Nem vált be Matolcsy receptje: megállt a magyar gazdaság
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) stagnált az idei második negyedévben a megelőző negyedévhez, és 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az előzetes számok alapján.
Elemzők 2,1-2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben a múlt év április-júniusához képest, míg az előző negyedévi növekedés 2,4 százalékos volt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok az első negyedévi 1,6 százalék után a másodikban 1,2 százalékos növekedést mutatnak.
Az első félévben Magyarország bruttó hazai terméke 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatás kiszűrésével 1,9 százalékkal nőtt. A KSH megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
Bedekovics István, a KSH munkatársa elmondta, hogy a növekedés lassulása elsősorban az ipari termelés növekedésének visszaesése miatt következett be. Bár a mezőgazdaság bővült a második negyedévben, nem tudta ellensúlyozni az ipar növekedésének megtorpanását. Az ipari termelés lassulása az exportkereslet csökkenése miatt következett be – tette hozzá Bedekovics István.
Az ipar súlya a GDP-ben 24-25 százalék, a mezőgazdaságé viszont csak 3 százalék – jegyezte meg.
Tavaly a második negyedévben a gazdasági növekedés 1,0 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, naptárhatás kiszűrésével 0,8 százalék, szezonálisan és naptárhatás kiszűrésével 0,7 százalék volt. Tavaly a második negyedévben 0,3 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévhez képest. Magyarországon 2009 utolsó negyedévében ért véget a másfél éven át tartó recesszió, és tavaly 1,2 százalékkal nőtt a GDP a 2009-es 6,7 százalékos visszaesés után.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.