Végtörlesztés: a PSZÁF szerint így kéne átváltani a devizaalapú költségeket
Vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait a devizában felszámított költségek forintban való meghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). E szerint kielégítő gyakorlatnak tekinti, ha a pénzügyi intézmények a január 1. és szeptember 29. közötti napi jegyzésekből számított számtani átlag alapján állapítják meg a korábban devizában kifejezett díjak és költségek forint összegét.
A vezetői körlevél emlékeztet arra, hogy szeptember 29-től módosult a hitelintézeti törvény (Hpt), kiegészülve a devizaalapú kölcsönszerződések törvényben meghatározott árfolyamon való végtörlesztésére vonatkozó rendelkezésekkel, valamint a devizában felszámítható díjakra és költségekre vonatkozó előírásokkal.
A fogyasztóval kötött devizaalapú hitel- vagy kölcsönszerződések esetén a törvény kifejezetten csak azon díjak és költségek felszámítását teszi lehetővé devizában, melyek a szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak. Emellett tételesen meghatározza azon díjak és költségek körét, amelyeket a továbbiakban kizárólag forintban számíthatnak fel. Mivel a rendelkezés a már hatályban lévő hitel- és kölcsönszerződéseket is érinti, a pénzügyi intézményeknek haladéktalanul intézkedniük szükséges az eddig devizában felszámított költségek forintban történő megállapítása iránt – figyelmeztet a PSZÁF.
A felügyelet a körlevél szerint elvárja, hogy a díjak és költségek forintban történő megállapítása ne okozzon az ügyfelek számára hátrányos változást, a jogalkotónak ugyanis az volt a célja, hogy a nem devizában felmerülő költségek és díjak ügyfelekkel szembeni devizában történő felszámításának méltánytalan helyzetét megszüntesse. A pénzügyi intézményeknek emellett figyelemmel kell lenniük az egyoldalú szerződésmódosítás korlátait megfogalmazó rendelkezésekre is.
A díjak és költségek forintban történő megállapítása nem eredményezheti a korábban devizában megállapított díjak és költségek emelkedését. Fontos szempont továbbá, hogy a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések vagy pénzügyi lízingszerződések esetében a díjak és költségek a fogyasztók számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatóak.
Figyelemmel kell lenniük a pénzügyi intézményeknek arra is, hogy a devizaalapú, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés esetében 2010. november 27-től a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyamot, vagy az általuk meghatározott saját deviza-középárfolyamot, míg a fogyasztóval kötött egyéb devizaalapú szerződések esetében a szerződésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazniuk.
A felügyelet a körlevél szerint támogatandónak tekinti, ha a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött egyéb hitel-és kölcsönszerződések esetében az MNB által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyamot, vagy az intézmény által meghatározott saját devizaközépárfolyamot alkalmazza. Nem támogatandó, ha a pénzügyi intézmények a díjak és költségek forintban történő megállapításakor az azok vonatkozásában alkalmazott devizaárfolyamnak a Hpt. új rendelkezése hatálybalépésének napján (2011. szeptember 29.) érvényes értékét veszik alapul.
A felügyelet a fentiek alapján elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy olyan számítási módszert alkalmazzanak, amely garantálja a korábbi időszakban történt devizaárfolyam-változás átlagos értékének figyelembe vételét, és biztosítja az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó rendelkezések betartását. E követelményeket kielégítő gyakorlatnak tekinti a felügyelet azt, ha a pénzügyi intézmények a 2011. január 1. és szeptember 29. közötti, az adott szerződés vonatkozásában alkalmazandó devizaárfolyamok napi jegyzéseiből számított számtani átlaga alapján állapítják meg a korábban devizában kifejezett díjak és költségek forint összegét.
A felügyelet elvárja, hogy a díjak és költségek forintban történő megállapításakor a fogyasztókkal szemben a pénzügyi intézmény olyan díj- és költség összegeket állapítson meg, amelyek alátámasztottan a ténylegesen, indokoltan felmerülő költségek fedezését szolgálják. A rögzített árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatban arra figyelmeztet a PSZÁF, hogy a végtörlesztés teljesítése érdekében nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó közvetítésnek díjtalannak kell lennie. A felügyelet fokozott figyelemmel kíséri és ellenőrzi a törvényben foglalt rendelkezések, valamint a vezetői körlevélben foglalt fogyasztóvédelmi elvek betartását.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.