Legalizálták a nyaralókat a horvátországi Vir-szigeten, sok a magyar
A legtöbb turista magyar volt a horvátországi Vir-szigeten tavaly, köszönhetően annak is, hogy az itt lévő ingatlanok 10 százaléka magyar tulajdonosok kezében van - erről Vir polgármestere beszélt a budapesti Utazás kiállításon.
Kristijan Kapovic, a település és a 22 négyzetkilométeres sziget bemutatásakor beszélt arról, hogy a szigeten lévő körülbelül 10 ezer ingatlanból ezernek magyar tulajdonosa van. A legtöbb külföldi ingatlanbirtokos szlovén, nagyjából kétezer épület van a tulajdonukban, számban utánuk következnek a magyarok. A korábban engedély nélkül épült apartmanok 2006-os tömeges bontása után mára legalizálták az ingatlanokat, és a település tavaly nagyszabású turisztikai fejlesztésekről is határozott.
Zdenko Micic, Vir idegenforgalmi szervezetének vezetője azt mondta: tavaly rekordot döntve - az előző évhez képest 13 százalékos növekedéssel - 910 ezer vendégéjszakát regisztráltak a szigeten. Az oda látogató körülbelül 10 ezer magyar turista összesen 110 ezer éjszakát töltött a Zárához (Zadar) közeli területen.
A turisztikai fejlesztések között említette, hogy a sziget 19. századi világítótornya az idei évtől ötcsillagos szálláshelyként működik, és a szigeten csaknem 400 magántulajdonú apartman kínál szállás lehetőséget. Tervezik egy négycsillagos hotel építését, valamint egy kemping és új kikötő kialakítását.
Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének vezetője hozzátette: Vir az egyetlen olyan horvátországi település, ahol a vendégforgalmi statisztikákban a magyarok állnak az első helyen, míg a teljes horvátországi turisztika szempontjából Magyarország a 9. legjelentősebb küldő ország. A sziget vezetőinek reményei szerint Viren az idén meghaladhatja az egymilliót a vendégéjszakák száma, és ezzel bekerülnek a 20 leglátogatottabb horvát település közé.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.