Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megháromszorozódott 2007 óta Debrecen adóssága, az önkormányzat 2014 utáni pénzintézeti kötelezettségeinek teljesítése pedig nem biztosított - állapította meg az Állami Számvevőszék. A szervezet a megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő vizsgálatait hozta pénteken nyilvánosságra. A számvevők komoly gazdálkodási problémákat tártak fel Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Szegeden, Sopronban, Kaposváron és Tatabányán is.
Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék a megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő vizsgálatait.
Eszerint a Kósa Lajos vezette Debrecen adóssága megháromszorozódott 2007 óta. Az ÁSZ az önkormányzat 2014 utáni pénzintézeti kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak. Debrecen ugyanis 2008 és 2010 között összesen 16,7 milliárd forintnyi forráshiányt halmozott fel. A pénzügyi egyensúlyt a hajdúsági megyeszékhely külső forrás bevonásával tudta biztosítani, ezt az önkormányzat folyószámlahitellel, munkabér-megelőlegezési hitellel és egy rövid lejáratú hitel igénybevételével tette.
A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt a kamatkiadások növekedése is, így az önkormányzatnak 2013-ig 30,7 millió svájci frank és 5,8 millió euró tőketörlesztést és kamatfizetést kell teljesítenie. Az ÁSZ megállapította: a tartozásokra fedezetet pénzmaradvány, a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése és a követelésállomány behajtásából származó forrás nyújthat.
A 2014 után esedékes 57,7 millió svájci frankos és 20,7 millió eurós pénzintézeti kötelezettséget az önkormányzat tájékoztatása szerint helyi adóbevételekből fogják fedezni. A számvevőszék szerint azonban az adónövelésre tett 2011-es intézkedések nem biztosítanak elegendő többletforrást, ezért Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) polgármester e tárgyú észrevételeit az ÁSZ nem fogadta el.
Az ÁSZ Kósa Lajosnak egyebek mellett azt javasolta, hogy dolgoztasson ki üzemgazdasági számításokkal alátámasztott intézkedési tervet a pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatósága érdekében, továbbá vizsgálja meg, hogy az önkormányzati fejlesztésekhez rendelkezésre állnak-e a szükséges források.
Lázár János városa is eladósodott
A hódmezővásárhelyi önkormányzat adósságállománya 16,3 milliárdról 20,7 milliárd forintra nőtt 2007 és 2010 között. Az Állami Számvevőszék kitért arra is, hogy a hitelállomány növekedését az árfolyamkülönbözet okozta. Lázár János pedig éppen tegnap adott ultimátumot az Erstének, hogy vagy vállalja át a bank is az árfolyamveszteség egy részét, vagy a magyar kormányhoz fordul.
Az ÁSZ ugyanakkor megállapította azt is, hogy önkormányzati minősített többségi befolyás alatt álló gazdasági társaságok eladósodása növelte a település pénzügyi kockázatát.
Az önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedései nyomán a 2007-2010-es időszakban a város bevételei 1,4 milliárd forinttal nőttek, kiadásai pedig 2,2 milliárd forinttal csökkentek. A kiadási megtakarítások 85 százaléka álláshelycsökkentések eredménye volt. A bevételnövelő intézkedések a helyi adómértékek emeléséhez, szolgáltatások díjkötelessé tételéhez, átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséhez kapcsolódtak.
Az ÁSZ javasolta Lázár Jánosnak, hogy rendszeresen tájékoztassa a közgyűlést a pénzügyi helyzet azonnali javítására, hosszú távú fenntarthatóságára irányuló program, ezen belül a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések megvalósításáról, annak eredményeiről, valamint az önkormányzati tulajdonú cégek aktuális pénzügyi helyzetéről.
Pécset is kritizálta
Hasonló kritikákat fogalmazott meg az ÁSZ Pécs városával kapcsolatban is. A pécsi önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel – állapította meg.
A város adósságállománya 2006 végéről 2010 végére 13,7 milliárd forintról 37,9 milliárd forintra emelkedett. Pécs pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége 2010 végén 18,2 milliárd forint, 39 millió euró és 39,2 millió svájci frank volt. Mindezen kölcsönök miatt az önkormányzatnak 2011-től 27,2 milliárd forint, 47,7 millió euró és 48,7 millió svájci frank tőketörlesztést és kamatot kell teljesítenie. Pécs szállítói tartozása 2010 végén 566 millió forint volt.
Az ÁSZ megállapította, hogy a pécsi önkormányzat működési célú kiadásainak finanszírozása folyamatos feszültséget okozott. Csak folyószámlahitel igénybevételével, továbbá kötvényforrás, valamint az átmenetileg szabad pénzeszközeivel realizált kamatbevétel felhasználásával tudta ugyanis a város a működést biztosítani. Az ÁSZ azt állapította meg, hogy a helyhatóság gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága pedig azonnali intézkedéseket igényel.
