Pataky: "a levelező tagozatos népi konzultáció nem valódi párbeszéd"
Az átalakuló politikai mezőben az a legnagyobb kérdés, hogy a szakszervezetek milyen politikai szerepet vállalnak, kivel kötnek koalíciót, milyen akciókat vállalnak fel, valamint hogy megjelenhetnek-e önálló politikai erőként - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke pénteken Budapesten a "Szakszervezetek a politikai térben, szakszervezetek politikai szerepe" című konferencián.
Az MSZOSZ Friedrich Ebert Stiftung-gal közös rendezvényén Pataky Péter hangsúlyozta: a jelenlegi kormány gyökeresen szakított az előző kabinetek azon gyakorlatával, amely a tárgyalásokra épített, valamint arra, hogy programját elfogadtassa a társadalommal, és arról párbeszédet folytasson. Hozzáfűzte: a "levelező tagozatos népi konzultáció nem valódi párbeszéd, mindössze manipulációs eszköz".
Az MSZOSZ elnöke szerint nem az a fő probléma, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) megszüntették, hanem az, hogy "mindenfajta párbeszéd megszűnt Magyarországon". Hangsúlyozta: a szakszervezetek arra szocializálódtak, hogy tárgyaljanak, az akciókat, tüntetéseket, sztrájkokat is annak szellemében szervezték, hogy utána lehetőség legyen a tárgyalóasztalnál történő megállapodásra.
Pataky Péter a jelenlegi helyzet kapcsán úgy fogalmazott, "nem mi álltunk fel a tárgyalóasztaltól, hanem az asztalt szüntették meg úgy ahogy van". Az elnök szerint tárgyalások hiányában más eszközökhöz kell nyúlni, de ezek is korlátozottan állnak rendelkezésre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.