Az EB jobban szemmel tartaná az euróövezeti országok büdzséjét
Az euróövezeti országok költségvetésének szorosabb ellenőrzését célzó jogszabályi indítványokat, valamint a jövő évre az unió egészére vonatkozó gazdasági iránymutatásokat terjesztett elő szerdán az Európai Bizottság.
A legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint a közös pénzzel fizető országoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a brüsszeli bizottság már minden év október közepéig áttekinthesse a következő esztendőre szóló költségvetési tervezetüket, és változtatásokat javasolhasson, ha megítélése szerint azok nem illeszkednek az uniós költségvetési szabályokhoz.
Egy másik szabályozási javaslat értelmében megteremtenék a jogi alapot azon euróövezeti országok gazdaságpolitikájának nagyon szoros felügyeletéhez, amelyeknek pénzügyi mentőövet dobott az eurózóna, illetve amelyek súlyos pénzügyi instabilitással néznek szembe.
Szerdán közzétett zöld könyvében az Európai Bizottság azt is elemezte, hogy miként lehetne szükség esetén közös kötvénykibocsátással védekezni a fizetési válságok ellen.
A José Manuel Barroso európai bizottsági elnök által "stabilitási kötvénynek" nevezett pénzügyi eszköz gondolatát a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület három megvalósítási változatban is kidolgozta a most közzétett Zöld Könyvben. A testület azt tervezi, hogy a konzultációs időszak lezárultával majd a három változat valamelyike mellett hivatalosan is leteszi majd a garast.
Sajtótájékoztatóján Barroso elismerte, hogy ez nem oldja majd meg az euróövezet minden gondját, de úgy vélekedett, hogy hasznos lehet a stabilitást szolgáló közös kötvénykibocsátás. Szerinte a gondolat egyre kevesebb ellenállásba ütközik az unióban, és Angela Merkel német kancellárnak sincs "alapvető" kifogása a gondolattal szemben.
A 27-ekre vonatkozó gazdasági iránymutatásban az Európai Bizottság kifejtette: romlik a gazdasági és szociális helyzet, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy Európát ismét "sínre helyezzék", és biztosítsák a gazdasági növekedést, tegyék lehetővé a munkahelyek számának bővítését.
Az iránymutatás öt prioritást szorgalmaz az EU-tagállamoknak: a differenciált, növekedésbarát pénzügyi konszolidációt, a gazdaság számára a normális hitelfolyósítás helyreállítását, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség, illetve a válságból fakadó többi szociális következmény kezelését, valamint a közigazgatás korszerűsítését.
Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek, valamint a társadalmi befogadás kérdéseinek uniós biztosa a közzétett bizottsági javaslatokkal kapcsolatban újságíróknak elmondta: ahhoz, hogy megállítsák a munkanélküliség és a szociális helyzet romlásának spirálját, "Európának nincs más választása, mint az EU 2020 stratégiában kijelölt szerkezeti reformok folytatása". Andor hangsúlyozta, hogy sürgősen és célzottan kell fellépni a drámai helyzet javítása érdekében, és a munkanélküliek körében is kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalokra, valamint a hosszú ideje állás nélküliekre.
Algirdas Semeta adóügyi EU-biztos szerint a tagállamoknak, ha valóban egyszerre törekednek a konszolidációra és a növekedésre, alaposan át kell tekinteniük saját adórendszereiket is. Az adóreformnak azonban - figyelmeztetett - "kéz a kézben kell haladnia" a szerkezeti reformokkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.