felzárkózó és fejlődő gazdaságban ugyanakkor erőteljes marad a fogyasztás, összhangban a kedvező munkapiaci fejlődéssel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.