Botka Lászlónak is adtak tanácsot
Bár a szegedi önkormányzat költségvetése 2007 és 2010 között összességében 15,7 milliárd forint működési többletet mutatott, a város adóssága 14,1 milliárdról 24,1 milliárd forintra nőtt, miközben a település 57,2 milliárd forint értékű fejlesztést fejezett be – állapította meg az Állami Számvevőszék.
A jelentés szerint az önkormányzat 2010. végi pénzintézeti kötelezettségéből 2,6 milliárd forint (10,8 százalék) fejlesztési célú kötvény, 12,4 milliárd forint (51,5 százalék) fejlesztési célú, hosszú lejáratú hitel, 6,3 milliárd forint (26,1 százalék) rulírozó hitel, 2,8 milliárd forint (11,6 százalék) pedig a költségvetési év végén ki nem egyenlített folyószámlahitel volt. Ezek miatt az önkormányzatnak a 2011-2013-as időszakban 6,7 milliárd forint, 10,4 millió svájci frank és 21,1 millió euró tőke- és kamattörlesztést kell teljesítenie.
Az ÁSZ a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítása érdekében azt javasolta Botka László (MSZP) polgármesternek, hogy dolgoztasson ki a folyamatban lévő és a tervezett beruházásokat, valamint egyéb kiadásokat teljes körűen felülvizsgáló - az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra is kiterjedő - intézkedési tervet, amely kitér a bevételnövelő lehetőségekre is.
Dicséret Székesfehérvárnak
Székesfehérvár önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövid- és középtávon biztosított, ám annak hosszú távú megőrzésére az önkormányzatnak fel kell készülnie - állapította meg az Állami Számvevőszék. A székesfehérvári önkormányzat adósságállománya 2007 és 2010 között 7,5 milliárd forintról 13,3 milliárd forintra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege összességében 6,8 milliárd forint működési forrástöbbletet mutatott.
Az ÁSZ azt javasolta a fideszes Cser-Palkovics András polgármesternek, hogy dolgoztasson ki a működés pénzügyi egyensúlyának hosszú távú fenntarthatósága érdekében olyan intézkedési tervet, amely tartalmazza a bevételnövelő lehetőségek feltárását, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését.
Az ÁSZ korábban is elemezte a város gazdálkodását. Az önkormányzatnál 2004 és 2008 között nyolc alkalommal vizsgálódott a számvevőszék. Az ellenőrzések számos szabálytalanságot tártak fel, felszólítva a polgármestert és a jegyzőt a jelzett problémák rendezésére.
A számvevőszék legutóbbi, 2008-as vizsgálata megállapította, hogy az önkormányzat vezetőinek korábban átadott, 46 pontból álló - köztük 34 szabályszerűségi hiányosságot megállapító - javaslatcsomag közel 30 százalékát a város nem vette figyelembe. Az ÁSZ szerint a vizsgálatok után a jegyző készített ugyan egy intézkedési tervet, melyet a közgyűlés jóváhagyott, de a tervet végül nem teljesítették maradéktalanul, és a határidőket sem tartották.
A 2008-as jelentésben a számvevők még a város eladósodását nevezték meg a legfőbb problémának. Az ÁSZ különösen azt kifogásolta, hogy a város indokolatlanul vett fel 2005-ben hitelt, és bocsátott ki 2006-ban kötvényt. Bár 2005-ben és 2006-ban a város gazdálkodása stabil volt, a bevételek meghaladták a kiadásokat, Székesfehérvár vezetése mégis adósságokat halmozott fel. A várost 2010-ig Warvasovszky Tihamér vezette, aki jelenleg az ÁSZ alelnöki posztját tölti be.
Komoly kockázatok Sopronban
A soproni önkormányzat gazdálkodását pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly fenntarthatósága folyamatos intézkedéseket igényel – állapította meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésének összefoglalójában az ÁSZ. A számvevőszék Fodor Tamás (Fidesz-KDNP) polgármesternek azt javasolta: "dolgoztasson ki a működés pénzügyi egyensúlyának azonnali helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében olyan intézkedési tervet, amely tartalmazza a bevételnövelő lehetőségek feltárását, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások, egyéb kiadási kötelezettségek teljes körű felülvizsgálatát, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését".
Az önkormányzat működési egyenlege 2007-2009-ben még pozitív volt, de 2010-ben a működési bevételek már nem nyújtottak fedezetet a működési kiadásokra, ezért félmilliárd forintnyi működési forráshiány keletkezett - írták, hozzátéve, hogy a működési jövedelmet jelentősen csökkentette a kamatkiadások növekedése.
