Görög hírek nélkül sem lesz uborkaszezon: mi várható a héten?
A hét hazai kínálatából az államháztartási jelentések mellett a májusi ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi mérlegről szóló adatok, az európai menüből a stockholmi, varsói, frankfurti és londoni kamatdöntések emelhetők ki. Az USA-ból pénteken érkeznek a legütősebb hírek.
Kedden ismerjük meg az első negyedévi államháztartási mérleg mutatóit, ezekből azonban a sok egyszeri (és később beérkező) tétel miatt messzemenő következtetéseket senki nem fog levonni. Az idén a magánnyugdíjpénztári transzferek miatt többlet várható, 2012 pedig még messze van. Érdemes visszaemlékezni arra is, hogy a 2010-es hiányról sokáig úgy tudtuk, még ritka meteorológiai események következtében sem emelkedhet 3,8 százalék fölé, végül a KSH a túlzott hiány eljárás keretében mégis 4,2 százalékos GDP-arányos deficitről számolt be az Európai Uniónak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön teszi közzé a júniusi államháztartási adatsort. Nem ismételjük magunkat, csak emlékeztetünk arra, hogy a központi alrendszer májust 58 milliárd forintos, az év első öt hónapját pedig 724 milliárd forintot meghaladó deficittel zárta.
Az MNB honlapján szerdán jelenik meg a Monetáris Tanács június 20-i kamatmeghatározó ülésének jegyzőkönyve. Különösebb meglepetésre itt sem számíthatunk: a döntés Simor András tájékoztatása szerint egyhangú volt (maradt a 6), és az azóta közzétett inflációs jelentésben pedig azt olvashattuk: ha marad a 6, meglesz a 3 (százalékos éves infláció).
Csütörtökön a statisztikai hivatal a májusi iparitermelés-adatokat becsüli meg. A június 15-én publikált végleges adatok szerint áprilisban a volumen a naptári hatástól megtisztított adatok szerint 9,7 százalékkal, a nyers adatok szerint pedig 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, hó/hó alapon 0,7 százalékkal nőtt.
A pénteki KSH-menü is egy „első becslés”: a külkereskedelmi termékforgalom májusi alakulásáról. Áprilisban a mérleg 479,3 millió eurós többletet mutatott, az export forintban számított értéke pedig már meghaladta a válság előtti szintet. Az elemzők szerint nem kizárt, hogy az év ötödik hónapjában is hasonló mértékű lesz a mérleg többlete.
Régió: merre tart az éltanuló?
A heti régiós naptár legizgalmasabb bejegyzése a szerdai lengyel kamatdöntés. A Marek Belka vezette jegybank az év elején indította meg a szigorítási ciklust, és azóta kereken 100 bázisponttal, 4,5 százalékra emelte az irányadó rátát. A piac szerint Varsóban júliusban kiváró álláspontra helyezkednek a jegybankárok annak ellenére, hogy a régió legnagyobb gazdaságában nő a leggyorsabban az infláció: az éves ráta májusban az egy hónappal korábbihoz képest 0,5 százalékponttal, 5 százalékra (a jegybanki célszint kétszeresére) emelkedett. A piac részben emiatt arra számít, hogy a nyári pihenés után újult erővel folytatódik a szigorítás, és 2012 közepére további legalább 50 bázisponttal nőhet a kamat.
Csehországbanl és Romániában hétfőn és pénteken, percre pontosan egyszerre, reggel 9-kor májusi kiskereskedelmi forgalmi, illetve ipari adatokat tesznek közzé. Keleti szomszédunkban a kiskereskedelmi forgalom volumenében áprilisban 6,2 százalékos éves visszaesést, Csehországban 2,7 százalékos bővülést regisztráltak. A román adatra nem ismerünk konszenzust, Csehországban májusra 3,7 százalékos növekedést valószínűsítenek az elemzők.
Az ipari termelés Romániában 6,3 százalékkal, Csehországban 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Májusban a piac szerint Csehországban 8 százalékos éves bővülés következett.
Nyugat-Európa: Három kamatdöntés – két szigorítás?
A „görög válság” talán egy időre lekerül az európai napirendről, így aki nem megérdemelt szabadságát tölti, „valódi” makroadatokra és – főként jegybanki – eseményekre is figyelhet.
A Sentix hétfőn publikálja befektetői bizalmi indexének júliusi értékét. A mutató júniusban 3,5-re, közel egy éves mélypontra süllyedt, és innen a konszenzus szerint tovább ereszkedett (1,1 a konszenzus).
Az Eurostat a hét elején két fontos jelentést is közzétesz. Az uniós statisztikai hivatal honlapján hétfő délelőtt 11-kor jelenik az ipari termelői árak májusi alakulásáról szóló jelentés. Áprilisban a közös pénzt használó blokkban – meglepetésre – 0,9 százalékkal emelkedtek hó/hó alapon az árak ebben a kategóriában; májusban ezt a piaci konszenzus szerint 0,1 százalékos olcsulás követte.
