Benyújtotta a nemzeti fejlesztési miniszter a nemzeti vagyon védelméről és megőrzéséről szóló sarkalatos törvényjavaslatot. A kormány november végére ígérte az alaptörvényből adódó törvénytervezet, amelyet a mindenkori kormányok számára sorvezetőnek szán.

A törvénytervezet újradefiniálja az állami és önkormányzati vagyon fogalmát, de újrafogalmazza az önkormányzati törzsvagyont és annak elemeit is. E szerint utóbbihoz tartozik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyon is.

No off-shore!

Az állami (vagy önkormányzati) tulajdonú gazdasági társaságok (gt) cégalapításával kapcsolatban szigorít a törvénytervezet: csak olyan gt-kben vehetne részt az állam vagy az önkormányzat, amelynek tulajdonosai ismertek, "átláthatók". Ugyancsak korlátozó a jogszabálytervezet atekintetben, hogy az önkormányzatoknak vállalkozási tevékenységét alapvetően a közfeladatok ellátására fókuszáltatja.

A tervezet kimondja, hogy az állam vagy az önkormányzat koncessziós szerződés megkötése nélkül is létesíthet és működetethet víziközművet. Ugyanígy, koncessziós szerződés megkötése nélkül szervezhet szerencsejátékot, de rajtuk kívül ezek csak koncessziós szerződéssel működtethetők. A koncessziós szerződéshez viszont a jogszabálycsomag az off-shore szervezettel való szerződéskötés tilalmát mondja ki.

Az államé az elővásárlási jog

A jogszabálytervezetben kiemelten szerepel, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan értékesítése esetén az államnak minden más jogosultat megelőző módon elővásárlási joga van, és ez alól csak az jelent kivételt, ha a tulajdonjog volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakáshoz kapcsolódik, ez esetben ugyanis a garantált elővásárlási jog a lakásban élő bérlőt az állam elé sorolva megilleti.

A nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott pakk úgy fogalmaz, hogy az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelmükben forgalomképtelenek, terhelési tilalom alá tartoznak, és azokon osztott tulajdon sem létesíthető.

Nem visszamenőleges, de...

Meglepő, ugyanakkor a jogszabály szellemiségével egyező megoldás szerepel a csomagban arra az esetre, ha a szóban forgó javakkal kapcsolatban korábban már történtek a tervezetben tiltott gazdasági tranzakciók. A törvénytervezetben az áll, hogy bár a törvényt visszamenőleges hatállyal nem lehet érvényesíteni, és az a hatálybalépést "megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat" nem érinti, ugyanakkor az ide vonatkozó szerződések lejárta után már a törvényi szabályozás lépne érvénybe, és nem ismeri el szerzett jognak a korábbiakat.