A KPMG európai uniós adóközpontja a KPMG-tagvállalatok segítségével készítette el az áttekintést, amely megmutatja, hogy a KPMG helyi tagvállalatai hogyan értelmezik kormányuk állásfoglalását a javaslattal kapcsolatban.

Az Európai Bizottság által javasolt uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó (Tobin-adó) rengeteg nyilvános és politikai vitát váltott ki, mióta 2011. szeptember 28-án nyilvánosságra hozták. Nicolas Sarkozy francia elnök nemrég mutatta be a francia Tobin-adóra vonatkozó javaslatokat, mely a tervek szerint 2012 júliusától lépne érvénybe. A témával a legtöbb uniós tagállam kormánya is foglalkozott, a britek a javaslat miatt a válság kezelésére hivatott alapvető EU-reformokat is megvétózták.

A Bizottság által hivatkozott lehetséges gazdasági előnyök ellenére a javaslatot sok kritika érte, különösen annak tekintetében, hogy a kezdeményezés valóban elérné-e gazdasági céljait és nem hatna-e negatívan az uniós tagállamok pénzügyi szektorára és GDP-jére.

„Amikor az 1980-as években Svédországban bevezették az adót, az ottani pénzpiacok bedőltek – ez a tapasztalat az, amelyre az ellenzők közül sokan hivatkoznak, attól tartva, hogy az uniós pénzpiacok is így járhatnak, ha uniós szinten bevezetnék a Tobin-adót. Ebben a bonyolult gazdasági időszakban a kormányok minden olyan kezdeményezést kritikusan bírálnak, amely elviheti országukból az üzletet, vagy csökkenti a GDP-t” - közölte László Csaba, a KPMG adópartnere.

„Eddig kevés figyelmet fordítottak arra a kérdésre is, ki kapja az uniós pénzügyi tranzakciós adó bevételét. A bizottság egyfajta uniós adóként tekint erre, amely részben az unió költségvetését támogatná.  Azt is látni kell, hogy ha elviekben el is fogadnák az uniós Tobin-adót, még nagyon heves vitákhoz vezethet annak a kérdése, hogy a bevétel hogyan oszlik meg az unió és a tagállamok között, valamint az egyes tagállamok között” – tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

„Általánosságban elmondható, hogy a magyar kormány támogatja az uniós szintű Tobin-adó bevezetését, ezt a nemzetgazdasági miniszter is megerősítette. A jelenlegi banki különadó jövője ugyanakkor nagy hatást gyakorolhat a kormány álláspontjára. Véleményünk szerint a bevezetés ütemezése kritikus lehet. A banki különadó 2013-tól teljesen megszűnhet, vagy mértéke csökkenhet, ezért a Tobin-adó bevezetése Magyarországnak 2013-tól könnyebb lenne, például az új Tobin-adó nem hatna negatívan a költségvetésre, nem lenne szükség arra, hogy a bankok a különadó egy kis részét a Tobin-adóval ellensúlyozzák. A bankszövetség semleges a Tobin-adóval kapcsolatban, az ő állásfoglalásuk a banki különadó jövőjétől függ. Ha ezáltal az általános adóteher csökken, ők is támogathatják az uniós szintű pénzügyi tranzakciós adót” – mondta még László Csaba.

A KPMG pénzügyi szolgáltatói szektorra szakosodott adó-tanácsadási részlegének globális vezetője szerint a bizottság javaslata előtt még hosszú út áll, tekintve hogy ma csupán három ország támogatja azt egyértelműen. „Néhány tagállam, amely névlegesen támogatja a javaslatot, szeretné elérni, hogy a Tobin-adót globálisan is bevezessék, de a realitás az, hogy ez nem fog megtörténni, legalábbis nem belátható időn belül. Ebből a szempontból nézve a kezdeményezés bevezetése az unióban nagyon bizonytalan” – figyelmeztet Hugh von Bergen.