Nagyobb szerepet vállal ezentúl a kis- és középvállalkozások felkarolásában a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Mészáros György, a NIH elnöke. Megjegyezte: mivel tömegtermelésben és árral nem versenyezhetünk Kínával, így az innovációra és a kutatás-fejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt – hozzáadott tudás nélkül elképzelhetetlen a fejlődés.

Éppen ezért jól jön, hogy az Európai Unió az EU 2020 keretében soha nem látott összeget, 23 milliárd eurót kíván kutatás-fejlesztésre fordítani.

Az innovációban a multik járnak élen

2005 óta 2,5-szeresére emelkedett a kutatók száma – mondta el Szabó István, a NIH Obszervatórium és Monitoring Főosztályának főosztályvezetője. A legtöbb kutatás a gyógyszer- és járműiparban zajlik, de érdemes odafigyelni az infokommunikációs fejlesztésekre is. Olyannyira, hogy a bemutatott vállalati k+f-jelentés szerzői szerint a magyar gazdaság egyik kitörési pontja is lehet. Szeptemberre valószínűleg el is készül a területtel foglalkozó jelentés is, amellyel a döntéshozók figyelmét is fel szeretnék hívni az infokommunikációs kutatásokban rejlő lehetőségekre.

Az innovációban igen fontos szerep jut a külföldi tulajdonú cégeknek: a magyar kutatások 60 százalékát külföldi tőkéből finanszírozzák, míg az OECD-átlag 20 százalék. Azok a cégek pedig, amelyek a külföldi piacokon is jelen vannak, a fokozott verseny miatt jóval innovatívabbak, mint hazai piacra termelő társaik, ráadásul az innovációban élen járó vállalkozások több embert foglalkoztatnak, mint azok, akik nem foglalkoznak kutatással - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Fogják a kkv-k kezét

Szabó a hivatal új funkciójaként említette meg a belkapcsolati munkát, amely alatt a kkv-k inkubációját értette. A kis- és középvállalkozások egyrészt forrásproblémával küszködnek, másrészt nem mindig tudják, milyen támogatásra pályázhatnak és hogyan tudnák felvenni a kapcsolatot más cégekkel.

Ez utóbbi funkciót fogja majd segíteni az Obszervatórium és a Kaleidoszkóp. Előbbi több adatbázis összekapcsolásával a K+F-feladatok teljes egészére vonatkozóan nyújt majd adatokat, míg utóbbi – júniusi indulása után – lehetővé fogja tenni a térképes cégkeresést és a könnyebb kapcsolatfelvételt.

A legnagyobb baj a banki finanszírozással van: a bank a hitelbírálati feltételek alapján tudnak döntenek a tőkeinjekciókról, egy kutatás esetében azonban sok a bizonytalanság. A NIH szeretné összekötni és segíteni mindkét oldalt: egyrészt fogják a kkv-k kezét, másrészt a befektetőknek garanciát nyújtanak arról, hogy megéri támogatni az adott kutatást.

Az inkubátorprogramok hiányára már az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara is felhívta a figyelmet korábban. Ők az átlátható adó- és pályázati rendszert is a fejlődés követelményének tartják – erről talán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tudott volna beszélni, aki eredetileg szintén hivatalos lett volna a sajtótájékoztatóra, de mégsem jelent meg.

Túry Gergely

Fejlesztik a külkapcsolatokat

Mészáros kitért a NIH egyéb feladataira is, amelyek a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményeként a stratégiai támogatás, a pályázatok kidolgozása, a kitörési pontok meghatározása és az adott ágazatokra vonatkozó „fehér könyvek” elkészítése. Fontos szerep jut a külkapcsolatok építésének is. A NIH elnöke szerint jó hívószavak a magyar tudós és a magyar innováció, éppen ezért készítenek egy listát, amely lefedi a magyar innovációtudomány teljes skáláját, és amely nagyban segítheti a külföldi partnerek munkáját.

Nyáron a NIH megnyitja brüsszeli irodáját is, amellyel a k+f-fejlesztések menedzselését szeretnék gördülékenyebbé tenni. Számos országgal ápolunk kapcsolatokat, jegyezte meg Mészáros György, és utalt Orbán Viktor októberi, szaúd-arábiai látogatására is, ahol „ígéretes tárgyalásokat” folytattak.