A francia fogyasztók jelentős többsége (68 százalék) hajlandó egy termékért többet fizetni, ha azt Franciaországban gyártották, de legfeljebb 10 százalékos felárat fogad el - derül ki az Ifop közvélemény-kutatóintézet felméréséből.
A Vállalkozók bizottsága a gazdaság felelős fejlesztéséért (CEDRE) elnevezésű egyesület tanulmánya szerint valamennyi megkérdezett számára a "Made in France" felirat önmagában minőséget jelent - mondta Vincent Gruau bútorgyártó, a CEDRE alapítója, aki saját cége termelésének egy részét a közelmúltban telepítette vissza Kínából Franciaországba.
Az októberben 1004 francia személy megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint vásárláskor a franciák számára a legfontosabb kritérium továbbra is a minőség (77 százalék) és az ár (70 százalék). A vásárolt termék gyártási helyét a megkérdezettek alig 15 százaléka tartja fontos szempontnak.
A francia fogyasztóknak ugyanakkor negyven százaléka azt álltja, hogy hajlandó öt százalékkal többet fizetni a hazai termékekért, s 26 százalékuk 5 és 10 százalék közötti felárat is elfogadna. 28 százalék azonban nem fizetne többet egy árucikkért csak azért, mert Franciaországban készült.
A kérdés a CEDRE számára azért merült fel, mert a francia gyártás átlagosan 15-25 százalékkal többe kerül, mint a külföldi, és nem egyértelmű, hogy a francia fogyasztók fedezni akarják-e a többletköltséget. A szervezet a fél év múlva esedékes elnökválasztás előtt a jelenleginél határozottabb kormányzati politikát vár a jelöltektől a "Made in France" termékekre.
Tavaly a gyártóhelyek visszatelepítésére kérhető támogatásról döntött a kormányzat, de a CEDRE szerint annak elnyerése csak túl szigorú eljárás után érhető el a kis- és középvállalkozók számára. A CEDRE ezért hatékonyabb intézkedéseket szeretne a szociális és pénzügyi dömpinggel szemben, egyebek mellett a visszatelepített munkahelyekre járulékmentességet, valamint "innovációs támogatást" adókedvezményekkel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.