Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Eddig mintegy 100 passzívház épült Magyarországon – írta csütörtöki számában a Világgazdaság, amely szerint az energiaárakban elérhető költségcsökkenésnek köszönhetően bővülés várható a szegmensben.
A passzívház elnevezése onnan ered, hogy szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteséget minimalizálják, és a belső – emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó – hőnyereséget maximalizálják. Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke a lapnak azt mondta: a már elkészült passzívházak tapasztalatai azt mutatják, hogy a fűtés költségvonzata 80-90 százalékkal is kevesebb lehet, bár a passzívházak építési költsége nagyjából 20 százalékkal több, mint mint egy klasszikus házé.
A passziívházak elterjedését egy európai uniós direktíva is támogatja: a 2010 májusában elfogadott irányelv szerint a tagállamoknak 2020. december 31-ig biztosítaniuk kell, hogy valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen, vagyis ezután már csak ilyen épületek épülhetnek.
A legtöbb passziívház Európában Ausztriában, illetve Németországban van.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