Az adósságállomány növekedésének jelentősebb okaként a felhalmozási célú költségvetési hiány alakulását jelölik meg, ez az ellenőrzött időszak minden évében meghaladta a kétmilliárd forintot, a két utolsó évben megközelítette a hárommilliárd forintot. A négy év alatt összesen 10,2 milliárd forintra rúgott. Az ÁSZ szerint az önkormányzat múlt év végi szállítói tartozása 1,2 milliárd forint volt, ennek a kétharmada fizetési határidőn túli tartozás.
A Számvevőszék kitért arra, hogy a város a pénzügyi helyzet javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett, ingatlanokat, eszközöket adott bérbe, értékesített, térítési díjakat emelt, intézményeket szervezett át, s ezzel jelentős létszámcsökkentések jártak együtt. Ezek az önkormányzat kimutatása szerint 2,5 milliárd forinttal mérsékelték pénzügyi pozíciójának romlását. Mindezekkel sem tudták azonban a bevételkiesést ellentételezni.
Megugrott Tatabánya adóssága
Az ÁSZ jelentése szerint jelentősen nőtt, 3,5 milliárd forintról 12,8 milliárd forintra emelkedett Tatabánya adósságállománya 2007 és 2010 között.
A tatabányai adósságállomány alakulásában jelentős szerepe volt a strand- és élményfürdő létrehozására kötött pénzügyi lízingszerződésben 2029-ig vállalt kötelezettségnek. A strand- és élményfürdő üzemeltetését a város többségi tulajdonában álló gazdasági társaság látja el, ezért a feladat ellátása az önkormányzat számára magas pénzügyi kockázatot jelent.
Az összegzés szerint Tatabánya folyó költségvetési egyenlege 2007 és 2010 között működési forrástöbbletet mutatott, összességében 5,9 milliárd forintot. A vizsgált időszakban az önkormányzat 12,3 milliárd forint értékű beruházást valósított meg. Felhalmozási költségvetésének egyenlege folyamatosan negatív volt, ami 10,3 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott.
Mint írták, a város költségvetési támogatásból, átengedett bevételekből, illetékbevételből származó bevételei 2007-hez képest az időszak egészét tekintve csökkentek. A pénzügyi egyensúly fenntartása csak külső forrás bevonásával volt biztosítható. A számvevőszék azt is megállapította, hogy a kötelezettségek év végi értékelését nem végezte el az önkormányzat, így ezek mérleg szerinti állománya nem tartalmazta az árfolyamváltozások hatását, melyen összességében 1,2 milliárd forint árfolyamveszteség volt.
Elmeszelték Kecskemétet és Kaposvárt is
Míg Győr, Veszprém, Zalaegerszeg költségvetését kiegyensúlyozottnak nevezte az ÁSZ, a szintén fideszes vezetésű Kecskemétről viszont megállapította, hogy gazdálkodása csak rövid távon tekinthető biztosan. A számvevők jelentésében az áll, hogy a kecskeméti önkormányzat a pénzügyi egyensúlyát külső forrás bevonásával biztosította; hosszú lejáratú fejlesztési célú hiteleket vett fel, illetve fejlesztési célú kötvényt bocsátott ki. Az ÁSZ szerint a város adóssága 2007 és 2010 között 4,5 milliárdról 16 milliárd forintra emelkedett.
Kaposvár adóssága 2007 és 2010 között jelentősen, 8,1 milliárd forintról 18,8 milliárd forintra emelkedett - állapította meg pénteken közzétett jelentésében az Állami Számvevőszék. A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint Kaposvár felhalmozási költségvetésének az egyenlege folyamatosan negatív volt, ez az adott időszakban összesen 14,8 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott. A pénzügyi egyensúly fenntartása - az összességében 2,5 milliárd működési forrástöbblet ellenére - külső forrás bevonásával volt biztosított.
Az önkormányzat a vizsgált időszakban folyószámla- és munkabérhitel felvételére kényszerült az átmeneti likviditási problémák kezelése miatt, a fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitellel, illetve kötvénykibocsátással kezelték, mindeközben 11,9 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre.
A jelentés szerint a város bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedései (ingatlanok, eszközök bérbeadása, értékesítése, térítési díjak emelése, intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentések) 2007 és 2010 között 3,9 milliárd forinttal javították a pénzügyi helyzetet. A számvevőszék Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármesternek azt javasolta, hogy a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítása érdekében terjesszen a közgyűlés elé egy olyan intézkedési tervet, amely tartalmazza a folyamatban lévő és a tervezett beruházások teljes körű felülvizsgálatát az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését, az intézményi gazdálkodás és struktúra felülvizsgálatát, átalakítását a kötelező feladatellátás elsődlegességének biztosítása mellett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
