Gazdaság hvg.hu 2012. április. 04. 10:10

Helyet kér a szélenergia a magyar energiamixben

2020-ig érdemes volna megduplázni a jelenlegi kapacitást, és ez fontos lenne a EU felé vállalt megújulóenergiás célok teljesítéséhez is – állítja Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. Elvileg a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben (NCST) mindehhez megvan a kormányzati szándék is.

A diverzifikáció a kulcsszó a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervben (NCST) – egy sok elemre építő rendszerben pedig a szélenergiának is van helye – állítja ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A megújulóenergiás területen erős, magyar hátterű társaság vezetője szerint ennek jegyében az évtized végéig a jelenlegi mintegy 330 MW szélenergia-termelési kapacitást érdemes volna legalább megduplázni.

- Az NCST-ben felvázolt ambiciózus megújulófejlesztési tervek teljesítéséhez fontos lenne a szélenergiában rejlő lehetőségek kihasználása – hogy ehhez a kormányzati szándék is megvan, mutatja, hogy a cselekvési terv további 410 MW kapacitás telepítését irányozza elő 2020-ig – mondta a szakember egy háttérbeszélgetésen. A vezérigazgató szerint a szélenergia az elmúlt időszakban annak ellenére került ki a hazai fókuszból, hogy ésszerű felhasználás, hasznosítás mellett jóval több az előnye, mint a hátránya. A szélenergia ugyanis hosszú távon az egyik legolcsóbb energiaforrás, mivel az erőművi beruházásokban (karbantartás, őrzés-védelem, távfelügyelet stb.) jelentkező állandó költsége a projektek megtérülését követően gyakorlatilag nulla, így ifj. Chikán Attila szerint a szélenergia hosszabb távon markánsan hozzá tud járulni az energiaár-növekedés tompításához. Ráadásul, további előnyt jelenthet, hogy a szélerőművet egy esetleges gazdasági ellehetetlenülés esetében sem éri meg leállítani, hiszen a berendezések üzemeltetését a finanszírozó is meg tudja oldani, így a termelés biztonsággal folytatható.

Egyelőre csak papíron létezik ilyen szélenergiasűrűség
AP
Nem érdemes ugyanakkor a szélenergia termelés hátrányait sem elhallgatni a vállalatvezető szerint; amellett, hogy a rendszerben kiegyenlítésre van szükség, a szélenergiaipar nem teremt kiemelkedő mértékű munkahelyet, és korlátos az is, hogy a hazai beszállítói ipar­ fellendítéséhez mennyiben képes hozzájárulni.

Ugyanakkor teljes a konszenzus annak tekintetében, hogy az NCST-ben is nevesített további 410 megawattnyi szélenergia-kapacitás technológiailag minden különösebb gond nélkül beilleszthető a magyar villamosenergia-rendszerbe. Ifj. Chikán Attila szerit a terület dinamizálásához most a legfontosabb teendő a Magyar Energia Hivatal (MEH) kapacitástenderének kiírása lenne. Mint ismert, jelenleg mintegy 1800 MW-nyi, a MEH-kvótára váró, csak a tervezőasztalon létező szélenergiakapacitás-beruházás rendelkezik a létesítéshez szükséges (környezetvédelmi, építési, hálózatcsatlakozási stb.) engedélyekkel. Ezekben a projektekben voltaképpen csak áll a befektetők pénze, ráadásul az engedélyek lejárnak, megújításuk pedig anyagi erőforrásba és időbe kerül, ezért is sürgős lenne a vezérigazgató szeint pontot tenni e függő ügyek végére. Akár  úgy is, hogy a széltornyok szigetüzemben, vagy akár külföldi igények kielégítésére termeljenek.

 

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.