Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már Orbán Viktor is a magyar állampapírt népszerűsíti mint Európa legjobb üzletét. A jó üzletért azonban hatalmas árat fizetünk. A történet pozitívuma ugyanakkor, hogy hazai kisbefektetőknek is megéri állampapírt venni, különösen inflációkövető kötvényt.
Mint Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában mondta, a külföldiek idehozzák a pénzüket, hogy az Európában ma legjobb üzletet jelentő magyar állampapírt megvásárolják. Egyúttal arra biztatta "a magyar embereket", hogy higgyenek: ha angol, amerikai vagy német befektetőnek megéri magyar állampapírt vásárolni, akkor nekik is.
A kormányfő megállapítása nagyjából megfelel a valóságnak: az államkötvény-hozamokat nézve ma Európában az egyik legjobb üzlet magyar állampapírt venni. Az euróalapú magyar államkötvények 9-10 százalékon forognak a másodpiacon. Ennél azért van jobb befektetés, egy portugál kötvény például 7 éves lejárattal 14 százalékos hozamot ígér, de a magyar hozamszint mindenképpen az élmezőnyben van – mondta a hvg.hu-nak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője.
A forintalapú állampapírokon elérhető reálhozamot (a névleges hozam inflációval korrigált értékét) nézve szintén az élmezőnybe tartozunk Európában. Míg az ötéves magyar állampapíron nagyjából 5 százalékos reálhozamot lehetett elérni tavaly, addig a német kötvények már negatív reálhozammal is elkelnek (vagyis az infláció miatt a befektetők veszítenek az üzleten, az állam pedig nyer), sőt, az utóbbi időben már a névleges hozamuk is negatív.
| A történet folytatása már nem olyan "csinos" |
A hozamszintünkhöz hozzá kell tenni: nem ebben kellene elsőnek lennünk. Inkább arra kellene törekednie a kormánynak, hogy hogyan lehet elérni olyan hozamokat, ami például a cseheknek könnyedén sikerül. A legutóbb kibocsátott cseh egyéves állampapír például 1 százalékos hozammal kelt el, a 6 hónapos diszkont kincstárjegyet ennél is kevesebbért, 0,8 százalékos hozamért sikerült eladni. Ezzel szemben az egy éves magyar állampapírhozam 8,5 százalékon is járt a héten, a hathónapos pedig elérte a 8,35 százalékot.
A magas magyar hozam azt jelenti, hogy a befektetők az egyik legmagasabb kamatot kérik Európában a magyar államnak kölcsönadott pénzükért. Ugyanis Magyarország kockázatosabb a többieknél, magas az államadóssága, kiszámíthatatlan a gazdaságpolitikája és a költségvetési politikája. Emiatt Magyarországon sokkal kevésbé éri meg beruházni (drágábbak az elérhető források), a magyar állam adósságszolgálata pedig jóval magasabb a környező országokénál: az idei GDP közel 4 százalékát, 1064 milliárd forintot erre költünk, ami több mint a személyi jövedelemadó-bevétel kétharmada. |
Versenyre kel az állam a bankokkal
Mielőtt a miniszterelnök elkezdett állampapír-vásárlásra buzdítani, már felröppentek olyan hírek, hogy februárban az Államadósság-Kezelő Központ (ÁKK) médiakampányba kezd az állampapírok népszerűsítésére. A lakosság körülbelül 700-800 milliárd forintnyi állampapírt tart, ami elenyésző a 22 931 milliárd forintra rúgó magyar államadóssághoz képest, sőt, mélypontnak számít.
Amennyiben az államadósság-kezelőnek sikerülne növelni a lakosság állampapír-keresletét, enyhén csökkenhetne a külföldi befektetőktől való függőség (ők az utóbbi időben 3900 milliárd körüli állampapírt birtkolnak, és hatalmas válságba kerülnénk, ha eldobálnák a papírjaikat).
Ám valószínű, csak nagyon enyhén csökkenhet a külföldtől való függőség: a következő évek jelentős költségvetési megszorítástól sújtott időszakában még csökkenhetnek is a magyar háztartások megtakarításai, így elképzelhető, hogy az eddiginél kevesebb megtakarításból kell kihasítania a maga részét az ÁKK-nak.
A lakossági állampapírvásárlás felfuttatása így kétélű fegyverré válhat: az államnak jobb lenne, a bankrendszernek viszont újabb károkat jelentene, ugyanis megnehezítené a forrásbevonást a lakosságtól. A lakosság ugyanis jellemzően betétben és készpénzben tartja a pénze nagy részét. Ennek egyik legkézenfekvőbb magyarázata, hogy középtávon évek óta a banki betétek hozama magasabb, mint az állampapíroké. (Ez azzal magyarázható, hogy a bankok hosszú, több évtizedes futamidejű hiteleiket jellemzően rövid forrásokkal fedezték le, így minden alkalommal, amikor lejárnak, meg kell újítaniuk őket.)
