A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét, csaknem kétmillió forintot keres majd havonta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután a parlament hétfőn elfogadta a stabilitási törvény erre vonatkozó módosítását.
A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen, 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A javaslatot csak a kormánypártok támogatták. A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet.
A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.
Az elnöki illetmény és juttatások fedezetét az Országgyűlés Hivatalának költségvetésében kell megtervezni. Ugyanezt a fizetési összeget javasolta tavaly decemberben, amikor még Járai Zsigmond vezette a KT-t, a fideszes Rogán Antal, ám indítványát a Ház akkor - támogatva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter annak ellentmondó módosító javaslatát - elvetette; így a stabilitási törvény eddig hatályos szövege azt mondta ki, hogy a KT tagjai feladatuk ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosultak.
"Megalakulás előtt Kopits György is úgy gondolta, hogy a tanács szakmai hátterét az Állami Számvevőszék adja a fiskális, a Magyar Nemzeti Bank pedig a monetáris oldalról. Ezt támogattam én is. Végül jelentős apparátust hoztak létre és értékes anyagokat készítettek, amelyek időnként komoly konfliktusokat váltottak ki. Nekem az egyetemeken és a szakmában van hátországom, mértékadó közgazdászok ígértek szakmai támogatást" - mondta a HVG-nek múlt héten adott interjújában Kovács Árpád arra a kérdésre, hogy nagyobb-e a mozgástere annál, mint hogy hisz a tanács két másik tagjának, illetve a jegybanki vagy a számvevői apparátusnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.