Kedden a kiskereskedelmi forgalom májusi alakulásáról kapunk képet. Áprilisban az euróövezetben – szintén meglepetésre – 0,9 százalékkal nőtt hó/hó alapon a volumen; májusban az elemzők szerint 1,0 százalékos visszaesés következett.
A Markit kedden véglegesíti a szolgáltatószektor beszerzési menedzser indexek (BMI) júniusi értékeit. Az eurózóna mutatója a piac szerint a június 23-án publikált előzetes becslésnek megfelelő szinten, 54,2 ponton véglegesül.
Kedden a Riksbank kezdi meg az európai kamatdöntések sorozatát. A svéd jegybank a várakozások szerint – 25 bázisponttal, 2,0 százalékra – szigorítani fog, csakúgy, mint csütörtökön az Európai Központi Bank, amely a konszenzus szerint 25 bázisponttal, 1,5 százalékra emeli az irányadó rátát. Trichet elnök már a júniusi döntést követően jelezte: Európa főjegybankárai „fokozott éberséggel” követik az infláció alakulását, ez pedig a frankfurti kulcs szerint kamatemelést jelent. Július után mindazonáltal pihenő következhet, és az sem kizárt, hogy a következő emelést már Mario Draghi fogja indokolni.
Csütörtökön tartja ülését – és a várakozások szerint a 0,5 százalékos a kamatot – a Bank of England is.
Németországból a héten két májusi ipari adatot várunk. Számunkra talán fontosabb a szerdán esedékes jelentés a rendelésállomány alakulásáról. Áprilisban az állomány 10,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; májusban a konszenzus szerint 9,5 százalékra lassult az ütem.
A német ipar májusi teljesítményéről csütörtökön fut be az adatsor. Áprilisban olyasmi történt, ami 2010 december óta nem fordult elő: hó/hó alapon csökkent a termelés volumene (0,6 százalékkal). Ez a „szégyen” az elemzők szerint májusban nem ismétlődött meg (0,8 százalékos növekedés a konszenzus; az éves ráta 9,6 százalékról 7,0 százalékra csökken az üveggömbök szerint), de a szakértők többsége egyetért abban, hogy az év eleji ütem lassulni fog.
A heti nyugat-európai kínálatból két júniusi svájci adatot ajánlunk még Olvasóink figyelmébe. Az infláció májusban hó/hó alapon kereken 0 százalék volt, az éves ütem azonban meglepetésre 0,4 százalékra gyorsult. Júniusban havi összevetésben 0,2 százalékos átlagos fogyasztóiár-csökkenés következett az elemzők szerint, de az éves mutató a várakozások szerint így is 0,7 százalékra emelkedett.
Az alpesi gazdaság munkaerőpiaci mutatói (is) impozánsak: a (szezonálisan kiigazított) ráta májusban 3,0 százalék volt, és a konszenzus szerint az év hatodik hónapjában is ennyi maradt – pénteken kiderül.
USA: pénteken jön a „nagy adat”
Az Egyesült Államokban kedden indul a hét – hétfőn a Függetlenség Napját ünneplik –, de a legütősebb adatokra péntekig várnunk kell. A washingtoni munkaügyi minisztérium a hét utolsó napján teszi ugyanis közzé a „nagy júniusi munkaerőpiaci jelentést”, amelyből kiderül, hogyan változott az álláshelyek száma a világ legnagyobb gazdaságának nem mezőgazdasági szektoraiban. A májusi 54 ezer (amely a február-áprilisi 220 ezres átlaghoz képest vaskos negatív meglepetés volt) után a piac 90 ezres, a versenyszférában a májusi 83 ezer után 120 ezres bővülésre számít. Ez is elég lehet ahhoz, hogy a munkanélküliek aránya 9,1 százalékról 9,0 százalékra csökkenjen. Érdemes megjegyezni, hogy a ráta 2007-ben még 5 százalék alatt járt.
A pénteki adatra már szerdán hangolhatunk: az ADP akkor teszi közzé a teljes versenyszférára vonatkozó becslést: ennek sarokszáma a várakozásoktól igencsak elmaradó májusi 38 ezres plusz után 70 ezer lesz az elemzők szerint.
A hét második legfontosabb amerikai adata, az ISM júniusi szolgáltatószektor BMI-je szintén szerdán érkezik. A mutató a májusi 54,6 pont után a várakozások szerint 53,6 pontra csökken, ami újabb jelzést jelenthet arra, hogy az amerikai gazdaság is lassulni fog 2011 második felében.
A heti amerikai kínálatból a keddi – és májusi – iparirendelésállomány-adatra hívjuk fel még a figyelmet: az áprilisi 1,2 százalékos havi visszaesés után 1,0 százalékos bővülést valószínűsítenek az elemzők.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.