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint tavaly szeptember végén a háztartások 10 400 milliárd forintot tartottak készpénzben és betétben, és ebből több mint 8 ezer milliárd forint volt betétben. Ha ennek az összegnek akár csak kis része is átmenne állampapírba, az jelentősen megkönnyíthetné az államadósság finanszírozását.
Van olyan papír, ami tényleg megéri
Végső soron a magyar lakosság nagyon sokat veszít azon, hogy a magyar állampapír a legjobb üzlet Európában. Abban viszont teljesen igaza van a kormányfőnek, hogy a magyar kisbefektetőknek is megéri állampapírt venni. A legjobb lakossági állampapír-befektetés jelenleg a január 11-én elindított, 3 éves Prémium Magyar Államkötvény sorozat.
Az új prémium kötvény éves hozama 5 százalék az éves infláció felett. Ez idén 9,3 százalékos hozamot eredményezhet, ami már versenyképes ajánlat a bankbetétekkel szemben: a betétekre jelenleg 9 százalék körüli kamatokat kaphatunk. A kötvényt jövő év január 18-ig lehet megvenni ezerforintos címletekben a Magyar Államkincstár 19 lakossági fiókjában, a fővárosban és a megyeszékhelyeken. A megvásárlása úgy működik, hogy az értékesítés kezdőnapján a névérték az ár, azt követően pedig hozzászámolják az aktuális évre várt kamat időarányos részét.
A prémium államkötvény azoknak ideális, akik nem akarnak nagyon kockáztatni, de szeretnék gyarapítani a pénzük reálértékét. Viszont csak azoknak az ügyfeleknek érdemes ilyen papírokat venniük, akik meg is tudják tartani a lejáratig, vagyis biztosak abban, hogy például három évig nem lesz szükségük a lekötött pénzre – mondta a hvg.hu-nak Pechl Ferenc, az Equilor állampapírpiaci szakértője.
Fontos tudnivaló ugyanakkor, hogy az állampapírokon elért nyereséget ugyanúgy 16 százalékos kamatadó terheli, mint például a betétek kamatát. Viszont, ha tartós befektetési számlára tesszük, akkor három év után csak 10 százalékos kamatadót kell fizetnünk, 5 év után pedig nem kell megfizetni a kamatadót.
Milyen állampapírokat vehetünk még?
A Magyar Államkincstár fiókjaiban gyakorlatilag bármelyik állampapírból vehetünk, de kifejezetten a lakosságnak háromféle állampapírt talált ki az Államadósság Kezelő Központ. A Prémium Magyar Államkötvény mellett ilyen a kamatozó kincstárjegy és a kincstári takarékjegy.
A kamatozó kincstárjegy egy egyéves futamidejű, fix kamatozású állampapír, 10 ezer forintos címletekben. Magánszemélyek és cégek is vehetik, a névértékét a lejárat időpontjában a kamattal együtt fizetik ki. Néhány bankban (CIB, UniCredit, K&H, OTP), a takarékszövetkezetekben, a postán, valamint a Magyar Államkincstár fiókjaiban lehet megvenni. A jövő hétre meghirdetett kincstárjegy hozama 7,75 százalék, ami a prémium államkötvényhez és a bankbetétekhez képest nem túl jó ajánlat.
Kincstári Takarékjegy csak a postán vehető meg 10 ezer és egymillió forint közötti címletekben, futamideje egy, illetve két év. Fix, lépcsős kamatozású értékpapír, ami azt jelenti, hogy minél tovább tartjuk meg a papírt, annál több hozamot fizet (erről bővebben itt tájékozódhat). Jelenleg a maximális elérhető hozam 7 százalék, vagyis messze alulmarad a betétekkel szemben.
| Hogyan vehetünk állampapírt? |
Ha először vásárolunk államkötvényt, akkor be kell menni a kincstár valamelyik fiókjába és értékpapírszámlát nyitni (a kincstár kínál tartós befektetési számlát is). Ezt követően már interneten vagy telefonon is vásárolhatunk bármelyik nyilvánosan meghirdetett állampapírból, és el is adhatjuk őket.
A prémium államkötvényre és a kamatozó kincstárjegyre úgynevezett visszaváltási árfolyama van az Államadósság Kezelő Központnak, ami általában annyit jelent, hogy a kisbefektető megközelítőleg visszakapja a kifizetett névértéket (ez nagyjából 1-2 százalékos veszteséget jelent az eredetileg kifizetett összeghez képest).
A többi papírra viszont az aktuális árfolyamot fizetik vissza. Utóbbi azt jelenti, hogy például egy 2 hónappal ezelőtt megvett 10 éves állampapírért az akkori ár körülbelül 80 százalékát kaphatjuk vissza, ugyanis azóta a papír árfolyama ennyivel gyengült. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
