A KSH és az Ecostat ma közölt gyorsbecslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2011 második negyedévében 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság teljesítménye az év első felében 2,0 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva stagnált a bruttó hazai termék. Az adat jeges zuhany mind a gazdaságpolitikusoknak, mind az üzleti életnek. A piaci elemzők konszenzusa szerint ugyanis 2,3 százalékkal kellett volna emelkednie a GDP-nek.

KSH

Az előjelek nem voltak jók. A GKI Gazdaságkutató egy hónappal ezelőtt megjelent középtávú prognózisa szerint a magyar gazdaságot az eddigi kormányzati intézkedések még inkább csapdahelyzetbe kényszerítették: az adócsökkentés csak nagyon hosszú távon javítja a versenyképességet, az ennek fedezetéül bevezetett lépések viszont azonnal rontják a kisvállalkozások és a lakosság nagy részének helyzetét. A reformok és az EU-fejlesztések nem akarnak beindulni. A bankrendszert passzivitásra ösztönzi a példátlanul magas adó – írta többek között a GKI borongós hangulatú jelentése.

Fürjes Szabolcs, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen befektetési menedzsment vezetője bő egy hete a hvg.hu-nak többek között kifejtette, hogy a világgazdaság változásai ránk is hatással vannak. A lassulva növekedő nemzetközi gazdaság kisebb húzóerőt gyakorol a magyar gazdaságra, s ezért a magyar növekedés üteme is csökken. A költségvetési hiány sem fog feltétlenül a terveknek megfelelően alakulni, hiszen az áfa-elszámolás uniós előírásainak következtében legalább 100 milliárd forintos kieséssel kell számolni, a BKV és a MÁV adósságainak átvállalása további 578 milliárdot visz el. Ráadásul az önkormányzatok is három éves halasztást kértek a hiteleik visszafizetésére. E tényezők együtt negatívan hatnak Magyarország megítélésére, a befektetői bizalomra. A lassú változás megkezdődött, s a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram megvalósításának valószerűségével kapcsolatban növekszik a bizonytalanság.

Az előzményekhez tartozik, hogy júliusban is folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex értékének csökkenése. A felmérés szerint a csökkenő trend hónapok óta tart, s az üzleti és a fogyasztói várakozások is egy évvel ezelőtt voltak a júliusihoz hasonló szinten. Az ipari és építőipari várakozás egyaránt érezhetően romlott, a kereskedelmi és szolgáltató cégeké viszont ennél kisebb mértékben javult. Az ipari bizalmi index értéke különösen jelentősen csökkent, a romló tendencia júliusban már több mint egy negyedéve érvényesült. Az építőipari bizalmi index eleve nagyon alacsony értéke három hónapja csökkent. Így júliusban rosszabb lett az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállományoknak a megítélése is. A kereskedelmi bizalmi index értéke emelkedett, de a júniusi csökkenésnél kevésbé.

A romló hangulatot az ágazati adatok is alátámasztották. Ugyan idén január–májusban a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 16, a behozatalé 14 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az ipari termelés volumene azonban az előző év azonos időszakához viszonyítva 2011 júniusában már 1,4 százalékkal csökkent, munkanaphatástól megtisztítva is csak 1,0 százalékkal nőtt. A termelés az év első hat hónapjában 8,1 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Ám az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 0,6 százalékkal csökkent. Idén júniusban az építőipari termelés volumene 13,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Szezonálisan kiigazítva a termelés a májusi emelkedés után az előző havinál 5,6 százalékkal alacsonyabb volt. Az év első hat hónapjában a termelés 9,6 százalékkal volt kisebb, mint 2010. azonos időszakában. Növekedést csak az alacsony bázisról induló mezőgazdaság volt képes produkálni.

Kamionforgalom. Már az export sem gurul elég jól

Horváth Szabolcs

A megtorpanás okai között első helyen a külső konjunktúra visszaesése áll, hiszen az exporton keresztül eddig is szinte csak ez húzta felfelé a magyar gazdaságot. (A baj nagyságát mutatja, hogy ma reggel közzétett előzetes adatok szerint az előző negyedévhez képest mindössze 0,1 százalékkal bővült – a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú – német GDP, a várt 0,5 százalék helyett. Az éves növekedési ütem pedig 2,8 százalékra esett vissza az I. negyedévi 5,0 százalékról.)

A svájci frank árfolyamának gyors emelkedése pedig a belső piac pislákoló bővülésére is igen negatív hatással volt. Az emelkedő árfolyam ugyanis a devizában való eladósodottság következtében egyet jelentett a lakosság szabadon elkölthető jövedelmének szűkülésével, ami a kiskereskedelmi forgalmat igen rosszul érinti, a fogyasztás felívelésének esélyét pedig a vágyak világába transzportálja.

Az egykulcsos szja révén a lakosságnál maradó durván 500 milliárd forintos pluszjövedelem pedig egyszerűen nem jelent meg a piacon sem üzleti beruházások sem személyes fogyasztás formájában. Azok a kormányzati elképzelések, hogy az így megtámogatott felső- és középosztály kiadásain keresztül az egész fogyasztás stimulushoz jut teljesen elhibázottnak bizonyultak, s azok a félelmek igazolódtak be, amelyek szerint a meglehetősen nagy élénkítésre szánt összeg megtakarításokba vándorol, vagy nem hazai fogyasztásként távozik az országból.

A jövő kilátásai sem igazán biztatóak. A magas ipari termelési bázis miatt a GDP-ből 25 százalékos súllyal részesedő ipar növekedésére kevés az esély, az üzleti és lakossági szolgáltatások a hátterüket adó termelőágazatok növekedése nélkül maguk is stagnálására vagy csökkenésre vannak kárhoztatva. A mezőgazdaság a maga 3 százalékos GDP-termelési súlyával még erős növekedés esetén sem képes ellensúlyozni a gazdaság többi területének lassulását. A kormány az elemzők szinte egységes álláspontja szerint kiigazításra, és eddigi adókoncepciójának módosítására fog kényszerülni.