Az Index hétfőn megjelent cikkében azt írta, szerdán tárgyalja a kormány Tarlós István javaslatait, a főpolgármester ugyanis az Index birtokába került levélben a hírportál szerint azt írta, a fővárosnak nincs több pénze, a hiányzó 21 milliárd forintot csak úgy lehet előteremteni, ha jogszabály-módosítással lehetőséget biztosítanak a fővárosnak bevételei növelésére. Erre több lehetőség van, így a kerületek-főváros forrásmegosztás arányainak módosítása úgy, hogy az átcsoportosítást csak tömegközlekedésre lehessen költeni, az agglomerációs települések bevonása, a parkolási bevételek átcsoportosítása a fővároshoz, az iparűzési adó emelésének lehetősége, és a tömegközlekedés 27 százalékos áfájának 5 százalékosra csökkentése.

Tarlós István hétfőn újságíróknak azonban "súlyos ötletnek" nevezte a díj bevezetését, majd hozzátette: "a mai hírek nem a főváros vezetésének az álláspontját tükrözik". A matricás útdíj bevezetésére vonatkozó elképzelés nincs a javaslatok között - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a főváros által javasolt behajtási díj teljesen más, nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára hétfőn azonban azt közölte, a dugódíj és minden egyéb adónem a Tarlós István által javasolt megoldások között szerepelt.

MTI / Honáczy Barnabás

Szatmáry szavai szerint a tárca már a parlamenti szakaszban is markánsan elutasított minden olyan, a BKV finanszírozására vonatkozó javaslatot, amely az iparűzési adó emelésével vagy különadó kivetésével oldotta volna meg a helyzetet. A fővárossal folytatott tárgyalásokra kijelölt államtitkár elmondta, hogy az egyeztetéseken mindvégig az "egy forint - egy forint" elvet képviselte a finanszírozás kérdésében, vagyis amit a főváros vagy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hozzátesz a tömegközlekedési vállalat kasszájához, azt teszi hozzá a kormányzat is. A mostani javaslat szerint is a költségvetés több mint 30 milliárd forinttal járulna hozzá a BKV helyzetének stabilizálásához - jegyezte meg.

Mint ismertette, az erre vonatkozó javaslatról is tárgyal a kormány a keddi vagy szerdai ülésen. Hozzátette: 2012-ben a tárca nem lát lehetőséget a parlament által már elfogadott jogszabályok módosítására. Példaként említette az elfogadott adótörvényeket, a forrásmegosztást, valamint a parkolási bevételeket. Szatmáry Kristóf jelezte: elvi alapon nem támogat olyan megoldási javaslatot, amely az Országgyűlés kompetenciája, mivel az Országgyűlés már döntött a 2012. évi adótörvényekről és a forráselosztásról.

Kitért arra is, hogy a kormány elé szánt anyagban nem tételenként vannak meghatározva az elemek, hanem ezen elvek mentén. Mint mondta, a tárca a főváros által küldött javaslatok közül nem emelt ki külön dugódíjat vagy tarifaemelést, hanem jelezték, hogy a 73 milliárdos hiányszám hiányzó 16,5 milliárdos részét a fővárosnak saját hatáskörében kell megoldania.

Korábban Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármester szintén cáfolta, hogy az ő ötlete lett volna a tízezer forintos útdíj bevezetése, mint mondta, az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetését tartja racionálisabb és igazságosabb megoldásnak.

A BKK hétfőn szintén közleményt adott ki, amelyben az Index értesüléseire reagált, amely szerint Tarlós István főpolgármester a BKV finanszírozásának megoldására nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat. Ezt a portál szerint a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kellene váltani, papíralapú matrica formájában.

A BKK közleményében azt írta, több mint egy éve egyeztetnek a budapesti tömegközlekedés finanszírozásának megoldásáról, ennek keretében több elképzelés elemzését is elkészítették. Ennek célja, hogy a kormányzat által támogatható és a döntést követően végrehajtható megoldásokat találjanak a finanszírozási válságra, de erre a városi útdíj koncepciója szerintük nem alkalmas.

Az elkészült elemzésben a BKK rámutatott: jelentős kockázatok vannak a koncepcióban, például az, hogy aránytalanul terheli a külső kerületek között rövid utat megtevő autóst a belvárosba tartó, az utakat és a környezetet jobban terhelő ingázókhoz képest. Szintén kockázat az alacsony, akár 50 százalék alatti fizetési hajlandóság elérése, mivel a fizetés ellenőrizhetetlen, a lakosságban pedig jelentős felháborodást válthat ki tömegközlekedés-fejlesztés és egyéb intézkedések nélkül. E mellett "lejárathatja" a dugódíj koncepcióját és ellehetetlenítené annak bevezetését is.

A BKK hangsúlyozta, nem javaslattételi, hanem hatáselemzési feladatokat látott el, ennek nyomán a szükséges technológiai háttér nélkül, ilyen típusú, az úthasználattól független díjrendszer mellett a megvalósítást nem javasolták és egy "elkapkodott" útdíjat szakmailag nem is támogatnak.